Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)
Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 10″47.798889°N 18.736111°E
Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.
A kincstár a 11. századtól napjainkig felhalmozott műkincsket és drágaságokat mutat be. Eredetileg az összes kiállított tárgyat istentiszteleti célra szerezte be az Egyház. A tárgyakat művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig nagyon gondosan őrizték, Simor János prímás tette lehetővé először 1886-ban, hogy a kincseket látogatók is megtekinthessék. Így alakult ki a Kincstár múzeumi jellege. A gyűjtemény darabjai öt fő csoportra oszthatóak: ötvös-művekre, hímzési- és szövési remekek, könyvdíszítési- és festési munkák, faragás és a „modern rész”. A gyűjtemény két legismertebb darabja az Árpád-kori eskükereszt és Mátyás király kálváriája. A látogatók megcsodálhatják Zsigmond és Mátyás király szarvserlegeit, Mátyás király kálváriáját, a legszebb magyar gótikus kelyhet, a Suki-kelyhet, illetve a liturgikus tárgyak és ereklyék páratlan gyűjteményét.
Relikviák a kincstárban
[szerkesztés]-
Szent László foga
-
Szent Adalbert
-
Szent Imre és Szent László
-
Szent Gellért csontja
-
Szent István vértanú és Becket Szent Tamás
-
Szent Adalbert karcsontja
-
Árpád-házi Szent Margit
Relikviák a téli kápolnában
[szerkesztés]-
Szent Kelemen koponyája
-
Szent Bonifác alsó állkapcsa
Lásd még
[szerkesztés]- Magyar koronázási kereszt
- Keresztény Múzeum (szintén Esztergomban)
- Esztergom múzeumai