Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív152

---

« előző

147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157

következő »

Görög labdarúgók

Így, hogy Sotirios Vorgias biztos nem jó. Nyilván SZ-ekkel kell átírni a Σωτήρης Βοργιάς nevet. De 'o' betűt sem látok benne, tehát Szotírisz Vorjiasz a helyes magar átírás.
Szotíriosz Kirjákosz végén szintén: Σωτήρης Κυργιάκος - nincs 'o'. Tehát Szotírisz Kirjákosz - ha jól értelmeztem az átírási szabályokat.
Úgy ahogy Szotírisz Nínisz Σωτήρης Νίνης átírásánál, ahol jól van.– Holdkóros ^vita 2018. március 4., 04:47 (CET)

Szotírisz Vorjiász, Szotírisz Kirjiákosz, Szotírisz Nínisz. Ugye, @Laszlovszky András:? – Joey ^{üzenj nekem} 2018. március 4., 22:02 (CET)

Mind a három jó az utolsó szerint. Tehát Kirjiákosz, ahogy utóbb írtad, nem Kirjákosz, mint fentebb. A személynevek Szotíriszok, Vorjiász és Nínisz. – LA^pankuš 2018. március 5., 00:03 (CET)

Igen. A 'Κυργιάκος'-t elnéztem.– Holdkóros ^vita 2018. március 5., 01:13 (CET)

Kirjiákosznál viszont az eredeti név kétféle változatban is szerepel 'Σωτήρης' (olasz, francia) vagy 'Σωτήριος' (spanyol, holland) - a finnél mindkét változatban.– Holdkóros ^vita 2018. március 5., 01:30 (CET)

Köre-mail

Ezt így érti valaki? Mert az AkH.¹² 140. azt mondja, hogy kötőjel kell, ha az előtag kötőjeles (e-mail-küldés), de kínosan hallgat, hogy mi legyen, ha az utótag kötőjeles. Én kiterjesztőleg értelmezném erre is, a józan ész szent nevében. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. február 28., 09:33 (CET)

Elsőre nem értettem, kinek a köréről van szó a szakaszcímben, abszolút egyetértek a kiterjesztő értelmezéssel. (Az OH nem ír semmit erről? Ha ott külön szóba írják, akkor az még egy érv, hogy miért legyen kötőjeles.) – Tacsipacsi ^vita 2018. február 28., 22:54 (CET)

Most nincs nálam OH, így jobb híján az MTA automatikus ajánlójához nyúltam: „Ha olyan kötőjeles írásmódú összetett szóhoz járul újabb elő- vagy utótag, amelyikben a kötőjelet nem a szótagszámlálási szabály vagy egyéb mozgószabály írja elő (pl. rövidítéssel, betűszóval, tulajdonnévvel alkotott – kötőjellel tagolt – összetétel esetén, vagy ha az eredetileg egybeírandó összetétel szóhatárán három azonos mássalhangzót elkerülendő használunk kötőjelet, pl. spicc-cipő), akkor a további összetételi tago(ka)t is kötőjellel kapcsoljuk) [OH-131, OH-171-172, OH-376, OH-403]”. Megjegyzem a „körímél” biztos helyes :D. – Máté ^(vitalap) 2018. március 1., 10:07 (CET)

Az a baj, hogy pont e-mail-ügyben az OH nemigen használható, mivel változás történt körülötte a 12. kiadásban (e-mail cím → e-mail-cím). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 1., 10:09 (CET)

Az változott, hogy mostantól az idegen írásmódú kötőjeles szavak is úgy működnek, mind a nem idegen írásmódúak (azaz az OH vonatkozó ajánlása már használható, az előző rendszerben nem feltétlenül lett volna az). – Máté ^(vitalap) 2018. március 1., 10:57 (CET)

Szvsz vagy kör e-mail, vagy pedig kör-e-mail jöhetne szóba (nekem az utóbbi jobban tetszik, és ez az e-mail-cím formával is analóg: miért viselkedne a szó eleje másként, mint a vége?). Lásd még: Elektronikus körlevél (Nyest.hu), bár ez sajnos még 2012-es keltezésű. Ádám ✉ 2018. március 1., 17:01 (CET)

Èn az nem értem, hogy az “e-mail” alakot miért használjuk egyáltalán. Ez a szó a magyarban annyira meghonosodott, hogy már évek óta csak fonetikusan “ímél”-nek kéne írni. Van valamilyen kifejezett oka annak, hogy a helyes írásmódot nem kezdhetjük el most használni, mondjuk elsőnek a Speciális:Szerkesztői_fiók_létrehozása oldalon a translatewiki:MediaWiki:Createacct-emailoptional/hu fordításban? – b_jonas (üzenj) 2018. március 8., 18:04 (CET)

Támaszkodjunk a helyesírási szabályzatra: mind a két alak helyes, tehát egyik sem „a” helyes. A többi magánvélemény. Nekem is van magánvéleményem, szerintem igen rondán néz ki az újfajta írásmód, én az ilyeneket mindig csak sok-sok év alatt vagyok képes megszokni, és az új szabályzatban láttam először. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 8., 19:47 (CET)

Magyar könnyűzenei együttesek

A magyar könnyűzenei együttesek szócikkeinek címe nem egységes.

1. Csak név, pl. Animal Cannibals, Irigy Hónaljmirigy, Kócbabák
   1. Talán ennek alcsoportja a speciális típusjelölőt tartalmazó nevek, pl. Benkó Dixieland Band, Free Style Chamber Orchestra Voga–Turnovszky-duó
2. Név + együttes, pl. Apostol együttes, Express együttes, Kaláka együttes
3. Név (együttes), pl. C’est La Vie (együttes), Hungária (együttes), KFT (együttes)
4. Egyéb, pl. Clippers Rockabilly Zenekar, Illés-együttes, Kon-Tiki (zenekar), MDC zenekar

Mit szóltok hozzá? Nem kéne egységesíteni? – Rlevente ^üzenet 2018. március 4., 14:35 (CET)

De. Azonban az első és harmadik valójában ugyanaz a forma, csak utóbbiban szerepel az egyértelműsítő névtag is, jogosan. – Joey ^{üzenj nekem} 2018. március 4., 22:06 (CET)

Szerintem az együttesek nevét nem nyelvi, hanem jogi szempontok határozzák meg. Vagyis ahogyan bejegyezték magukat a cégnyilvántartásba. Akár helyes nyelvileg, akár nem. Gyimhu ^vita 2018. március 7., 03:00 (CET)

A Név + együttes is helyesen Név (együttes), azaz Apostol (együttes), Express (együttes), Kaláka (együttes). - Csurla ^vita 2018. március 7., 18:53 (CET)

Az 1. csoport rendben, nem igényeltek egyértelműsítést. A 2. csoportot a 3. csoport szerint kellene írni (ahogy Csurla is mondta). 4. Itt meg kellene nézni, az együttesek pontosan hogyan határozták meg magukat, speciális esetek lehetnek. Itt kapcsolódnék Gyimhuhoz. Pl. az Illés esetében benne van a szócikkben. – Vépi ^vita 2018. március 8., 13:16 (CET)

Háát... Elég sok köztük az angol név.

A viccet félretéve: nézzétek meg a lemezborítót: ki hogyan nevezi önmagát. MZ/X ^vita 2018. március 8., 13:56 (CET)

Fulkó vagy Fulko?

A Fulko jeruzsálemi király cikkcím téves, nem ez a névalak honosoditt meg.

Általános szabály, hogy az európai uralkodók nevének magyar megfelelőjét használjuk (pl. Lajos francia király és nem Louis). Ahol nincs magyar megfelelő, ott a királyok/fejedelmek (vagy a királyi család tagjainak) nevét a magyar fonatikának megfelően írjuk át. Van, ahol a helyesírás ingadozó (Edvárd/Eduárd).

Nem megyek bele részletekbe, de az Anjou grófjainak és hercegeinek listája vagy az Anjou-ház szócikkben minden esetben a Fulkó alak olvasható. – Rosszkornyifog ^vita 2018. március 8., 12:59 (CET)

Fulkó. A francia alak egész más, ez magyarosított név, akkor viszont ó-ra végződik, mint az euró meg az összes többi. – Pagony ^foxhole 2018. március 8., 13:05 (CET)

Landok

Új-Zélandban→Új-Zélandon, ugyanígy Izland, Grönland javítható bottal? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 9., 11:10 (CET)

Ha helyhatározó, igen. A szigetek általában rare és onenön helyragot vonzanak, Máltára, Cipruson, Rügenen, Tahitin. Viszont ha "a felek a találkozó helyszínéül Izlandban állapodtak meg" stb., akkor nyilván marad, mert az élet nem könnyű. Pasztilla 2018. március 9., 11:22 (CET)

Ja, ez látszik javításkor. Egyébként Új-Zéland nem is sziget, hanem szigetcsoport, tehát mint országhoz a -ban illenék jobban, tán csak a landok analógiája érvényesül. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 9., 11:34 (CET)

Szerintem nincs land-paradigma. Marylandben, Disneylandben stb. vagy magyarosabb példával „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik, de Majlandban harminckettő látszik.” Pasztilla 2018. március 9., 12:01 (CET)

Burgenlandban. Pasztilla 2018. március 9., 12:13 (CET)

De lásd szigetcsoporthoz a Fülöp-szigeteken, Kükládokon. Pasztilla 2018. március 9., 12:04 (CET)

Itt éca. Pasztilla 2018. március 9., 12:07 (CET)

Ez is azt mondja, hogy helyes az Izlandban, ha az ország mivoltát hangsúlyozzuk. Ugyanígy helyes lehetne az Új-Zélandban is, habár az OH nem hozza (de nem is ONY a címe). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 9., 12:44 (CET)

Igen, azt láttam, de számomra nagyon furcsa az Izlandban forma. Nem hiszem, hogy a nyelvi tudatalattimban szétválna ország és sziget, sosem jutna eszembe olyat mondani, hogy Izlandban vagy Madagaszkárban, ugyanakkor sosem mondanék olyat még földrajzi értelemben sem, hogy Kubán. Érett megfontolás után a válaszom a rosseb tudja. Pasztilla 2018. március 9., 13:35 (CET)

Modern Művészeti Múzeum vs. Modern Művészetek Múzeuma

Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni, a New york-i en:Museum of Modern Art magyar szócikkének címével kapcsolatban. Melyik magyar elnevezés a helyes? Modern Művészeti Múzeum vs. Modern Művészetek Múzeuma? Vagy mindkettő? A en:San Francisco Museum of Modern Art magyar szócikke San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeuma címmel van. - Cranach~huwiki ^vita 2018. március 11., 08:09 (CET)

Ha a múzeum nem határozza meg a saját hivatalos magyar nevét (gondolom, nem), akkor minden pontos fordítás helyes lehet, de érdemes a Wikipédián belül egységesíteni. Én korábban mindenhol a Modern Művészetek Múzeuma alakkal találkoztam a Wikipédián kívül, talán ez az elterjedtebb, de nem hibás a másik sem. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 11., 08:14 (CET)

