Ugrás a tartalomhoz

Korotnok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korotnok (Korytné)
Korotnok zászlaja
Korotnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
Első írásos említés1294
PolgármesterPeter Palenčár
Irányítószám053 05
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség89 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság509 m
Terület4,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 20° 50′ 10″49.008333°N 20.836111°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 20° 50′ 10″49.008333°N 20.836111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Korotnok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Korotnok (szlovákul: Korytné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szepesváraljától 6 km-re keletre, a Branyiszkó-szoros nyugati oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

1294-ben említik először. Neve a szláv korito (= teknő) főnévből származik. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOROTNOK. Koritnye. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Korotnoky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Polyanóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, postája is van, határjának egy harmad része sovány, de más szép javai is vannak.[2]

Az 1848–49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik jelentős következményekkel járó ütközete volt az 1849. február 5-én, a Branyiszkói-hágónál lezajlott ütközet. Az itt elesett kb. 150-200 honvéd közül ismeretlen számú honvéd sírja található a helyi temetőben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korotnok, Szepes vmegyében, tót falu, a Branyicskó hegy alatt, Sáros vmegye szélén, az eperjesi postautban: 146 kathol., 4 evang. lak. Postahivatal. Vendégfogadó. Kastély. F. u. a Korotnoky nemz.[3]

A temetőben 1913-ban felavatott emlékműt Tisza Miksa készítette.

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 118 lakosából 116 szlovák volt.

2011-ben 102 lakosából 92 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. június 22.)

További információk

[szerkesztés]