Báthori-család
| Báthoriak | |
Báthoryak Főnemesi család | |
 | |
| Ország | Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Lengyel–Litván Unió |
| Nemzetiség | sváb |
| Nemzetség | Gutkeled nemzetség |
| Alapító | Bátori Bereck |
| Kihalt | 1605 (ecsedi ág) 1637 (somlyói ág) |
| Utolsó tag | Báthori István (ecsedi ág) Báthory András (somlyói ág) |
| Rang | Erdélyi vajda Erdély fejedelme Lengyel király Litván nagyfejedelem |
| Rezidencia | Ecsedi vár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Báthoriak témájú médiaállományokat. | |
A Báthoriak (korábban Bátoriak, más írásmód alapján Báthoryak), egy sváb származású, a Gutkeled nemzetség Majádi főágának Bátori ágából eredő magyar főnemes család, amely tagjai közül számos középkori főméltóság, erdélyi vajda, illetve fejedelem került ki – sőt, egy lengyel király is. A család három ágra vált, az ecsedi, a szaniszlófi és az utóbbiból eredő somlyai ágakra.[4]
A család kialakulása
[szerkesztés]Bereck egy évszám nélküli oklevél szerint IV. László (Kun László) királytól kapta adományba Abram, Bátur és Kis-Bakta helységeket „hű szolgálataiért”. Bereck ekkor elhagyta régi (de Rakomaz) előnevét és Bátorról (Batur), birtokaimak központjáról kezdte nevezni magát, ebből alakult ki a Báthori családnév. Bátori Bereck gyermekei közül I. János és Lökös lett a két fő ágra szakadt Báthory család két őse. A Bátoriak a III. András halála utáni feudális anarchiában birtokaik helyzetéből adódóan eleinte Borsa Kopasz (és testvére, Borsa Beke) szerviensei voltak, de viszonylag hamar átálltak Károly Róberthez. Bátori I. János a király oldalán harcolt a rozgonyi csatában, ahol két szerviense is elesett.[5]
János László nevű fia (a későbbi szabolcsi ispán) a Pok nemzetségből származó Medgyesaljay Móricz Medgyesy Anna néven ismert lányát vette feleségül – utódaik a somlyai Báthory család tagjai. Bátori Lökös Péter nevű fia 1345-ben Itáliában tanult és 1347-ben alig 15-17 évesen váradi kanonok lett, de mivel bátyja meghalt, kilépett az egyházi rendből (még föl sem szentelték), és tőle származott le az ecsedi Báthory család.
1325-ben Bereck fiait Károly Róbert király megerősítette az apjuk által nyert javakban, és még ebben az évben megkapták Ecsedet is. 1325-ből származik a Báthory-család címere. 1334-ben kapták meg Bereczk fiai az engedélyt arra, hogy Ecsed mellett a mocsárban várat építhessenek s azt »Hűség«-nek nevezhessék.[6]
1330-ban Bereck fiai és utódai abban – a később úriszéknek nevezett – kiváltságban részesültek, hogy a birtokaikon élő népek felett a megyés ispán helyett ők bíráskodhattak, és akár halálos ítéletet is hozhattak.[7] 1332-ben névadójuk, Bátor városa árumegállító jogot kapott, mégsem ez, hanem a mocsarakkal körülvett, jobban védhető Ecsed lett később a család központi birtoka.[8]
Az Ecseden felépült vár köré rövid időn belül hatalmas uradalom alakult ki.[9] 1335-ben a Gutkeled nemzetség Farkas-ágától megszerezték a sárvármonostori kegyuraságot, amellyel együtt járt Szentmárton, Vállaj és Kálmánd helységek haszonélvezeti joga is. 1338-ban csere útján megszerezték Szaniszlót, 1341-ben Fábiánházát, 1348-ban elnyerték a királytól Mérket is.
A család a 14. század első évtizedeiben két ágra szakadt. Az egyik Szilágysomlyót kapta birtokul és ettől kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát.
A másik ágból származó, Itáliában tanult Péter a szabolcsi Ecsedet szerezte meg, leszármazottai nyíri vagy ecsedi Báthoriaknak hívták magukat.[10]
A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre.