Köszönöm a gyors választ. - Cranach~huwiki ^vita 2018. március 11., 08:21 (CET)

Pontosabb a birtokos szerkezet, mert grammatikailag világossá teszi, hogy a művészet a modern, nem a múzeum. Pasztilla 2018. március 11., 08:28 (CET)

Nem mintha valaki félre akarná érteni. :-) De olyan szempontból is jobb lehet, hogy a névadó eredeti szándékának megfelelően többes számban beszél a művészetekről, és ennek magában is üzenete van (hogy nem értelmezik leszűkítően a művészet fogalmát. pl. véletlenül sem szűkítik le a gyűjtőkört a képzőművészetekre). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 11., 08:55 (CET)

Nem a félreértés miatt írtam, hanem mert a fordítás pontosságáról volt szó. Pasztilla 2018. március 11., 09:01 (CET)

Szégyen - regénycím

A Szégyen (egyértelműsítő lap) szerint:

• Szégyen, Salman Rushdie 1983-ban megjelent regénye. De ilyen címmel J. M. Coetzee is írt regényt. Hogyan kellene egyértelműsíteni? – Holdkóros ^vita 2018. március 17., 21:13 (CET)

Pédául: Szégyen (Salman Rushdie regénye) és Szégyen (J. M. Coetzee regénye), vagy Szégyen (Rushdie-regény) és Szégyen (Coetzee-regény), de esetleg Szégyen (regény, 1983) és Szégyen (regény, 2007). - Gaja   2018. március 17., 21:23 (CET)

Utóbbi két javaslatot lenne jó alkalmazni, tehát Szégyen (regény, 1983) és Szégyen (regény, 2007). Kicsi az esély rá, hogy ugyanabban az évben azonos című regény jelenjen meg. misibacsi*^üzenet 2018. március 17., 21:58 (CET)

Arra meg egyáltalán semmi esély nincs, hogy ugyanaz a szerző két regényt írjon ugyanazon a címen, ráadásul a szerzőség sokkal informatívabb és konkrétabb, mint egy évszám (megírásé? megjelenésé? kiadásé?). Pasztilla 2018. március 17., 22:06 (CET)

Az évszámos megoldás szerintem nem igazán jó (bár filmeknél általában úgy van). Kell-e egyáltalán az hogy 'regény'? Esetleg nem jó az a megoldás, amit az 1001 könyv....... szócikkben használtam február 19-én Szégyen (Rushdie) és Szégyen (Coetzee) ? – Holdkóros ^vita 2018. március 17., 22:01 (CET)

Nem csak regények vannak ezen a címen, hanem film és szobor is, meg amiről még nem tudunk. Vagyis elsődlegesnek kell lennie a műfaji elhatárolásnak: Szégyen (film), Szégyen (regény) stb. Utóbbiból több is van, így másodlagosan a szerzővel egyértelműsíthetünk:Szégyen (Coetzee-regény). Ez az egyértelműsítés logikája egy évtizede. Pasztilla 2018. március 17., 22:12 (CET)

Komolyzenei művek esetén azonos címeknél a szerzővel (és nem az évszámmal) egyértelműsítünk. Természetesen itt akkor az elsődleges a műfaji egyértelműsítés volna, de másodlagosnak a szerzőt javaslom (ez talán a szerzőknek és az olvasóknak is jobb), pl: Szégyen (regény, Rushdie). – EniPort  ^eszmecsere 2018. március 17., 22:52 (CET)

Sőt, a Coetzee-műből színdarab is készült, bár hogy ki írta át színpadra, azt nem tudom. Mundruczó rendezte, bejárta vele Európát, a Trafóban játsszák olykor. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 19., 20:32 (CET)

Karim Bagheri

Sziasztok! Karim Bagheri (کريم باقری) iráni focista neve magyar árírásban? – Gerry89 ^vita 2018. március 18., 08:48 (CET)

Karim Bágeri a WP:ÚJPERZSA alapján Ogodej ^vitalap 2018. március 18., 11:59 (CET)

@Ogodej: köszönöm! Gerry89 ^vita 2018. március 18., 18:41 (CET)

@Gerry89: Szerintem a rossz nevet ne töröltesd, átirányításnak jó lehet! - Gaja   2018. március 18., 18:57 (CET)

@Gaja: Lehet. De a kékítésre szükség lenne szerintem mindenhogy. Gerry89 ^vita 2018. március 18., 19:01 (CET) Ja, már meg vagyok keveredve, ez itt a nyelvi kocsmafal. :) Gerry89 ^vita 2018. március 18., 19:02 (CET)

Írtál a BÜ-re, én javítottam a sablont, FoBe pedig bottal javította a többi hivatkozást. – KoBeAt ^{Let’s discuss it!} 2018. március 18., 19:06 (CET)

@Kobeat, FoBe: Köszönöm, gyors volt! Az a baj, hogy szinte egy sincs átírva pl. abból a '98-as keretből.Gerry89 ^vita 2018. március 18., 19:17 (CET)

Nyikolaj Grigorjevics Kapusztin

Valaki egy esetleges átnevezéseel egybekötve meg tudná nekem mondani, hogy Grigorjevics vagy Grigorijevics, illetve Kapusztin vagy Kapusztyin? Köszönöm.RuIsZa ^feedback 2018. március 19., 19:34 (CET)

Az biztos, hogy nem Grigorjevics, mert oroszul betűszerint: Girsevics. Wikizoli ^vita 2018. március 19., 19:37 (CET)

[Itt] azonban kiderül, hogy az apja Grigorij, a harmadik életrajz pedig Nikolai Grigorievich Kapustinként említi.RuIsZa ^feedback 2018. március 19., 19:39 (CET)

Az angol nyelvű források ilyen kérdésben felejtősek; mind az orosz, mind az ukrán wiki ukrán és orosz zeneszerzőként emlegeti. Ezért azt kell eldönteni, hogy az ukrán (Микола Гіршович Капустін) vagy az orosz nevét írjuk át, ennek megfelelően ukrán vagy orosz átírási szabályok szerint. A magyar wikiben csak ukrán, ezt elhihetjük, hogy pontatlan, ha az előző kettő egybehangzóan ukránnak és orosznak nevezi. A Grigorjevics biztosan nem fogja megállni a próbát, mert sem az orosz, sem az ukrán wikiben nem látok ilyet. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 19., 20:29 (CET)

A Ruisza által föntebb linkelt oldal állítólag a hivatalos oldala. És ott Grigorjevics van (és mellesleg orosznak titulálja). Sem az orosz, sem az ukrán wikioldal nem látszik forrásolni a Girsevics/Girsovicsot. – Pagony ^foxhole 2018. március 19., 20:57 (CET)

Pagony +1. Ezek alapján Nyikolaj Grigorjevics Kapusztyin a neve. - Gaja   2018. március 19., 21:14 (CET)

A Girs (Гирш) a Hirsch német/jiddis név orosz átírású változata. Az apja esetében hol az eredeti jiddis nevét, hol az oroszosított nevét (Grigorij) veszik alapul. Szerintem mindkettő helyes. – VargaA ^vita 2018. március 19., 21:33 (CET)

OK, tévedtem, elfogadom az érveket. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. március 20., 08:01 (CET)

Orosz nyelv - személyes névmás kihagyása a mondatból

Orosz nyelv:

Egy orosz anyanyelvű szerkesztő azt állítja, hogy nyelvtanilag helyes az olyan mondat, amiből hiányzik a személyes névmás, pl. ezek:

• Что (ты) делаешь?, Что делаешь? – Mit csinálsz?
• Что (ты) сделаешь?, Что сделаешь? – Mit fogsz tenni?
• Что (ты) будешь делать?, Что будешь делать? – Mit fogsz csinálni? (folyamatos)

Én a dőlt betűvel szedett, személyes névmást kihagyó mondatokat nyelvtanilag hibásnak gondolom. Mutatott pár linket, de azokból nekem az látszik, hogy a személyes névmás csak speciális körülmények között hagyható el (pl. rövid válaszban, SMS-ben), és a dolog helyessége nincs eldöntve.

Mi a véleménye azoknak, akik értenek ehhez? Én elég régen tanultam oroszul, de ilyen kihagyásról biztosan nem volt szó.

Más kérdés, hogy a mindennapi beszédben ezt megengedik-e, illetve, hogy az orosz nyelvről szóló szócikkben ez hogyan szerepeljen. Ha megengedhető ez a forma is, szerintem akkor egy "mindennapi beszéd" vagy hasonló szakaszban kellene leírni, nem pedig általános szabályként (mivel nem az). misibacsi*^üzenet 2018. március 27., 17:29 (CEST)

Ha orosz anyanyelvű ember állítja ezt, azt az orosz Wikipédia többi orosz anyanyelvűjével lenne érdemes egyeztetni. Mi, nem orosz anyanyelvűek vagyunk, és adódhat egy, max három huwikis, aki perfekt oroszos, de nyelvészeti kérdés eldöntéséhez az sem minta. (Én is úgy tudom, hogy nem helytelen a névmás kihagyása.) Pasztilla 2018. március 27., 17:59 (CEST)

Én úgy tanultam, hogy az oroszban a személyes névmás mindig kötelezően kiteendő, kivétel, ha az alany határozatlan (ez utóbbiban eltér például a némettől, ahol a határozatlan alanyt is jelölik a man szóval). Mivel minden nyelv fejlődik és változik, elképzelhető, hogy az orosz nyelv is ebben a tekintetben követi a mindennapi beszédet, hiszen a határozott alany a legtöbb esetben egyértelműen azonosítható az igeragból. Azt viszont, hogy ez hivatalossá vált-e, még egy orosz anyanyelvűtől sem szabad „bemondásra” elfogadni, ehhez kellene egy hiteles forrás. Olyan, mint nálunk az Akh. vagy az OH. – Dodi123 ^vita 2018. március 27., 18:10 (CEST)

Minden további nélkül ki lehet hagyni! Viszont olyat oroszul nem mondunk hogy: * "Что (ты) сделаешь?, Что сделаешь? – Mit fogsz tenni?" Ez a forma nem létezik. Texaner ^vita 2018. március 27., 18:19 (CEST)

Az Orosz nyelv szócikkben vannak ezek a példamondatok, onnan másoltam át ide. Ha nem helyes valamelyik, jó lenne, ha valaki ott átírná. Kértem az illető (orosz) szerkesztőtől, hogy kérje ki társai véleményét ebben a kérdésben, és jeleztem neki, hogy ha nem "hivatalos" ez a fajta nyelvhasználat, azt ugyan fel lehet tüntetni a cikkben, de ezt a tényt jelezni kell, pl. "csak élő beszédben fordul elő", vagy hasonló kifejezéssel. misibacsi*^üzenet 2018. március 27., 21:35 (CEST)

Itt beszélgetek vele erről: Szerkesztővita:Gromolyak#Orosz nyelv. Bocs, hogy ezt hangsúlyoznom kell, de normális fickónak látszik. Lehetséges, hogy a ruwikin elég, ha valaki beír valamit egy cikkbe és elfogadják a többiek(?). Mert ő csodálkozik, hogy én forrást kérek tőle. misibacsi*^üzenet 2018. március 27., 21:52 (CEST)

Nekem úgy rémlik, hogy azt tanultuk: ha a személyrag alapján egyértelműen azonosítható az alany, akkor nem kell szerepeltetni a személyes névmást. Forrást nem tudok rá mutatni, 1990-ben volt utoljára orosz tankönyvem, ami alighanem még akkortájt ki is dobódott. Solymári ^vita 2018. március 28., 08:34 (CEST)

Én ugyan "perfekt" nem vagyok, de az teljesen nyilvánvaló, hogy az oroszban a személyt is jelölő igék mellé nem mindig szükséges a névmás. A kontextustól függ, hogy kiteszik-e vagy sem, de önmagában a névmás hiánya miatt nem hibás egy efféle mondat. Texanernek igaza van abban, hogy a Что (ты) сделаеш? nagyon furcsa, de ez a névmástól független.

