Márkusfalva (Szlovákia)

	Márkusfalva (Markušovce)
	Márkusfalva
	; Márkusfalva zászlaja
	; Márkusfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1289
Polgármester	Marek Virág
Irányítószám	053 21
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
	Népesség
Teljes népesség	4624 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	215 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	425 m
Terület	18,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 56″, k. h. 20° 37′ 34″48.915556°N 20.626111°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 56″, k. h. 20° 37′ 34″48.915556°N 20.626111°E
	Márkusfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Márkusfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Márkusfalva (egyértelműsítő lap).

Márkusfalva (1899-ig Márkus-Csépánfalu, szlovákul Markušovce, németül Marksdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában. Márkusfalva és Csépánfalu (Cseszánfalva) egyesülésével jött létre.

Fekvése

Iglótól 6 kilométerre keletre, a Hernád partján fekszik.

Története

Csépánfalu

1295-ben említik először. 1787-ben 68 háza és 677 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSEPÁNFALVA. Stefansdorf, Stepanovce. Elegyes tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, a’ kinek épületével díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Márkus Falvának szomszédságában, ’s ennek filiája, Iglótól fél mértföldnyire. Határja meglehetős, eladásra jó módgya van.” ^[2]

1828-ban 70 házát 517-en lakták.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csepánfalva, tót falu, Szepes vmgyében, Markusfalva mellett: 628 kath., 32 evang. lak. Határa meglehetős. F. u. Márjássy. Ut. p. Lőcse.”^[3]

A 19. század második felében csatolták Márkusfalvához.

Márkusfalva

A falu a 12. század elején keletkezett határőrfaluként, 1280-ban a Máriássy család őseinek birtokaként említik. Várát 1284-ben építették, a falut 1289-ben említik először „villa Marci” néven. A várat a 14. században gótikus palotával bővítették. A falu 1311-ben „Marcusfalua”, 1328-ban „Szentmichalur”, 1345-ben „Mariusdorf”, 1346-ban „Marcusfalua”, 1352-ben „Zentmyhal, que al. n. villa Marci nuncupatur”, 1355-ben „Máriásfalva” , 1378-ban „Markusfalua alias Zenthmihal”, 1505-ben „Markussowcze”, „Markusfalua” alakban szerepel az írott forrásokban. 1528 novemberében a Máriássyakkal torzsalkodó lőcseiek megostromolták és miután kirabolták, felgyújtották a várat. A 16. század végére állították helyre. A vár alatt 1632-ben építtette Máriássy Ferenc kis méretű udvarházát. A faluban 1663-ban humanista iskolát létesítettek nemesek számára. Az udvarház 1732-ben már romokban állt. A várat a 18. század elejéig lakták, majd 1773-ban egy villámcsapás végképp rommá tette. Ugyanebben az évben az udvarházat viszont rokokó stílusban újjáépítették, ekkor kapta mai, cikornyás külsejét. Márkusfalvának 1787-ben 65 háza és 408 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁRKUSFALVA. Markusovce Marksdorf. Német falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, a’ kinek lakó helyével, és egyéb épületeivel díszesíttetik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Cseszánfalvának szomszédságában, az Ország úttyában, Ispotállya is vagyon, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, fája mnd a’ két féle van, réttyei jók, eladásra könnyű módgyok van.”^[2]

1828-ban 70 házában 517 lakosa élt. A 19. században a Máriássy birtok egy részét a Wieland család vásárolta meg. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkával, bányászattal foglalkoztak. Albrecht főherceg vasolvasztót alapított a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Markusfalva (Markschdorf), tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád vizénél, Iglóhoz egy órányira: 476 kath., 27 evang. lak. Kath. paroch. Több szép kastély. Márványbánya. F. u. a Marjássy nemzetség.”^[3]

A 19. század második felében csatolták hozzá Csépánfalut. 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt. 1892-ben alapították fafeldolgozó és bányaipari üzemét. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1670-en lakták, ebből 1192 szlovák, 241 magyar és 123 német anyanyelvű, további lengyel és cigány kisebbséggel. Felekezet szerint 1489 római katolikus, 114 izraelita, 40 evangélikus, 21 görög katolikus, 4 református és 2 görög keleti vallású volt.

2001-ben 3243 lakosából 3004 szlovák volt.^[4]

2011-ben 3988 lakosából 3627 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1689-ben Máriássy Sándor egri kanonok, szepesi nagyprépost.
Itt született 1919. június 3-án Máriássy Félix Kossuth-díjas filmrendező, vágó.
Itt született 1946. június 21-én Pavol Petruf történész.

Nevezetességei

A falu feletti dombon állnak várának romjai.
Szent Mihály plébániatemploma 1280 előtt épült, késő román stílusban.
A faluban két további kastély is van, mindkettő 18. századi barokk, illetve barokk-klasszicista stílusú.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)

Források

Myskovszky Viktor 1876: A markusfalvi vár-templomról, s a Máriássy család czimerészeti emlékeiről. Archaeologiai Értesítő X/9, 269–274.
Miroslav Števík 2015: Markušovce - starobylé centrum veľkého domínia
2015 Kaštieľ v Markušovciach. Spišská Nová Ves
Mário Bielich – Marián Čurný – Zora Bielichová – Ján Tirpák 2018: Správa o archeologickom výskume severovýchodného objektu šľachtického sídla v Markušovciach v roku 2006. Východoslovenský pravek XI.
Kamil Švaňa - Martin Bóna - Michal Šimkovic - Ján Rákoš 2020: Archeologický výskum šľachtického sídla v Markušovciach v roku 2019. Z minulosti Spiša XXVIII.
Nálezy z neskorostredovekého objektu na hrade Markušovce. Zborník SNM - Archeológia 30.
Miroslav Števík 2020: Horný kaštieľ v Markušovciach nikdy nebol hradom. In: Martin Furmanik - Miroslav Števík: Putovanie dejinami Spiša. Spišská Nová Ves, 56-58.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog-2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[:0-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Iglói járás m v sz Az Iglói járás települései
Igló (Spišská Nová Ves)
Ágostháza (Bystrany) · Arnótfalva (Arnutovce) · Betlenfalva (Betlanovce) · Dénesfalva (Danišovce) · Detrefalva (Olcnava) · Haraszt (Chrasť nad Hornádom) · Hernádmáté (Matejovce) · Hernádtapolca (Teplička) · Hollópatak (Mlynky) · Illésfalva (Iliašovce) · Káposztafalva (Hrabušice) · Kisolsva (Oľšavka) · Kolinfalva (Kolinovce) · Korompa (Krompachy) · Leszkovány (Lieskovany) · Létánfalva (Letanovce) · Márkusfalva (Markušovce) · Nyilas (Hnilec) · Ötösbánya (Rudňany) · Pálmafalva (Harichovce) · Szalánk (Slovinky) · Szepesárki (Jamník) · Szepesedelény (Odorín) · Szepeskárolyfalva (Kaľava) · Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) · Szepesnádasd (Hincovce) · Szepesolaszi (Spišské Vlachy) · Szepespatak (Hnilčík) · Szepessümeg (Smižany) · Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) · Szlatvin (Slatvina) · Vereshegy (Poráč) · Vitfalva (Vítkovce) · Vojkfalva (Vojkovce) · Zsigra (Žehra)