Szepespatak
| Szepespatak (Hnilčík) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Iglói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1280 | ||
| Polgármester | Vladimír Fabian | ||
| Irányítószám | 053 32 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | SN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 542 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 678 m | ||
| Terület | 22,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 20° 34′ 30″48.858333°N 20.575000°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 20° 34′ 30″48.858333°N 20.575000°E | |||
| Szepespatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepespatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szepespatak (1899-ig Kis-Hnilecz, szlovákul: Hnilčík, németül: Eisenbach, lengyelül: Hnilec mały[2]) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Iglótól 15 km-re délre, a Vas-patak völgyében.
Története
[szerkesztés]A mai település 1961-ben több kis bányásztelepülés, Iglórosztoka (Ráztoky), Bindt, Felső-Hnilec és Kis-Hnilec (Hnilčík) egyesülésével keletkezett. A településrészek közül Kishnilec és Bindt a Máriássy család márkusfalvi uradalmának területén, Iglórosztoka és Felső-Hnilec (amely a mai plébániatemplom környékét, valamint Zimná dolina, Furmanec, Cechy és Štolvek településrészeket foglalja magában) egykor Igló városához tartozó területen keletkezett.
Hnilecet a 13.–14. század fordulóján alapították a közeli rézbányák kitermelésere. 1315-ben a Máriássy családhoz tartozó Batiz comes oklevelében „Guylnitz” néven említik először. Lakói – akik bányászok és favágók voltak – a letelepedés fejében 20 évre adómentességet kaptak. A következő említés Willermus magiszter szepesi gróf 1328-ban kelt oklevelében található. A kitermelés a 15. század második felére visszaesett, a bányák nagy részét bezárták.
Újabb fellendülés a 16. század végén következett be, amikor a szepesi bányászat megújult, új bányákat nyitottak és az érc feldolgozására kohókat építettek. Ekkor épült meg Jero huta is. 1639-ben Szontágh Gáspár a Gajnár, Knole, Grétli és királyhegyi részeken rendelkezett bányákkal. További bányatulajdonosok még Reiser Zsigmond és Walsdorf Lajos a Knole, Mum Gáspár a Bindt nevű részeken. A Rosenbergeknek Rosztoka, a Weisz családnak a Vaspatak völgyében voltak bányáik, míg a Münnich család új bányát nyitott a Glazen nevű részen. Ez az időszak a 17. század végéig tartott, amikor a kuruc háborúk miatt a vidék a hadak fosztogatásának volt kitéve és sok település elnéptelenedett.
Az élet csak a 18. század második felében tért vissza a régi kerékvágásba, amikor a kihalt településeket nagyrészt újratelepítették. 1772-ben már 16 bánya működött a területén. A Glanzen rézbánya birtokosai a Jóny, Szulyowszky, Grünblatt, Pongrácz, Glatzinger, Újházy, Berzeviczy családok. A Rinnergang rézbánya a Grünblatt, Glatzinger, Újházy, Meerwaldt, Zittkowszky családok tulajdonában állt. A Grétla rézbánya a Schneider, Jóny, Elstermann, Grünblatt, Szulyowszky, Meerwaldt, Zittkovich, Szontagh, Pongrácz, Berzeviczy és Izdenczy családoké. A Stohlweg rézbánya a Grünblatt és Korabinszky családok, míg a rosztokai Borovniak bánya a Schneider, Jóny, Elstermann, Grünblatt, Szulyowszky, Meerwaldt, Zittkovich, Szontagh, Pongrácz, Berzeviczy és Izdenczy családok tulajdonában voltak. 1779-ben a Csáky, Grünblatt, Greisinger, Szontágh, Gál, Eötvös, Jóny, Máriássy, Szentmiklóssy és Demján családok voltak a főbb bányabirtokosok.
Az 1780-ban a szepesi püspökség által elrendelt összeírás szerint a plébánia területén összesen 777 lakos élt, közülük 710 katolikus és 67 egyéb. 1787-ben Kishlinec 51 házában 306 lakos élt. A település első fatemplomát 1793-ban, első iskoláját 1806-ban építették. 1828-ban 47 háza volt 343 lakossal. Lakói bányászok, erdei munkások voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hnilecz, tót falu, Szepes vmegyében, a Gölnicz vizénél, Gömör vmegye szélén: 187 kath., 31 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vashámorok. Szép erdő. F. u. a kamara. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Ma mindinkább üdülőtelepülés jelleget ölt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 945-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 487 lakosából 479 szlovák volt.
2011-ben 543 lakosából 528 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1880-ban Rozlozsnik Pál magyar geológus, paleontológus, bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1882 és 1885 között épült.
- A temetőben álló Nepomuki Szent János kápolna 1819-ben épült.
- A patak hídja előtt álló Nepomuki Szent János kápolna 1886-ban készült.
- Jerohuta nevű településrészén álló Szűz Mária tiszteletére szentelt templom 1930-ban épült.
- Bindt településrész Szent Borbála tiszteletére szentelt fatemplomát 1998-ban építették.
- Iglórosztoka területén áll az 1912-ben készült Szent Borbála-kápolna.
- Mráznica nevű falurészén télisport-központ található sífelvonókkal, sípályákkal, szállodákkal és éttermekkel.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2013. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Szepespatak Szlovákia térképén
- Rövid képes ismertető /magyar/
- E-obce.sk
- A község a Szlovák Paradicsom turisztikai honlapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Hnilec mały (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom III (Haag — Kępy) 1882
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Iglói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