@Misibacsi: nem akarok kötekedni, de nem látom a forrást, aminek alapján annyira határozottan állítod, hogy a névmások nem elhagyhatók.

– Peyerk ^vita 2018. március 28., 15:48 (CEST)

Nyilván el lehet hagyni az alanyt, más kérdés, hogy egy alap példamondatban célszerű-e. Fura viszont, hogy az anyanyelvű szerkesztőnek nem tűnt fel a szgyelajes. – Pagony ^foxhole 2018. március 28., 16:01 (CEST)

Mert furcsa, szokatlan ugyan, de nem lehetetlen. (Tex túlzott.) Főleg nyelvkönyvekben vagy online nyelvkurzusokban lehet találkozni olyan mondatokkal (bármilyen nyelven), amik elsőre "lehetetlennek" tűnnek, aztán mégiscsak rájössz a kontextusra, amiben előfordulhatnak.

A Что сделаешь? magyar megfelelője talán ez: "Mit csinálsz meg?". Ez is furcsán hat elsőre, de nem "lehetetlen". Van olyan helyzet, amikor ez a kérdés helyes megfogalmazása. A befejezett igére így kell visszakérdezni.

– Peyerk ^vita 2018. március 28., 16:22 (CEST)

A dőlt betűs mondatok helyesek, és általában azokat használják. Bár ha ki kell hangsúlyozni a személyt, akkor megnyomva elhelyezik a ti szócskát is. Tex: a Что сделаешь? a befejezett ige, a csinálni-megcsinálni pár szemlélteti a különbséget. Magyarban valóban kevésbé használt a befejezett igés szerkezet, oroszban sem igen hallottam. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. március 28., 17:40 (CEST)

A feleségem, orosz és nyelvészként diplomázott a Kazányi egyetemen. Ha Ő azt mondja, hogy ilyen pedig az élő nyelvben nincs akkor elhiszem neki!. Texaner ^vita 2018. március 28., 18:19 (CEST)

Érdekesnek találom, hogy egy magyar nyelvi/nyelvtani kérdésben szinte kizárólag csak az Akh. és az OH megfelelő pontjai számítanak megcáfolhatatlannak, míg itt többen is "bemondásra" biztosra mondanak véleményt. Elhangzott korábban, hogy nem hangzott el forrás arra vonatkozóan, hogy az oroszban nem hagyhatók el a személyes névmások. Ahogy most rákerestem, azt kell mondanom, hogy a kérdés eldöntésében nem vagyunk autentikusak, mivel ebben a kérdésben a nyelvészek is vitában állnak egymással, és a többség szerint nem hagyható el (csak bizonyos esetekben): „Az orosz nyelv üres alanyt megengedő jellege viták tárgyát képezi. Müller (2005) szerint az üres alanyt megengedő nyelvek közé tartozik. A nyelvészek többsége azon a véleményen van, hogy nem üres alanyt megengedő nyelv (Franks 1995, Bar-Shalom & Snyder 1997, Avrutin & Rohrbacher 1997, Lindseth 1998, McShane 2010, Madariaga 2011).” (Lásd: Györfi Beáta: Az orosz nyelv besorolása az üres alanyi paraméter tükrében 4. pont

A személyes névmások bizonyos esetekben elhagyhatók, bizonyos esetekben nem. Általánosan viszont nem mondható ki, hogy az oroszban a személyes névmás minden esetben elhagyható, különösen a múlt idő használata esetén, ahol az igerag nem fejezi ki a cselekvő személyét. Akit részletesen érdekel a téma, a figyelmébe ajánlom Pete István: Zérók és nem zérók, kis pro-k és nagy PRO-k a magyarban című tanulmányát, annak is az 5. pontját, ahol többek között ezeket írja: „A magyarhoz hasonlóan az oroszban is vannak személyragok, mégsem hagyhatjuk el az alanyt olyan könnyen, mint a magyarban, a németben, az angolban pedig sokkal szigorúbb szabályok vannak (Pete 1997). Bizonyos esetekben az oroszban is elmaradhat az 1. és 2. személyű névmási alany. A határozatlan alanyú mondatokban a magyarban és az oroszban egyáltalán nem használunk személyes névmást, az ige pedig többes szám 3. személyben áll.” – Dodi123 ^vita 2018. március 28., 17:54 (CEST)

Lásd még a viccet: magyar ember átdob valamit az orosznak. Orosz: Perebroszil? Magyar: Pere. :) Persze itt kérdőmondatról van szó. – Pagony ^foxhole 2018. március 28., 19:04 (CEST)

@Dodi123: A kérdés nem az volt, hogy minden esetben elhagyható-e, csupán az, hogy elhagyható-e, tehát hogy a példamondatok működhetnek-e a névmás nélkül. Olyat végképp senki nem állított, hogy a személyt nem jelölő múlt időben elhagyható lenne. Ha viszont valamelyik nyelvész azt állítja, hogy az oroszban soha nem hagyható el a személyes névmás, az vélhetően soha nem olvasott néhány oldalnál többet oroszul, és nem is beszélgetett sokat ezen a nyelven. A nyelvészeti hivatkozásokkal azért is óvatosan kell bánni, mert nem mindegy, hogy normatív vagy leíró a megközelítés, és nem mindegy, hogy az alkalmazott fogalmak hogyan illeszkednek a valósághoz (üres alany van-e a személyt jelölő igében vagy nem üres alany).

Nem akarok a Tex által írtakon sokat rugózni, de a "Что сделаешь?" kérdésre itt egy példa:

• Teljes összetett mondat: Что ты сделаешь если я тебя поцелую? (Mit csinálsz, ha megcsókollak?)
• Kicsit más módon: Поцелую тебя. Что сделаешь? (Megcsókollak. Mit fogsz csinálni?)

– Peyerk ^vita 2018. március 28., 22:02 (CEST)

Semmi más célom nem volt, mint az, hogy az adott kérdésben szakértőktől származó források (és nem a saját kútfő) segítségével legyen tiszta és teljes a kép mindenkinek, kiterjesztve a választ a példamondatokon túli esetekre is. Az eredeti felvetésre az általam közölt források alapján az a válasz, hogy a példaként felhozott esetekben helyes a névmás nélküli alak is. Ha csak ennyiben maradunk, akkor viszont többen azt a következtetést vonhatták volna le, hogy minden esetben elhagyható. A soha nem hagyható el kérdése fel sem merült, mert határozatlan alany esetén az orosz eleve nem használ alanyt. Az, hogy pontosan milyen esetekben hagyható el, és mikor nem, ezek adnak olyan információt az olvasóknak, amitől a kép teljessé válik. Ezekre hoztam a forrásokat. – Dodi123 ^vita 2018. március 28., 22:25 (CEST)

Oké, ez így rendben, és köszönöm a szakirodalmat, nagyon érdekes. – Peyerk ^vita 2018. március 29., 08:45 (CEST)

Én úgy is hallottam, hogy "Поцелую тебя. Что поделаешь?" – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. március 29., 09:46 (CEST)

Nem akarok belebonyolódni. Feleségem szerint (végzettsége nyelvész és 14 évig tanított orosz nyelvet és irodalmat Oroszországban) A Peyerk által írt első teljes példa mondat helyes és valami olyat jelent, hogy mivel már megcsókoltalak azt csinálsz amit akarsz, a második pedig nem rendelkezik semmilyen értelmezhető jelentéssel. Ha azt akarod mondani oroszul: Megcsókollak. Mit fogsz csinálni? akkor azt Ő szerinte így mondják: Поцелую тебя. Что будешь делать?. Ettől persze szlengben, főleg nem orosz anyanyelvű területeken, akár elő is fordulhat. Texaner ^vita 2018. március 29., 10:17 (CEST)

Birtokos, vagy jelző?

SI_mértékegységrendszer Système International d’Unités

Association Internationale de la Couleur (AIC) (Nemzetközi Színegyesület)

@Rlevente:Kérem, szíveskedjetek igazolni, hogy a látszólag birtokos szerkezeteket jelzős szerkezettel fordítjuk magyarra. Jól néznénk ki, ha az AIC nevét tükörfordítással így írnánk le: Színek Nemzetközi Egyesülése. A kérdést a kezdőlapon is feltettem, és az SI mértékegységrendszer vitalapján is. MZ/X ^vita 2018. március 31., 16:28 (CEST)

Remélem, nem tőlem várod, hogy nyelvi kérdésekben állást foglaljak. Vannak nálam sokkal avatottam kollégák is itt. – Rlevente ^üzenet 2018. március 31., 18:54 (CEST)

Én sem értem: kinek kellene itt bármit is "igazolnia"....

Remélem, nyilvánvaló, hogy tükörfordításra nincs szükség.

Kérdésedre érdemi válaszom: nincs mereven alkalmazandó szabály. Vallom viszont, hogy a "Wikipédia nem az első közlés helye",ezért lehetőleg a hivatalos magyar fordítást keressük meg pl.az adott szervezet magyarországi szervezetének honalapja, Külügy, a jelen esetben az MTA.--Linkoman ^vita 2018. március 31., 19:17 (CEST)

A lehető leghivatalosabb (az aktuális kérdésben) a törvény 5§ (2) szövege. (Jéé, kötőjellel írták!) ("mértékegység-rendszer").

