Zsuk (település)
| Zsuk (Jucu) | |
 | |
| A felsőzsuki volt Kemény-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Zsuk |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407354 |
| SIRUTA-kód | 58268 |
| Népesség | |
| Népesség | 2187 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 25 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 25,69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 325 m |
| Terület | 85,13 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 18″, k. h. 23° 47′ 35″46.854862°N 23.793165°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 18″, k. h. 23° 47′ 35″46.854862°N 23.793165°E | |
| Zsuk weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsuk (románul: Jucu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]A községközpont Felsőzsuk Kolozsvártól 13 km-re északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján, a Mezőség nyugati peremén helyezkedik el. Tőle nyugatra, a DN1C főút mellett, a Kis-Szamos bal partján fekszik Zsukiménes, a kettő között, szintén a Kis-Szamos bal partján Nemeszsuk.
Története
[szerkesztés]Alsózsuk és Felsőzsuk 1968-ban egyesült. A települések korábban Kolozs vármegyéhez tartoztak.
Neve Kiss Lajos szerint szláv eredetű személynévből való. Először 1312-ben Swk, később Zuku, 1320-ban Sukky és Zuky 1332–35-ben Sunk alakban írták. 1467-ben Felseswk-ot, 1475-ben Magyarswk-ot említették, amely megfelel a későbbi Alsózsuknak (1652-ben Magyar Also Suk). A településről szól a legrégebbi erdélyi falusi iskolára vonatkozó dokumentum (1332).
Kiterjedt uradalma a 14–15. században Suky család tulajdona volt. A család legismertebb tagja Suky László (1741-1791), az unitárius egyház jótevője volt. Suky Benedek kelyhe, amely az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban található, az erdélyi gótikus művészet egyik remekműve. A család a 18. században kihalt.
Mátyás 1468-ban a lázadó Suki Mihály birtokait Csupor Miklósnak adományozta. 1515-ben Somkeréki (Erdélyi) Mártoné lett. Alsózsuk 1652-ben a gyalui vártartományhoz tartozott, és az 1660-as évekig magyar lakosságú volt.
Alsózsuk legjelentősebb földesurai a 18. században a Telekiek voltak. 1766-ban unitárius egyházközsége is létezett. A 19. század első felében Alsózsuk minden év május 20-án országos vásárt tartott, amelyeken többnyire juhot adtak-vettek.[2] 1908-ban Alsó- és Felsőzsukot a mocsi járástól a kolozsvári járáshoz csatolták.[3]
1910-ben Alsózsukon 959 fő élt, közülük 828 volt román és 127 magyar anyanyelvű; 822 görögkatolikus, 85 református, 23 római katolikus, 9 zsidó, 9 ortodox és 7 unitárius vallású; Felsőzsuk 522 lakójából 460 volt román, 47 magyar és 15 cigány anyanyelvű; 475 görögkatolikus, 22 református, 9 zsidó, 5 római katolikus és 4 ortodox vallású.
2002-ben az egyesített falu 1588 lakosából 1518 volt román, 38 magyar és 30 cigány nemzetiségű; 1455 ortodox, 48 pünkösdista, 26 református és 22 baptista vallású.
Népesség
[szerkesztés]Alsó- és Felsőzsuk népességének nemzetiségi (anyanyelvi) összetétele az elmúlt 160 évben a következőképpen alakult:
| Népszámlálás,[4] | Nemzetiségi összetétel | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosság | Románok | Magyarok | Németek | Romák | Egyéb nemzetiségek | ||
| 1850 | 1079 | 930 | 53 | 2 | 58 | 38 | ||
| 1880 | 1017 | 816 | 117 | 2 | 82 | |||
| 1890 | 1117 | 963 | 143 | 3 | 8 | |||
| 1900 | 1236 | 1064 | 165 | 3 | 4 | |||
| 1910 | 1481 | 1288 | 174 | 4 | 15 | |||
| 1920 | 1519 | 1405 | 97 | 17 | ||||
| 1930 | 1766 | 1618 | 111 | 4 | 27 | 6 | ||
| 1941 | 2156 | 1877 | 262 | 6 | 2 | 9 | ||
| 1966 | 2062 | 2002 | 58 | 1 | 1 | |||
| 1977 | 2271 | 2183 | 64 | 19 | 5 | |||
| 1992 | 1495 | 1452 | 34 | 1 | 8 | |||
| 2002 | 1588 | 1518 | 38 | 1 | 30 | 1 | ||
Látnivalók
[szerkesztés]- A felsőzsuki volt Kemény-kastély L alakú, kétszintes, eklektikus épülete a 19. században épült. Minden homlokzata különböző díszítésű: klasszicista, neobarokk és rokokó.[5] Az 1950-es évektől a közelmúltig benne működött a falu iskolája, óvodája, könyvtára és művelődési háza. 2002-ben visszakapta a Marosvásárhelyen élő örökös. Állapota 1989 óta leromlott. Kertjében, százados fák között egy másfél méter magas, állatalakokkal faragott kőszobor áll.
- A volt görögkatolikus kolostor és árvaház épülete.
Gazdaság
[szerkesztés]A községhez tartozó falvakban gabona- és zöldségtermesztéssel foglalkoznak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Alsózsukon született George Bariț (1812–1893) újságíró, történész és 1848-as forradalmár.
- Alsózsukon született 1955-ben Marta Petreu eszmetörténész, filozófus, irodalomkritikus, költő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). Ethnographia 1979, 510. o.
- ↑ Belügyi Szemle 1908, 328. o.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Liviu Stoica – Gheorghe Stoica – Gabriela Popa: Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye. Kolozsvár, 2008
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}