A családnév helyesírása
[szerkesztés]Van olyan könyv, amelyben mindegyik Báthori i-vel szerepel.[11] Vannak olyan könyvek, amelyek a somlyaiakat y-nal, az ecsedieket pedig i-vel adják meg.[12][13][14] Van olyan könyv, amelyik mindegyik Báthoryt y-nal írja.[15]
A történelmi tulajdonnevek helyesírásáról a magyar helyesírás szabályai itt találhatók. Eszerint (157.a) elsősorban a saját vagy a család írásmódját kell használni, méghozzá a hozzánk legközelebbi korból (157.b). Úgy tűnik, ebben a család nem egységes a 16. és 17. század fordulóján (Aláírások: István Kristóf Gábor Boldizsár Zsigmond), ami a hozzánk legközelebb eső kor. A következő a már kialakult szokás (157.c), ebben a szakirodalomban úgy tűnik, hogy az ecsedieket és a koraiakat inkább i-vel, a somlyaiakat inkább y-nal írják. Legutoljára a kialakulatlan írásmódnál (157.d) minimálisan hagyományos, mai szemmel sem zavaró alakot kell használni.
A szakirodalom zömével összhangban a korai Bátoriakat teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat h-val és i-vel, a somlyói Báthoryakat h-val és y-nal írja. De ettől is lehetséges eltérés, amikor bizonyítható, hogy az újkorban, magyar nyelvű levélben ő másképpen írt.
Korai Báthoriak
[szerkesztés]- Bátori Bereck (1276–1321)
- Bátori János (bihari ispán) (I. János 1343): Bereck fia
- Bátori Miklós (székely ispán): Bereck fia
- Báthori András (püspök): Bereck fia, váradi püspök (1329–1345)[9]
- Bátori Lökös: Bereck fia → ecsedi Báthoriak
- Bátori Klára: Bereck lánya
- Bátori István (I. István): Bátori János (bihari ispán) fia, ága kihalt
- Bátori György (I. György) (1364): Bátori János (bihari ispán) fia, ága unokáiban halt ki, fia János[16]
- Bátori László (szabolcsi ispán) (I. László) (1351): Bátori János (bihari ispán) fia
- Bátori Benedek, Lökös fia
- Bátori György (II. György): Bátori László (szabolcsi ispán) fia, lovag, „nádori ember” (1389)[17]
- Bátori Szaniszló: Bátori László (szabolcsi ispán) fia → szaniszlófi Báthoryak
- Bátori Erzsébet: Bátori László (szabolcsi ispán) lánya, Debreceni (Pál fia) Gergely felesége
- Bátori Antal: II. György fia 1415-ben leánynegyedben perelték a Móriczfiak birtokát[18]
Valamelyik György 1412-ben somlyói jobbágyaival levelezett.[9]
Szaniszlófi Báthoryak
[szerkesztés]- Báthory János, Báthory Szaniszló fia
- Báthory László, Báthory Szaniszló fia
- Báthory István (1427-ben említik), [19] Báthory Szaniszló fia
- Báthory László, István fia
- Báthory György, István fia
- Báthory Péter, István fia
- Báthory Mátyás, István fia
- Báthory Miklós (1462–1500), István fia → somlyói Báthoriak
- Báthory Dominik, István fia
- Báthory Pelbárt, István fia
- Báthory János, István fia
- Báthory István, István fia
- Báthory Anna (?–1570), István lánya
- Báthory Veronika, István lánya
- Báthory Potencia, István lánya
- Báthory Jadviga, István lánya
- Báthory Margit, István lánya
- Báthory Borbála, István lánya
- Báthory Péter, János fia [20]
- Báthory Imre, János fia [21]
Somlyói (Somlyai) Báthoryak
[szerkesztés]
Bátori Bereck fia János fia László Somlyót kapta hozományul, utódai pedig felvették a somlyói előnevet.
- Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda, Báthory Miklós fia
- Báthory Kristóf (1530–1581) erdélyi vajda, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
- Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
- Báthory András (szatmári kapitány), Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
- Báthory Anna (?–1570), Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda lánya
- Báthory Griseldis (1569–1590), Báthory Kristóf erdélyi vajda lánya
- Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem, Báthory Kristóf fia
- Báthory István (krasznai főispán, 1553–1601), Báthory András szatmári kapitány fia
- Báthory András (1566–1599), bíboros, erdélyi fejedelem, Báthory András szatmári kapitány fia
- Báthory Boldizsár (1555–1594), Báthory András szatmári kapitány fia
- Báthory Gábor (1589–1613), erdélyi fejedelem, Báthory István krasznai főispán fia
- Báthory András (1597–1637), Báthory István krasznai főispán fia
- Báthory Zsófia (1629–1680), Báthory András (1597–1637) lánya
Ecsedi Báthoriak
[szerkesztés]
Bereck gyermekei közül a birtokaikon való megosztozásukkor Ecsed Lökös fia Péter-nek jutott, ez alkotta később az ecsedi ágat.