A kérdésemet általánosságban tettem fel. De, ha angolból fordítunk, az of ott sem a birtokviszony, hanem jelző; magyarra fordítva. Egy másik példa: Conférence générale des poids et mesures tükörfordításban ez volna: Súlyok és mértékek általános konferenciája (birtokviszony). De magyarul: Általános súly- és mértékügyi konferencia (a súly és a mérték itt jelző) MZ/X ^vita 2018. március 31., 21:08 (CEST)

Most látom, hogy a fenti szerkesztőknek igaza van. Például az ISO 80000 esetében helyesebb volna a birtokviszony. "Nemzetközi Mennyiségrendszer (International System of Quantities)" helyett: Mennyiségek nemzetközi rendszere kicsit jobb volna. De forrást nem tudok hozzá. Ezeket a szabványokat csak angolul hozzák nyilvánosságra. MZ/X ^vita 2018. március 31., 21:15 (CEST)

Úgy látom az utóbbiban nincs igazam. Íme egy forrás Nemzetközi mennyiségrendszert ír. MZ/X ^vita 2018. március 31., 21:24 (CEST)

Aram Hacsaturján

Sziasztok! Egy kérdésem volna Aram Hacsaturján átírása kapcsán. Eredetileg oroszos formában, Aram Iljics Hacsaturján (tehát apai névvel) szerepelt. Mivel azonban a KNMH és az OH is apai név nélkül, tehát az örmény névformában vezeti, így átneveztem a cikket. Viszont szöget ütött a fejembe a vezetéknevében az ékezet. Mindkét kötetben így szerepel (az OH ugye követi a KNMH-t ebben a kérdésben), így rögzült alaknak vehették a KNMH készítésének idején is. Mivel Schütz Ödön már nem él, így nem érdeklődhetek nála, miért alakult ez ki. Az örmény neveket általában ékezet nélkül írják át. Van valakinek esetleg valami infója erről? Köszi szépen előre is! Üdv, Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. április 1., 21:08 (CEST)

Szerintem az ilyenek nyomán rögzült, úgy értve, hogy elég korán kialakult ez a formája: [1], [2], 1946!, [3] stb. – Pagony ^foxhole 2018. április 1., 21:56 (CEST)

Akkor ez a korabeli ékezetes átírási szokványnak köszönhető. Ahogy elnézem, ez meg is maradt az ő esetében. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. április 1., 23:57 (CEST)

Szerintem ez helyes orosz transzliterálás után is Hacsaturjan kellene legyen, mint mondjuk Anasztasz Mikojan, vagy Karen Grigorjan volt szovjet sakkozó. Ha (magam nem tudom és lusta vagyok ezzel foglalkozni, ezért feltételezem) ő maga Aram Iljics Hacsaturjanként hivatkozott magára, akkor lévén a független örmény tradíció maximum 1991 után érdekes, ő pedig 1978-ban meghalt, plusz egész életét orosz fennhatóság alatt élte le, szvsz nekünk is Aram Iljics Hacsaturjanként kéne számon tartani. (Ha tévedek és nem így, akkor sorry) Sierrahun ^vita 2018. április 2., 15:41 (CEST)

Van az átírási szabályzatunk és ezek alól vannak kivételek, ezek a rögzült alakok. Persze nem vagyok ellene, hogy kivételt tegyünk és elhagyjuk ez esetben a rögzült alakot, továbbá elhelyezzük az OH-tól való eltérések közé, csak el kell dönteni. Én úgy gondolom, a KNMH és az OH is rögzült alaknak veszi, mint ahogy Sztálint is. Abban kellene megegyezni, hogy kivesszük az átírási kivételek közül (mint a Luxort az OH által ajánlott Lukszor ellenében), vagy elfogadjuk ezek ajánlását. Ogodej ^vitalap 2018. április 2., 16:33 (CEST)

Szerintem a KNMH. nem Hacsaturján vagy bárki más örmény ember nevét tartja rögzültnek (kicsit furcsa lenne), hanem az örményes -ján/-án névvégződést, tekintettel arra, hogy örmény hátterű magyarok viselnek -ján/-án nevet körülöttünk már évszázadok óta, Moldovánok, Czáránok, Gáborjánok, Szalosjánok stb. Pasztilla 2018. április 3., 05:34 (CEST)

Viszont akkor felmerül a kérdés, hogy miért (és mikor) változott át az átírás az ékezet nélküli formára. Nekem valahogy továbbra is az az érzésem (tévedés joga fenntartva), hogy a korabeli átírási szokványt (tehát ékezetes átírás) alkalmazták, amit aztán elhagytak. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. április 3., 09:22 (CEST)

Az mi, hogy korabeli átírási szokvány? Ma is a KNMH. rulezzz. A KNMH. előtt meg nem volt semmiféle átírási szokvány, csak intuitív megoldások. Pasztilla 2018. április 3., 17:42 (CEST)

Utóbbi is tud szokvánnyá válni. A KNMH is dolgozott valamiből és valószínűleg Schütz Ödön sem az ujjából szopta, amikor az örmény részeket írta. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. április 3., 21:26 (CEST)

@Pasztilla: Igen, csak nekem nem esett le, hogy tényleg, konzekvensen ...jan→ján :) Ogodej ^vitalap 2018. április 3., 13:45 (CEST)

@Sierrahun: A Szovjetunió nem jelentett - legalábbis elméletileg - kizárólagos orosz fennhatóságot, különösen nyelvi, kulturális téren nem. Sztálinról, Hruscsovról stb. most nem is beszélve, akik nem voltak oroszok, létezett örmény tagköztársaság, saját nyelvvel, (írással!) sajtóval, kultúrával, úgyhogy tovább élt a Szovjetunióban is az örmény kulturális tradíció, megkockáztatom, jobban, mint a cári időkben. Persze a Moszkvában élő örményekre nyilván nagy mértékben hatott az orosz nyelvi környezet, de nekünk szerintem érdemes az anyanyelvből kiindulni.– Szilas ^vita 2018. április 3., 07:49 (CEST)

Ok. Sierrahun ^vita 2018. április 4., 12:06 (CEST)

Nem hagyhatom ki: Szutrapjan az örmény beszélget Pahmelidzével, a grúzzal... (aki még nem érti, attól bocs, de itt a vége) – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. április 3., 18:12 (CEST)

Butilevics, Sztogrammovics ... :) – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2018. április 3., 19:17 (CEST)

Subrahmanyan Chandrasekhar

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2018. április 6., 17:18 (CEST)

A cikk megadja az első mondatban a magyarra átírt nevet így: Szubrahmanjan Csandrasekhar, ez szerintem nem lehet jó, ha az eredeti, fenti írásmód angol kiejtését nézzük, akkor inkább: Szubrahmanjan Csandraszekhar? (tamilul: சுப்பிரமணியன் சந்திரசேகர்). misibacsi*^üzenet 2018. április 5., 20:08 (CEST)

Elvileg jó a Csandrasekhar: ez szerintem nem tamilból lett átírva, hanem hindiből (सुब्रह्मण्यन् चन्द्रशेखर), ahol tényleg „s” (ś) szerepel a nevében, nem pedig „sz”; és az IPA szerint (/ˌtʃʌndrəˈʃeɪkər/) is „s” a kiejtése. – Crimea^vita 2018. április 5., 20:27 (CEST)

Szubramanyán Csandraszekár – a 'Csandraszekár' az ráadásul hagyományosnak is nevezhető. – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2018. április 5., 21:45 (CEST)

Az a helyzet, hogy a WP:DRAVIDA a KNMH illetve a Tamil írás szócikkünk alapján is (majdnem) helyes a Csandrasekhar. Illetve a WP:ÚJIND szerint is dévanágariból átírva Szubrahmanjan Csandrasekhar, ahol is a श egyértelműen "s"-nek írandó. A bonyolultság ott jön, hogy az illető tamil, tehát abból kell átírnunk, és itt már a tamilra vonatkozó speciális szabályokat kell alkalmaznunk: சுப்பிரமணியன் சந்திரசேகர் A ச் /cs/ szó kezdetén, vagy kettőzötten, vagy zöngétlen mássalhangzók után /cs/, két magánhangzó között, vagy ய் /j/, ர் /r/, ல் /l/, வ் /v/, ழ் /zs/ után /s/-nak ejtendő. Nazális mássalhangzó után /dzs/. Tehát egyértelműen 's' hangot jelöl és nem 'sz' hangot. Az angol átírás sem gondolja másként: Subramanian Chandrashekhar, ahol ezt a tényt az 'sh' hangzó jelöli. Az, hogy az angol wikiben illetve nálunk, de google-szerte is miért Chandrasekhar, nem tudom. Nevének rendes átírása tamilból: Szubiramanijan Csandrasékhar. Egyszóval nem tudom, mi a megoldás, a tamil → angol transzliterációk Chandrashekhar néven hozzák, az angol wiki pedig Chandrasekhar néven. Ebből csakugyan a Csandraszekhar következne, csakhogy ez fából vaskarika lenne, mert a fele tamil átírás, másik fele meg angolos. Elveimmel ellentétben én meghagynám így a jelenlegi teljesen angolos alakban (Subrahmanyan Chandrasekhar), mert legalább egységes és a bevezetőben vagy lábjegyzetben fejteném ki a teljes átírt tamil→magyar átírási alakot. @Pkunk:: Az ékezetekkel a keleti írásoknál igen csínján kell bánni, mert ott azokat külön mellékjelekkel szigorúan jelölik. Tehát önkényesen ne mondjuk, hogy –án, meg –kár, mert ezeket semmi nem támasztja alá. Az, hogy mi nevezhető hagyományosnak, azt nem tudom, de ha beírjuk azt, hogy Chandrashekhar szintén számtalan találatot kapunk. Ogodej ^vitalap 2018. április 6., 09:29 (CEST)

Értem, kösz a válaszokat és a magyarázatokat! Akkor nem változtatok rajta. Én magyarul mindig "csandrasekár"-nak hallottam, az is ezt erősíti. misibacsi*^üzenet 2018. április 6., 17:17 (CEST)

Gafsa vagy Kafsza?

Sziasztok, a tunéziai város és kormányzóság jelenleg Gafsa néven szerepel a magyar wikin. Nemrég belebotlottam a Kafsza írásmódba, amire a Google is ad találatot, tehát feltehetően helyes, de a találati számokból ítélve még nem terjedt el. Érdemes szerintetek átírni a Gafsát Kafszára? (Átirányítólappal, említéssel a szócikkben stb.) Nem vagyok meggyőződve róla, hogy könnyebb lesz megtalálni a Wikipédián, ha átírom, hiszen nem csak a Wikipédián belülről érkeznek olvasók az oldalakra, hanem Google, közvetlen linkek stb. is számítanak. Szerintetek átírjam? Kösz Palotabarát ^vita 2018. április 11., 11:16 (CEST)

Kafsza lenne átírás szerint, de a Gafsza a helyi nyelvjárás szerint is lehetséges. Este tudok pontosabban utánanézni. Ogodej ^vitalap 2018. április 11., 12:28 (CEST)

Az ilyen esetekben mérvadó Cartographia Földrajzi Világatlasz így ismeri, tehát ez a hivatalos: "Gafsa [Gafsza]".

