Felsőszalók
| Felsőszalók (Vyšný Slavkov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Lőcsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1347 | ||
| Polgármester | Gabriela Sarvašová | ||
| Irányítószám | 053 73 (pošta Brutovce) | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 260 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 561 m | ||
| Terület | 17,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 24″, k. h. 20° 51′ 10″49.073200°N 20.852900°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 24″, k. h. 20° 51′ 10″49.073200°N 20.852900°E | |||
| Felsőszalók weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszalók témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőszalók (szlovákul: Vyšný Slavkov, németül: Ober-Schlauch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lőcsétől 20 km-re északkeletre, a Szalóki-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a történelem előtti időkben a puhói és a hallstatti kultúra népe élt a területén.
Szalók neve 1312-ben „Zalouk” néven szerepel először. Neve a szláv Slavek személynévből származik. A mai Felsőszalókot a német jog alapján alapították, 1347-ben „Owzalouk” néven említik először. A 14. században a tarcai vár uradalmához tartozott. 1471-ben „Felsewzalok” néven említik. A Polyankai család birtoka, később több nemesi családé volt. 1787-ben 69 házát 563-an lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Szalók. Két falu Sáros Várm. Alsó Szalóknak földes Urai Semsey Uraság, és a’ Szepesi Káptalan; ennek Ispotállya is van: Felső Szalóknak pedig, melly Szepes Vármegyében vagyon, földes Ura Horvát Úr, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Farkasvőlgyén, Szepes Várm. szélénél; határbéli földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van.”[2]
1828-ban 89 háza és 644 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Szalók, tót falu, Szepes vmegyében, Sáros vmegye szélén, egy terméketlen völgyben, 602 kath., 7 evang., 35 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó mész. Négy vizimalom. F. u. Vitkóczy, Teőke, Kolacskovszky, Szerdahelyi, Reviczky. Ut. p. Lőcse 5 óra.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején határán élénk partizán tevékenység folyt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 353 lakosából 347 szlovák volt.
2011-ben 307 lakosából 284 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus plébániatemploma 1884-ben épült, berendezése azonban részben régebbi. 14. századi gótikus Szűz Mária szobra van.
- Barokk kúriája a 18. század végén épült.
- Környéke természeti látványosságokban rendkívül gazdag.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
|  | |