Birtokközpontjuk a mai Nagyecsed volt. Egy részük bátori előnévvel szerepel, mert ők birtokolták a névadó Bátort.[4] A 14. század végén egy Báthori lány házassága és a Marczali családdal kötött örökösödési szerződés révén megszerzik a Marczaliak somogyi birtokait is.[10]
- Báthori Péter Báthory Lökös fia, szatmári ispán 1408-ban[22]
- Báthori János (szabolcsi ispán), Báthori Péter fia[16]
- Báthori István (országbíró, ?–1444) (I. István)[23] Báthori János (szabolcsi ispán) fia
- Báthori Bertalan (?– Tábor, 1438. augusztus-szeptember), Báthori János (szabolcsi ispán) fia, Albert király kíséretében, Tábor ostromakor halt meg [24]
- Báthori Tamás (?–1444-45) Báthori János (szabolcsi ispán) fia, 1440-ben [25], lányai: Margit, Erzsébet, Potenciána, Veronika [26]
- Báthori László (ispán) (†1474)(I. László), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia, szatmári és zarándi ispán
- Báthori Margit (1420?–1498), Báthori István (országbíró, ?–1444) lánya, Szilágyi Mihály kormányzó, majd Bánffy Pál felesége[23]
- Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)(II. István)[23] Báthori István (országbíró, ?–1444) fia, a kenyérmezei csata parancsnoka
- Báthori András (?–1495) (III. András), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia,[10] lovászmester (1460) [27]
- Báthori Miklós (váci püspök) (II. Miklós), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia,[10] váci püspök (1474–1506)
- Báthori István (nádor) (III. István)[23] (1477–1530) Báthori András (?–1495) fia,[28][29] a sánta[10]
- Báthori György (főlovászmester, ?–1534) (V. György), Báthori András (?–1495) fia,[29] főlovászmester (1505–1534),[30] somogyi ispán[10]
- Báthori András (tárnokmester) (†1534) (IV. András), Báthori András (?–1495) fia,[29] tárnokmester (1527–1534),[30] szatmári és szabolcsi ispán,[29] a mohácsi csatában a nyírségi csapatok parancsnoka[17]
- Báthori György (?–1570) (VI. György), Báthori András tárnokmester fia, Báthori Erzsébet apja. Feleségül vette somlyai Báthory Annát, ezzel egyesült a család két nagy ága.
- Báthori András (országbíró) Bonaventura (?–1566) (V. András), Báthori András tárnokmester fia
- Báthori Miklós (országbíró) (1520?–1584)(III. Miklós), Báthori András tárnokmester fia
- Báthori István (országbíró, 1555–1605) (V. István), Báthori György (?–1570) és somlyai Báthory Anna fia
- Báthori Erzsébet (1560–1614), Báthori György (?–1570) és somlyai Báthory Anna lánya
Az ecsedi és a somlyai ág összekapcsolódása
[szerkesztés]Ecsedi Báthori II. András egyik fia, Báthori György 1550-ben házasságot kötött Báthory Annával, Bélteki Drágffy Gáspár özvegyével.
A menyegzőnek nagy politikai, gazdasági és vallási jelentősége volt. A mohácsi vészt követően a magyar arisztokráciát megosztotta a kettős királyválasztás is: az ecsediek Habsburg Ferdinánd pártján voltak, míg a somlyaiak a Szapolyai-család hívei maradtak. Báthory Anna maga a reformáció támogatója, elkötelezett evangélikus volt. A házaspár elősegítette az első protestáns egyházszervezet kiépítését, az óvári, erdődi és csengeri zsinatok megtartását. Támogatták tiszántúli fiatalok tanulását a Wittenbergi Egyetemen.
A házasság hatalmas birtokkoncentrációval járt, egyben összeköttetést teremtett a Királyi Magyarország és Erdély között.