(ez felejtős érv: amire a Google is ad találatot, tehát feltehetően helyes - ugyanis a G. mindenre ad találatot, a hibás, elírt alakokra is, ahogy az elvárható). Nálunk is az a gyakorlat, hogy a hibásan írt alakokról (vagy helyi nyelvjárásban írottakról) átirányításokat készítünk, hátha valaki úgy fogja keresni. Tehát az egyéb alakokat ott lehet felhasználni (ha vannak). Tehát ne rontsd el a jól írt alakot (Gafsa), ez fordított logika lenne. misibacsi*^üzenet 2018. április 11., 17:36 (CEST)

Amit a Cartographia szögletes zárójelben ad meg, az az akadémiai átírásnak megfelelő adat, a Gafsza, azt kellene használnunk. Pasztilla 2018. április 11., 17:54 (CEST)

A KNMH-ban is (ami valójában az akadémiai átírás) Gafsza a helyes alak: Gafsza hn (Tun) Ogodej ^vitalap 2018. április 11., 19:32 (CEST)

Kösz mindenkinek a zutánjárást, akkor Gafsza lesz belőle. Palotabarát ^vita 2018. április 12., 00:24 (CEST)

Holokauszttúlélő - holokauszt túlélő

Helyesírásilag a holokauszttúlélő a helyes vagy a holokauszt túlélő vagy a holokauszt-túlélő névforma? Apród ^vita 2018. április 5., 01:21 (CEST)

Két főnév összetételét sohasem írjuk külön. Holokauszttúlélő a helyes alak. A holokauszt-emlékmű azért írandó kötőjellel, mert többszörös összetétel (és hét szótag). – Pagony ^foxhole 2018. április 5., 01:57 (CEST)

Köszönöm szépen! Apród ^vita 2018. április 5., 02:15 (CEST)

Botozást kértem ezzel kapcsolatban: Wikipédia:Botgazdák üzenőfala#Holokauszttúlélő. Apród ^vita 2018. április 5., 03:27 (CEST)

A holokauszt-túlélő is többszörös összetétel, és hét szótag. R4b6it ^vita 2018. április 5., 07:27 (CEST)

Szerintem görög eredetű (?) szavak elemekre bontása nem várható el az átlag magyar helyesírótól, így a holokauszt egy szó. Alensha 2018. április 5., 09:40 (CEST)

A holokauszt mint magyar szó egyszerű szó, nem összetett. – Pagony ^foxhole 2018. április 5., 10:41 (CEST)

Alensha, Pagony: szerintem az mindegy, mert a „túlélő” és az „emlékmű” is összetett szó. – b_jonas (üzenj) 2018. április 13., 21:29 (CEST)

A túlélő nem összetett szó, hanem igekötős ige (a túl- szerepel is az igekötők listájában – AkH.¹² 120. a)), az egy szótagból álló igekötők padig nem számítanak összetételi tagnak a szótagszámlálás szabálya szempontjából (AkH.¹² 139.). – Tacsipacsi ^vita 2018. április 13., 21:56 (CEST)

Thanks. :) – Pagony ^foxhole 2018. április 13., 21:58 (CEST)

Csak a rend kedvéért, a túlélő értelemszerűen nem ige, hanem főnév (illetve igenév lehetne még), és attól még, hogy igekötő az egyik fele, szóösszetétel, a többi mind stimmel :) (azaz az egyszótagos igekötők tényleg nem számítanak ilyenkor). – Máté ^(vitalap) 2018. április 13., 23:12 (CEST)

Aha, értem. – b_jonas (üzenj) 2018. április 16., 18:03 (CEST)

A szervezet, ha civil, akkor?

MegoldvaCvbncv Vince^{(érveljünk)} 2018. április 12., 11:27 (CEST)

Sziasztok! Láttam, hogy korábban különírásúra lett átnevezve a civil szervezet lap a jogszabályokban való alkalmazásra hivatkozva. Az AkH.¹² viszont egybeírva javasolja, mellesleg nekem is észszerűnek tűnik így. Két kérdés merül fel: 1.) miért írja a szaknyelv másképp mint az ajánlás, és 2.) az ajánlás miért írja egybe.

1. A használat, vagy az ajánlás a fontosabb? Zúg a fejem. :) Mint jogi fogalom, úgy került használatba, ezért legyen úgy, még ha a nyelvhelyesség ellen is megy a dolog? A saját szakmámban (fizika) azt látom, hogy a szakemberek nem feltétlenül nyelvzsenik, így simán leírják, hogy elektron lyuk, vagy hogy pozitron emissziós tomográf (a helyes elektronlyuk és pozitronemissziós tomográf helyett), mert ők például az angol kifejezést fordították le szavanként. Ez a különc írásmód pedig nem különc tartalmat hordoz, csak hibás nyelvhasználatról tanúskodik, tehát nem magyarázható nyelvfejlőségként. Tehát a szakma téves nyelvújítása a "civil szervezet" esetén inkább korrigálandó, mint rögzítendő a Wikin? (Mivel az AkH is úgy ajánlja, nem lenne első közlés.)
2. Miért helyes egyáltalán az AkH szerint az egybeírás? Több a civil szervezet, mint egy szervezet, ami civil? Vagy például jelöletlen birtokviszonyra utal az egybeírással?

Köszönöm az ötleteket előre is. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2018. április 11., 11:43 (CEST)

@Linkoman: például Téged érinthet ez a kérdés, köszönöm, ha magírod a véleményed. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2018. április 11., 13:08 (CEST)

Emelem a tétet: van olyan kategóriánk, hogy Kategória:Civilszervezetek, és hogy Kategória:Magyarországi civilszervezetek, stb. Az egységesítés igénye tehát még akkor is felmerül, ha eltekintünk a fenti kérdésektől. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2018. április 11., 14:11 (CEST)

Az AkH12 szótári részében két szó, akkor hol javasolja? Viszont az OH-ban egy szó. – Vépi ^vita 2018. április 11., 14:29 (CEST)

A webes ellenőrzőre hagyatkoztam, az ismeri az egybeírt formát. Az "egybe vagy külön" eszköz pedig az egybeírást javasolja. Természetesen helyes a szókapcsolat külön, ha a civil jelző, nem főnév. Valójában az is itt a kérdés, hogy a közkeletű fogalom esetén a civil főnév-e. Magyarán mindkét forma helyes, de melyik jelenti azt a jogi fogalmat, amit ki szeretnénk fejezni. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2018. április 11., 14:44 (CEST)

@Cvbncv: -- Számomra egyértelmű a válasz: a hatályos magyar jogszabályok következetesen két szóba írják, és az AKH12 is, de találtam pl. 2009-es szociológiai cikket is, ahol ez az írásmód áll. (Keverve a "civil nonprofit szervezet"tel).

Semmi indokát nem látom, hogy eltérjünk ettől.

Kérded: "Több a civil szervezet, mint egy szervezet, ami civil?" Nem vagyok nyelvész, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy a jogszabályokban való használat előtt mindig a leggondosabban elemzik egy-egy új kifejezés helyesírási követelményeit. Tudomásom szerint a jogászi nyelvi gondolkodás nem az "egybeír- különír" kérdéssel fejezi ki, vajon a "civil szervezet" fogalma többet takar-e egy "szervezet" fogalmánál, hanem azzal foglalkozik, hogy egyáltalán érdemes-e itt használnia a "civil" szót. A jogászi nyelvi gondolkodásban ugyanis a jelzők lehetnek minősítők és lehetnek egyéb, valamilyen jellemzőt tükröző szavak. Márpedig, ha a "civil" minősítő, akkor a civil szervezet fogalma szűkebb, mint a szervezet fogalma, hiszen az utóbbi a civil szervezeteken túl magában foglalja a "nem civil szervezeteket" is.

Ami a szaknyelv kontra köznyelv problémát illeti, ezek szerint az nem merül fel itt. Jogszabály és AKH12 velünk, akkor ki ellenünk? -:) --Linkoman ^vita 2018. április 12., 11:01 (CEST)

OK! Annyit elfogadtam ez alapján, hogy a civil szervezet nem hibás (jobban megnézve valóban nem analóg az *elektron lyuk példával). A szokásjog kedvéért rossz érzés nélkül el tudok térni a saját nyelvérzékem által sugallt civilszervezet formától, mely még ha magyarázható is, alkalmazása rontja az egységes szóhasználatot a Wikipédián. A hétköznapi használatban gyakoribb hiba egybeírandó szó különírása, mint a fordított eset, ezért talán a konzervatív becslés vezetett rá, hogy az egybeírt formát tekintsem helyesnek. Köszönöm a válaszokat! Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2018. április 12., 11:26 (CEST)

@Cvbncv: Itt találsz némi magyarázatot: A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája#Eltérések jegyzéke. – Vépi ^vita 2018. április 12., 11:40 (CEST)

Szinkronszínész, színművész

MegoldvaPalotabarát, az elfogadott forma: Garamszegi Gábor (szinkronszínész) ^vita 2018. április 22., 08:41 (CEST)

Sziasztok! Egy "jogértelmezésre" lenne szükségünk, ugyanis Sasuke88-cal vitában vagyunk. Van egy 2014-es szavazás arról, hogy a színészek egyértelműsítését színművészként kell megadni. Van ugyanakkor egy Garamszegi Gábor nevű szinkronszínész, aki színészként nem játszik sehol, amúgy főállásban fizikai munkát végez, nincs színész végzettsége, de meglehetősen ismert figura animációs filmek szinkronhangjaként. Namost egyikünk szerint a fenti szavazás értelmében minden színészettel kapcsolatos tevékenységet végző személy színművész, másikunk szerint színművész csak az, aki előadóművészként színpadon vagy filmen hagyományos színészi játékkal ad elő. Ez utóbbit ferltehetően alátámasztja, hogy a 2014-es megbeszélés nem említ szinkronszínészt, de a pornófilmek szereplőit mint kivételt megemlíti akként, hogy ők nem színművészek, hanem pornószínészek az egyértelműsítéskor. Vagyis nem fedte le a megbeszélés a teljes "színész" szakmát, hagyott kivételt. Érv lehet továbbá, hogy bármilyen megbeszélés eredménye ha nettó tévedést tartalmaz, akkor nem lehet érvényes mindenre. Nem ésszerű valamit csak azért alkalmazni, "mert ebben állapodtunk meg", ha egyszer nem felel meg a valóságnak. A kérdés tehát az, hogy a fenti megbeszélsét alkalmazni kell-e a fenti esetre, vagy maradhat-e Garamszegi Gábor az egyértelműsítéskor szinkronszínész? Sajnos G. G. cikke még megíratlan:

Garamszegi Gábor (egyértelműsítő lap)

Kösz ui: azért itt vetem fel, mert a téma korábban minden esetben a helyesírés kocsmafalról indult el. (Korábbi résztvevők/szavazók: Karmela, Hkoala, ato, Szalakóta, Malatinszky, Szilas, Burumbátor, Szente, Pagony, XXLVenom999, Wikizoli, Rlevente, Vadszederke, pankuš, Szalax, Teemeah, misibacsi, Ogodej, Piraeus, Fauvirt)

Palotabarát ^vita 2018. április 18., 08:50 (CEST)

Szerintem a pontosabb formát kell alkalmazni, és az itt a szinkronszínész. (Ahogy a bábszínésznél is azt írnám.) Wikizoli ^vita 2018. április 18., 08:53 (CEST)

Wikizoli +1. Színművész, szinkronszínész, viszont bábművész, nem bábszínész. Pasztilla 2018. április 18., 09:00 (CEST)

Hozzám Palotabarát álláspontja áll közel. Szerintem színészkedni kizárólag hanggal is lehet, utánozni, selypíteni, óriásosan beszélni stb. Gondoljatok Haumann Péter egyedülálló teljesítményére Hókuszpók szerepében, ha csak ezt tette volna egész életében, és soha nem látjuk fantasztikus képességeit, akkor is művészként aposztrofálnánk, de semmiképpen se színművészként. Tehát szerintem a szinkronszínész a megfelelő kiterjesztés, és még azért is, mert sehogy se tudok egy elfogadható alternatívát kitalálni helyette. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. április 18., 09:03 (CEST)

Én is a szinkronszínész alakot támogatom, hiszen szvsz az is egy külön szakma, és íme itt a példa hogy habár a szinkronszínészek többsége főállású színházi/sorozat/filmes színész is egyben, azért van aki kizárólag szinkronizál. Ugyanakkor ahogy láttam @OsvátA: törölt már "szinkronszínész"-t színészek bevezetőiből, mondván nincs olyan, csak színész van, és hát szerintem itt kevesen értünk annyira ehhez az iparághoz mint ő, szóval az ő véleményére is kíváncsi lennék. – XXLVenom999 ^vita 2018. április 18., 10:41 (CEST)

Szerintem ideje volna átgondolni ennek az irányelvnek a megváltoztatását. Eleve hibás a koncepciója. Nem mindenki színművész, aki színészkedik vagy a színészmesterség valamely más alfaját míveli. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. április 18., 10:47 (CEST)

Az utolsó szinkronszínész Dallos Szilvia volt. Mert a Pannónia Filmstúdióban kapta a fizetését. De ő is színész volt. OsvátA ^Palackposta 2018. április 18., 10:56 (CEST)

OsvátA akkor minek nevezed azokat, akik 2016-ig szinkronszínész képzésen vettek részt és OKJ-s papírjuk van erről? :) Palotabarát ^vita 2018. április 18., 13:29 (CEST)

Garamszegi Gábor nem színész, csak szinkronszínész. Wikizoli ^vita 2018. április 18., 13:58 (CEST)

Találsz-e olyan színészt, aki szinkronszínésznek tartja magát? Egyet sem. Az OKJ-s papírt hivatalnok adja. A színész meg eldugja, hogy meg ne lássák, hogy csak az van neki. OsvátA ^Palackposta 2018. április 18., 16:25 (CEST)

(Ide tartozik még: OKJ-s író, költő...) OsvátA ^Palackposta 2018. április 18., 16:36 (CEST)

Azt a megkülönböztetést támogatom, hogy a Színművészetin végzett (vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező) az "színművész", a speciális területen dolgozó színészt azt lehet például "szinkronszínész"-nek, vagy "bábművész"-nek nevezni (vagy pornószínésznőnek...), vagy amivel foglalkozik. A "színművész" mindenképpen nagyobb rangot jelent, komolyabb munka kell az elvégzéséhez, elismertséget jelent, ezért szükséges a megkülönböztetés. misibacsi*^üzenet 2018. április 18., 16:59 (CEST)

Mint bármi mást, ezt is felesleges volna papírhoz kötni, hiszen józan ésszel megállapítható a munkásság lényegi eleme. A régiek közül sokaknak nem volt papírja, a színészkirály Latinovits sem volt képzett színész stb. Pasztilla 2018. április 18., 17:19 (CEST)

A bábművész – szakma. A szinkronizálás – munka. OsvátA ^Palackposta 2018. április 18., 17:39 (CEST)

Természetesen van olyan, hogy valaki csak szinkronszínész. És nem csak Magyarországban kell gondolkozni. Az Egyesült Államokban rengetegen "csak voice actor"-ok. A kötelezően használt színművész egyérttaggal is vannak problémák. Pl. az idén elhunyt Kiss József az Argóból emiatt színművész és nem színész, pedig ez utóbbi közelebb áll a valósághoz. - Csurla ^vita 2018. április 18., 18:09 (CEST)

Egy szóval sem említettem, hogy Garamszegi színművész lenne, csupán a megbeszélésre hivatkoztam, ami miatt - valószínűleg tévesen - annak kell aposztrofálni minden, csak szinkronszínészettel foglalkozó személyt is. Én nem ellenezném, ha visszaállnánk a „(szinkronszínész)” egyértelműsítőre, bár vannak, akik vitatják a „szinkronszínész” fogalom létjogosultságát. – Sasuke88  ^vita 2018. április 18., 18:15 (CEST)

Nem... a színművész a színész+színésznő, "kötelező" nemi megkülönböztetés miatt lett anno kitalálva és közösségileg elfogadtatva, mint kényszermegoldás a nemiség ellen, ne keverjük a szezont a fazonnal! Az, ha valaki szinkronszínész (igen, OsvátA, van, aki szinkronszínésznek tartja magát és olyan is van, aki kikéri magának) vagy bábszínész (ami külön képzése csak 1995-ben kezdődött el, van átjárás, a tanulóktól megkövetelik a báb nélküli szakmai alapokat is, de számos technikai különbség van, ráadásul báb és báb között is hatalmas különbség). A bábművész és bábszínész szavakra rákérdezek illetékeseknél (bár a kérdés itt nem erre vonatkozott, csak bejött, mint plusz szál). Sasuke88, rá tudsz mutatni arra a kitételre, miszerint nem lehet használni a szinkronszínészt egyértelműsítő tagként? Én változatlanul (máskor, máshol és más foglalkozással kapcsolatban is) azt mondom, hogy azt a foglalkozást kell megneveznünk, ami alapján nevezetes az illető. A konkrét esetben ez vagy a buszsofőr vagy a szinkronszínész, de hozzátenném, hogy Garamszegi Gábor színészkedett is (talán mai napig, ezt nem tudom), társulati tag is volt az újpesti Szép Ernő Színházban, de máshol is szerepelt. Valahol nyilatkozta, hogy késő harmincasként jött az életébe a színház és a szinkron... hogy előtte mivel kereste a kenyerét, fogalmam sincs. Ellenben tény, hogy nem a játszott színházi szerepei miatt lett wikinevezetes... hogy szinkronosként elég nevezetes lett volna-e, döntsétek el.... ezt gondolom én. Fauvirt ^vita 2018. április 18., 18:31 (CEST)

@Fauvirt: Nincs leírva sehol sem, hogy ne lehetne szinkronszínészt használni, de a szavazásból nekem az jött le, hogy mindenhol egységesen a színművészt használjuk (kivéve bábszínészek és pornószínészek). – Sasuke88  ^vita 2018. április 18., 20:27 (CEST)

• Általánosságban: Ha valakinél a színművész egyértelműsítés is számbajöhet, ha valaki jól jellemezhető azzal is, hogy ő színművész, akkor válasszuk a lehetséges színészes megnevezések (színész, színésznő stb) közül a címadáskor ezt. A szavazás arra irányult, hogy írjunk-e színésznőt, és úgy dőlt el, hogy ne írjunk.

De ha valaki viszont egyáltalán nem is színművész, vagy színművész ugyan, de nem az jellemzi a legjobban, hogy az, ha van őrá jellemzőbb megnevezés is, akkor a cikkcímébe se a színművészt tegyük bele, hanem az őrá jellemzőt.

A konkrét esetet is e mentén kéne eldönteni szerintem.

--Karmela posta 2018. április 18., 20:29 (CEST)

Fauvirt most komolyan, itt fentebb kétmillió karakterben megbeszéltük, hogy G. G. esetében a szinkronszínész egyértelműsítő a helyes, erre az egyért lapon átírod buszsofőrre. Akkor minek beszéltük meg? Mutass már egy pár buszsofőrt akiknek szócikkük van a Wikipédiában. Nem azért nevezetes számunkra, mert buszt vezet, hanem mert szinkronszínész. Egyetlenegy olyan szócikkről sem mutat rá link, mint amiben buszvezetőként van megemlítve, ellenben az összes linkelt lapon szinkronszínészként szerepel. Apropó: ha már javítod az egyért lapon és meg nem írt szócikkről van szó, miért nem javítottad a rámutató linkeket tartalmazó oldalakon is? Így az életben nem fognak találkozni a linkek a valamikor egyszer megírandó szócikkel. Huh. Zsört. Sasuke88 megtennéd, hogy visszajavítod a rámutató oldalakon szinkronszínészre, mielőtt még valakinek egy negyedik egyértelműsítő eszébe jut? Palotabarát ^vita 2018. április 19., 23:29 (CEST)

A mi mutat erre most kivételesen kimaradt, meg szoktam csinálni, de most épp elég volt a felsorolt linkek felkutatása... mea culpa! Ezt elismerem. De... Egyrészt senki nem beszélt meg semmit a konkrét esettel kapcsolatban. Mutass nekem olyan, a nevezetességét igazoló forrásokat (azaz nem említésszerű), ami nem a buszvezetésről szól, vagy a 2016-os év buszvezetője címtől független, az előtti... de őszintén, nekem nem vérre menő ez, szóval ha neked így esik jól, akkor tőlem maradjon szinkronszínész (akit a saját bevallása szerint sem ismerne fel senki a hangjáról). De levetkőzve az esetleges lebecsülését a buszsofőrségnek, szerintem gondold át, amit írtam. Ami az itteni hozzászólásokat illeti, a kérdésedre válaszoltak, abban pedig szó sem volt buszsofőrségről... azóta nem érkezett erre vonatkozó hozzászólás. Ha a BKK oldala nem a buszvezetésről szól, akkor mi? ;o) Hírverést csak az év buszvezetője cím versenye hozta (hozzáteszem ügyes kommunikációs ötlet volt, hogy az emberek érzékenyebbek legyenek a szinkronra és a BKK-ra). Amúgy pedig attól, hogy nem sok buszsofőr van feldolgozva, attól még nem jelenti, hogy ne lehetne valaki az. De mint mondtam, tőlem maradjon. Béke, Fauvirt ^vita 2018. április 20., 01:48 (CEST)

Fauvirt jó, jó, legyen béke, reggelre lehiggadtam. De azért maradjon inkább szinkronszínész, mert mi van, ha egyszer megszerzi azt a pszichológusi diplomát és arról is megjelenik valami cikk? :) Palotabarát ^vita 2018. április 20., 07:17 (CEST)