Nyírbátorban a házasságot követően vált a Szent György-plébániatemplom református templommá. Ez évszázadokra meghatározta a település felekezeti viszonyait.[31]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Márk Éva: Báthory Erzsébet (html). Korok. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Várkonyi Gábor: Újabb források Báthory Erzsébet életéhez.. Korunk 23. évf. 3. sz., 2012. március. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ M. Pázmány Kata: A csejtei vár foglya - Báthory Erzsébet (pdf). Honismeret, 2010. január. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ a b http://www.nyirbim.hu/bkora.htm
- ↑ Kristó Gyula, 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest ISBN 963 05 1461 3 p. 77.
- ↑ Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, mek.niif.hu
- ↑ Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása (1361-1599). [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
- ↑ A szatmári kistérség története. [2010. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
- ↑ a b c Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2
- ↑ a b c d e f Az ecsedi Báthoriakról Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, epa.niif.hu
- ↑ Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1989. ISBN 963 05 5543 3
- ↑ Szabó, Péter. Az erdélyi fejedelemség. Vince Kiadó (1989). ISBN 963 9069 183
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963-547-085-1
- ↑ Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas (1988). ISBN 963-02-5536-7
- ↑ Nagy, László. Báthory István emlékezete. Zrínyi Kiadó, Budapest
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2010. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
- ↑ http://5mp.eu/web.php?a=tegnap&o=K0hiohkAEE
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 276. o.
- ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori 460. o.
- ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori 460. o.
- ↑ http://www.kantorjanosi.hu
- ↑ a b c d Bokor József (szerk.). Báthory-család, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 277. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 271. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 278. o.
- ↑ Horváth: Ecsedi várbirtokok 311. o.
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 209. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b c d Archivált másolat. [2011. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
- ↑ a b Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas Könyvkiadó, 118. o. (1988). ISBN 963-02-5536-7
- ↑ A házasságot ábrázoló szobor tájékoztató táblája Nyírbátorban
Források
[szerkesztés]- ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori: C. Tóth Norbert. „Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt”. Századok – A Magyar Történelmi Társulat folyóirata 2012, 146. évfolyam (2. szám), 441-463. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág: C. Tóth Norbert. „A Bátori család ecsedi ága az 1440-es években”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.).[halott link]
- ↑ Horváth: Ecsedi várbirtokok: Horváth Richárd. „Az ecsedi Bátoriak várbirtokai a kései középkorban”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.).[halott link]
- Documenta ad historiam familiae Bátori de Ecsed spectantia I. Diplomata 1393-1540. Ad edendum praeparaverunt Richardus Horváth, Tiburtius Neumann, Norbertus C. Tóth. Szerk. C. Tóth Norbert. Nyíregyháza, 2011 (könyvismertetés Szaszkó Elek 2011, Turul 84/3, 105-107).
- Báthori várkastély A Báthori család története
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: I. kötet [Aaron - Benyovszky]. Pest: Friebeisz István. 1857. 216–234. o.
- Borovszky Samu Szatmár vármegye
- Gyulafehérvári káptalan levéltára (1357)
További információk
[szerkesztés]- http://lexikon.katolikus.hu/B/Báthori.html
- Nagy László: A rossz hírű Báthoryak; Kossuth, Bp., 1984
- Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez; szerk. Dám László; Báthori Múzeum, Nyírbátor, 1986 (Folia historica et ethnographica)
- Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája; Márton Áron, Bp., 2000 (Studia theologica Budapestinensia)
- Erdély és a Szentszék a Báthory korszakban. Kiadatlan iratok, 1574–1599; sajtó alá rend. Kruppa Tamás; SZTE, Szeged, 2004 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez)
- Az ecsedi Báthoriak a XV-XVII. században; szerk. Szabó Sarolta, C. Tóth Norbert; Báthori István Múzeum, Nyírbátor, 2012 (A Báthori István Múzeum kiadványai)
- Magyar Zoltán: A híres Báthoriak. Történelmi emlékek és folklórhagyományok; Kairosz, Bp., 2012
- Sárkányok, főurak, asszonyok. A Báthoryak a művelődés- és irodalomtörténetben; szerk. Mercs István, előszó Kiss Gy. Csaba; Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, Nyíregyháza, 2015 (Modus hodiernus)
- Berki Anna: Lengyel püspökség, lengyel rokonság. Fejezetek az utolsó Báthoryak és a lengyel katolicizmus kapcsolatából; Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2021
.svg){kind=small}