@Palotabarát: A Garamszegire mutató linkeket javítottam. Kérlek nézd meg a Magyar szinkronhangok listája cikkben, hogy van-e még olyan személy, akinél a színművész helyett a szinkronszínész kifejezés lenne a helytállóbb. – Sasuke88  ^vita 2018. április 20., 19:36 (CEST)

Sasuke88 kösz szépen a javítást. A lista tele van színművész egyértelműsítővel, de én nem tudok ebben rendet tenni, mert nem ismerem őket. Sok a meg nem írt szócikk, és nekem nem mond semmit az X. Y. név, aki lehet akár színművész is, akinek jellegzetes szinkronhangja van, de lehet egy, a Garamszegihez hasonló csak szinkronban "utazó" ember is (Nyilván nem Kernről, Bujtorról meg a többi ismert színészről van szó, hanem az ismeretlenebbekről). Inkább arra gondoltam, hogy ha archiválódik ez a szakasz, és fix linkje lesz, be lehetne tenni a lista vitalapjára, hogy tessék így egyértelműsíteni a megírandó szócikkeket. Palotabarát ^vita 2018. április 20., 20:40 (CEST)

@Palotabarát: Hát jó, én sem ismerem őket annyira, hogy el tudjam dönteni, melyik a jobb egyértelműsítő. Egy link berakását én is támogatnám a cikk vitalapjára, hogy könnyen vissza lehessen keresni ezt a megállapodást. – Sasuke88  ^vita 2018. április 20., 20:52 (CEST)

Ha a megoldva szinonimája a hosszú időre megint elnapoltvának, akkor én is egyetértek. OsvátA ^Palackposta 2018. április 22., 09:08 (CEST)

X-szigeteki

Sziasztok a Megapodius oldalát szerettem volna frissíteni, de szinte minden szigeti faj neve másként van írva, sula-szigeteki vagy Fülöp-szigeteki, melyik a helyes? Előre is köszönöm a választ. – VC-s^üzenet 2018. április 18., 16:21 (CEST)

Erősen függ az előtagtól, e kettő nagybetűs, mert sem a *sula, sem a *fülöp nem értelmezhető köznévként. Pasztilla 2018. április 18., 16:24 (CEST)

Akkor a nikobári és a tanimbari is az?– VC-s^üzenet 2018. április 18., 16:33 (CEST)

Ezek kisbetűsek, mert egytagúak, és ha -i képzőt kapnak, máris egyszerű köznévvé (melléknévvé) lesznek. Pasztilla 2018. április 18., 16:53 (CEST)

A dolog röviden így működik:

1. Ha egy egytagú tulajdonnevet látunk el az -i képzővel, abból mindenképpen melléknév lesz, azaz kisbetűs: athéni, nikobari, csincsönluangi, descartes-i.
2. Ha a tulajdonnév több, kötőjellel tagolt összetételi tagra tagolódik és ez a szerkezet kap -i képzőt, a szerkezet egésze nyilván szintén melléknév lesz, de az elemek "szófajiságát" külön-külön bíráljuk el. Például a Közép-Orosz-hátság esetében közép-orosz-hátsági, mert mind a közép, mind az orosz köznévként értelmezhető. A Felső-Tisza-vidék továbbképezve felső-Tisza-vidéki, mert a *tisza mindenképpen tulajdonnév, azaz marad a nagybetű. A további csel az, hogy ha egy tag már eleve -i képzős, akkor is melléknévnek vesszük, ha puszta tulajdonnévből van képezve, azaz Pireneusi-félszigetből így lesz pireneusi-félszigeti. Ha történetesen Pireneus-félsziget lenne a neve, maradna Pireneus-félszigeti. Pasztilla 2018. április 18., 17:01 (CEST)

Annyi kiegészítéssel, hogy ez a címekre nem igaz, mert ha egy szóból állnak, akkor is nagybetű + kötőjel a melléknévképzéskor: Szózat-beli. R4b6it ^vita 2018. április 18., 19:50 (CEST)

Szváziföld átnevezése - mi lesz a hivatalos magyar név ?

https://index.hu/kulfold/2018/04/19/megvaltoztatja_az_orszag_nevet_a_kiraly/ ( Szváziföld ) Ilyen esetben honnan lehet megtudni a hivatalos magyar nevet?

– ImreSamu ^vita 2018. április 19., 22:47 (CEST)

A Földrajzinév-bizottság fogja megmondani, ha szükségesnek látja. Peyerk ^vita 2018. április 19., 22:56 (CEST)

Akkor ezt nem befolyásolta a 2011-es átalakítás? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. április 20., 07:38 (CEST)

Az Angol wikin szavaznak : https://en.wikipedia.org/wiki/Talk:Swaziland#Requested_move_19_April_2018 – ImreSamu ^vita 2018. április 24., 19:15 (CEST)

Nem szavaznak, hanem egyelőre lezárták döntés nélkül, azzal, hogy a Wikipedia nem feltétlenül használ hivatalos neveket, majd ha általánossá válik a használata stb. – Pagony ^foxhole 2018. április 24., 19:19 (CEST)

Mohamed Salah tényleg Muhammed Szallah?

Sziasztok! Csak érdeklődés szintjén teszem fel a fenti kérdést. Annó még Pascal Z nevezte át, csak nem látom a laptöriben, mi alapján. Ha igen a válasz, megtudhatom miért, illetve rajtunk kívül ezt az alakot miért nem használja senki? Köszi a válaszokat. – Gerry89 ^vita 2018. április 24., 21:37 (CEST)

Nem értem én se, Mohamed Szaláh lenne ennek a rendes átírása, engem is érdekelne, milyen információk birtokában döntött így. Ogodej ^vitalap 2018. április 24., 22:37 (CEST)

Akkor célszerű lenne átnevezni, nem? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2018. április 25., 12:46 (CEST)

Átneveztem. – Gerry89 ^vita 2018. április 25., 16:06 (CEST)

Alább

Szerintem nem annyira irodalmi (és nem széles körben használt) az "alább" szó, hogy a rengeteg helyre beillesztett cselekmény sablonban szerpeljen. Én átírnám arra, hogy "A továbbiakban a cselekmény részletezése következik", vagy egyszerűen "A cselekmény részletei következnek", de mivel nagyon sok cikket érintene, kíváncsi vagyok a többiek véleményére. Lehetőleg ne arról folytassunk késhegyre menő vitát, hogy szükség van-e a cselekmény sablonra. RuIsZa ^vita 2018. április 25., 09:51 (CEST)

Éppenséggel nagyon is irodalmi, sőt, szutönü, ami azóta szőrmentén a hivatali nyelvezet részévé is vált. Nekem semmi bajom vele, kiváltható lehet az alábbiakban-nal, de a második idézőjeles, számomra nem kerek, viszont szükségtelenül gazdaságos javaslatodat nem támogatom. Pasztilla 2018. április 25., 09:59 (CEST)

OFF: Az az érzésem, ez inkább tartozna a nyelvi kocsmafalra. Pasztilla 2018. április 25., 10:07 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) @Pasztilla: Én arra gondoltam, hogy ebben a szövegkörnyezetben az alább és a következik szó ugyanazt jelenti. A részletek/részletei/részletezés szó is problémás, mert nagyon gyakran hiányos, részletesnek nem mondható cselekményleírások előtt áll ez a sablon. A nyelvi kocsmafalat azóta nem nagyon használom, hogy a Vagonerplusz szakaszhoz hetek óta egy hozzászóló van. RuIsZa ^vita 2018. április 25., 10:10 (CEST)

Ja, én az alább szó kapcsán tett megjegyzésedre reagáltam. Hogy az alább mint határozó és a következik mint állítmány egyaránt előrevetít valamit, az igaz, de nem látom ezt annyira problémásnak. A holnap határozószó használata sem teszi helytelenné, ha jövő idejű segédigét használok az állítmányban (Holnap meg fogom csinálni). Mindenesetre ha annyira zavaró, lehet a mondat Az alábbiakban a cselekmény részletei olvashatók, és az kifogásként nem ér, hogy persze hogy olvasható, ha egyszer betűk vannak alatta. Pasztilla 2018. április 25., 10:20 (CEST)

Külföldi pályaudvarok elnevezése

Szeretném, ha meg tudnánk állapodni a tengersok pályaudvaros cikkünk címadásáról, jelenleg ugyanis elképesztően kaotikus az elnevezések rendszere. A következő elnevezéstípusokat találtam:

1. Brnói főpályaudvar - a helységnévnek nincs magyaros alakja, hozzá -i képző járul; az állomástípus neve magyarul van.
2. Prágai főpályaudvar - a helységnév a helyi névtől eltérő magyaros alakban van; hozzá -i képző járul; az állomástípus neve magyarul van.
3. Pozsony főpályaudvar, Koppenhága főpályaudvar - a helységnév a helyi névtől eltérő magyaros alakban van; az állomástípus neve magyarul van.
4. Graz Hauptbahnhof, Děčín hlavní nádraží - a helységnévnek nincs magyaros alakja; az állomástípus neve idegen nyelven van.
5. Wien Hauptbahnhof, Kraków Główny - a helységnévnek van magyaros alakja, de az elnevezésben az idegen nyelvű nevet használjuk; az állomástípus neve idegen nyelven van.
6. Kijevi pályaudvar - a pályaudvar egy másik városról van elnevezve, mint amelyikben van; az állomástípus neve magyarul van.
7. Paris Gare de Lyon - a pályaudvar egy másik városról van elnevezve, mint amelyikben van; az állomástípus neve idegen nyelven van.
8. Paris Gare de l’Est - a helységnévnek van magyaros alakja, de az elnevezésben az idegen nyelvű nevet használjuk; az állomástípus neve idegen nyelven van és égtájat is tartalmaz
9. Peking Déli pályaudvar, Déli pályaudvar (Brüsszel) - a helységnév a helyi névtől eltérő magyaros alakban van; az állomástípus neve magyarul van és égtájat is tartalmaz az
10. Egyéb vegyes formák: Pennsylvania Station, Estació de França, Grand Central Terminal

Szerintem itt masszív átnevezésekre van szükség.

• Főszabályként ha van a helységnévnek magyaros alakja, azt kell használni (tehát Paris és Wien helyett Párizs és Bécs).
• Főszabályként az állomástípus neve magyarul legyen (tehát pályaudvar és nem gare, főpályaudvar és nem hlavní nádraží).
• Az égtájas pályaudvarok a Déli pályaudvar (Brüsszel) mintájára legyenek (égtáj, állomástípus magyarul, az helységnév, mint egyértelműsítő tag, zárójelben, ha lehetséges, magyaros alakban).
• Kivételesen el tudom képzelni a megrögzült idegen név használatát (pl. Gare de l'Est, de: Északi pályaudvar (Párizs)).

Gondolatok? Vélemények?

– Malatinszky ^vita 2018. április 28., 07:12 (CEST)

Azt gondolom, azt is végig kellene gondolni, mikor van -i képző, mikor nincs, méghozzá a magyar elnevezések mintájára, ahol a Balatonszárszó vasútállomás típusa áll szemben a Tiszai pályaudvar típussal, azaz az -i képző csakis irányjelölő helyzetben jár, innen nézve a Kijevi pályaudvar rendben van. Pasztilla 2018. április 28., 07:51 (CEST)

Abszolút egyetértek a felvetéssel, hiszen ilyen rendetlenségben senki nem fog kiigazodni (igen, a bankókat sorba állítom a pénztárcámban). Viszont csak egy eleméhez szólok most hozzá, ez pedig a Déli pályaudvar (Brüsszel) típusú elnevezés. Ha ezt fogadjuk el, akkor a masszív átnevezéseken túl masszív egyértelműsítési igény is fel fog vetődni, hiszen akkor minden Déli pályaudvart fel kell majd sorolnunk egy egyértelműsítő lapon. Lehet, hogy ezt másképp lenne üdvözítőbb kitalálni. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. április 28., 08:18 (CEST)

Az Osiris-t most fejből idézve: ha van magyar meghonosodott alak, azt kell használni, egyébként marad az idegen írásmód.

Hozzáteszem, hogy az idegen elnevezés esetén a pályaudvar nevét a település egyértelműsítő tagjával ki kell egészíteni, pl. "Zxs pályaudvar (Brüsszel)", stb. A Brnói főpályaudvar, Prágai főpályaudvar, stb szerintem maradhatnak így, mivel érthető, hogy miről van szó és a megnevezés egyértelmű, mivel utal a földrajzi helyre is. misibacsi*^üzenet 2018. április 28., 08:47 (CEST)

Arra azért vigyázzunk, hogy ha lefordítunk valamit, akkor a turista is azt szokja meg, és nem tudja majd megértetni magát külföldön, mert a helyi lakosnak hiába betűzi, hogy pá-lya-ud-var, az nem érti ezt a szót. Most kínlódtuk végig a fordítási segítség oldalon, hogy az eredetileg Barcelona-Estación de Francia néven írt pályaudvar neve (ami a francia szó magyaros hangzása ellenére nem magyar, hanem spanyol változat), inkább Estació de França (Barcelona) legyen. Egyrészt a spanyol helyett a katalán megy arrafelé, másrészt az Osiris is ezt mondja. Az Osirist lehetne alapul venni, szerintem mi nem tudjuk eldönteni, hogy melyiknek van elfogadott magyar alakja és melyiknek nincs, hiszen éppenséggel lefordítható mindegyik. Palotabarát ^vita 2018. április 28., 09:12 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Egységesítésre mindenképp szükség van, de mielőtt őrült magyarosításba kezdünk, nem árt abba is belegondolni, hogy egy csomó esetben a tájékozódást jelentősen rontja ha mindent lefordítunk. Például ha Brüsszelben járok és a Gare de Bruxelles-Midi állomást keresem, eszembe nem jutna hogy az Déli pályaudvar néven szerepel a wikipédiában. Jó hogy le tudjuk fordítani a Warszawa Wschodnia állomást Varsó Keleti pályaudvarra, de sehol máshol nem találnád ezen a néven, egyszerűen senki nem használja így, csak az eredeti formájában. Aki egyáltalán nézi ezt a lapot, még azt is félrevezetjük. Ha valaki Magyarországra jön, az is Keleti pályaudvart fog keresni és nem Eastern Railway Stationt. Lehetünk vele jó fejek, hogy lefordítjuk a saját nyelvére, de halvány gőze nem lesz, hogy az megegyezik azzal amit épp keres. A főpályaudvar alakokat én már rég át akartam nevezni eredeti nyelvre, de konzenszus hiányában nem tettem meg. Kemenymate ^vita 2018. április 28., 09:19 (CEST)

Nem tudom mi a különbség a Paris Gare de l’Est és a Paris Gare du Nord között? Ráadásul ha az utóbbit lefordítjuk Északi pályaudvar (Párizs)-ra, akkor a Gare du Nord (metróállomás) neve Északi pályaudvar (Párizs, metróállomás) lesz (és utána fordítjuk végig a metróhálózatok állomásneveit is)? – EniPort  ^eszmecsere 2018. április 28., 09:42 (CEST)

Ne álljunk meg itt, lehetne a Piccadilly Circus (metróállomás) helyett Piccadilly körtér (metróállomás), vagy Mile End (metróállomás) helyett Mérföld vége (metróállomás). :D Kemenymate ^vita 2018. április 28., 09:51 (CEST)

+1 Kemenymate. Szerintem is a cím mindenütt legyen az eredeti helyén olvasható. Aztán az első mondatban leírható a magyar neve, ami átirányításban is szerepelhet. A magyar fordítás az eredeti helyett csak megnehezíti a tájékozódást. Voxfax ^vita 2018. április 28., 11:53 (CEST)

Kérdés azok számára, akik az eredeti nyelvi alak változtatás nélküli átvételét támogatják: akkor Bratislava hlavná stanica, Киевский вокзал, 北京南站? Esetleg az utóbbi kettő lehetne Kijevszkij vokzal, illetve Běijīngnán Zhàn? Vagy mégiscsak meg kéne állapodni valamilyen rendszerben, hogy mit fordítunk és mit nem? – Malatinszky ^vita 2018. április 28., 14:06 (CEST)

A WP:CIRILL és a WP:KÍNAI gondolom mindig érvényes. De abban igazad van, hogy valamiben meg kell állapodni. Kemenymate ^vita 2018. április 28., 15:03 (CEST)

Ezek megint csak nálunk használhatók, szerintem az angol átírás lehetne a címben nem latinbetűs esetben. Az eredeti (ha az nem latin betűs), ill. a saját, belső használatra szánt magyaros megnevezés pedig az első mondatban szerepeljen, sokféle átirányítással. Off. Bizonyára nem itt kellene felvetnem, de rengeteg átirányítás nincs megcsinálva, ahol csak pl. családnévre, pláne annak is hibás vagy kétértékű (pl. y-os, ch-s, cz-s nevek) formájában keresünk. Voxfax ^vita 2018. április 28., 17:45 (CEST)

Véleményem szerint az eredeti nevet kellene használnunk cikkcímként, hiszen így található meg a természetes helyén, illetve egy normális térképen (pl. OSM, Google Maps). Nem latinos írású nevek esetében pedig a hylben használatos átírással készült neveket kellene használni (pl. a Киевский вокзал esetében a ГОСТ Р 52290-2004 (Г.4, Г.5) szabványon alapuló – a közlekedési táblákon is használatos – átírást, bővebben: en:Romanization_of_Russian#Transliteration table a Road signs alatt). - Gaja   2018. április 28., 23:59 (CEST)

Malatinszky sugallata optimálisnak tűnik számomra. Amennyire rálátásom van ugyanez a probléma a vasútvonalak és -társaságok esetében is. Mármint az összevisszaság.

@Eniport A Gare de l’Est attól volt fogalom ezen a néven, hogy a Grandeur & Gloire idején, mikor a vasút volt a fő közlekedési eszköz egy hosszabb útra, Európa keleti feléről a vonatok ide érkeztek meg, ezért magyar emigráció, meg a fél irodalmi élet, aki akkoriban a Fény Városába igyekezett ide vett jegyet. Sierrahun ^vita 2018. április 29., 11:24 (CEST)

Véleményem szerint a 6., 7. és 8. változatot teljes egészében meg kellene szüntetni; a példákban szereplőket Kijevi pályaudvar (Moszkva) (6.), Lyoni pályaudvar (Párizs) (7.), Keleti pályaudvar (Párizs) (8.); a 10. változatot pedig csak a kivételes esetekben alkalmaznám (pl. Grand Central Terminal). Tény és való, hogy szerintem az eredeti alakot (4.) kellene használni, de ha nekem valaki azt mondaná, hogy keressek rá a Děčín hlavní nádraží állomásra, nem tudnám leírni. A Malatinszky által javasoltakkal egyetértek, az átírásos állomásneveknél (pl. Kijevszkij vokzal) a magyar névre történő átirányítást, és ha igényel, egyértelműsítést (Kijevi pályaudvar (Moszkva)) javaslok. Összességébe véve: én az Xváros főpályaudvar és Valami pályaudvar (Xváros) alakra szavaznék, kivételes esetekben pl. Grand Central Terminal az állomásnév eredeti nevének megtartását javaslom. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2018. április 29., 11:59 (CEST)

A Grand Central Terminal mitől különlegesebb mint a Gare de Lyon? Kemenymate ^vita 2018. április 29., 13:45 (CEST)

Attól eltekintve, hogy a világ legnagyobb pályaudvara, nem lehetne jól lefordítani. Nagy Központi pályaudvar? Esetleg csak Központi pályaudvar? A Gare de Lyon még az egyszerű, mert az simán lehet Lyoni pu. ha lefordítjuk. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2018. április 30., 09:55 (CEST)

Szerintem nem onnan kell megközelíteni, hogy mit lehet jól lefordítani és mit nem. Ez csak nézőpont kérdése. A Lyoni pályaudvar meg szerintem totálisan félrevezető, sose hallod így, sehol se látod így. Miért csak a magyar wikipédia akarja állandóan feltalálni a spanyolviaszt? Kemenymate ^vita 2018. április 30., 13:27 (CEST)

Adalékként linkelek egy korábbi, két helyen folyt megbeszélést, amikor külföldön levő stadion magyar wikiszócikkének címéről zajlott eszmecsere: Wikipédia-vita:Labdarúgásműhely#Stadion_vagy_Stadium (érdemes lehet elolvasni az e-nyelv.hu megközelítéseit) és Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív143#Stadium_vagy_Stadion?. --Sphenodon ^vita 2018. április 30., 10:09 (CEST)

A 4. pont kiegészítve látszik jónak. A címben ne legyen fordítás (ferdítés), vagy nem latinbetűs név magyaros átírása, mert a tájékozódást, azonosítást akadályozza. Nem latinbetűs név esetén csak a nemzetközi (angol) átírás jöhetne szóba, mert a magyaros átírást hiába mutogatjuk pl. Japánban, még műveltebb ember sem ismerné fel, hogy miről is van szó, hiszen az csak a mi fonetikánkat tükrözi. A térképek, kinti feliratok is zömmel az angolos átírást alkalmazzák. Az átirányításba viszont minden elképzelhető variációt érdemes beletenni. Voxfax ^vita 2018. április 30., 10:17 (CEST)

A Wikipédia nem útikönyv. Ugyanazon a térképen, amelyiken a pályaudvar az eredeti nevén szerepel, Muzeum Narodowe w Warszawie lesz Varsói Nemzeti Múzeum helyett, Ungarische Botschaft lesz magyar nagykövetség helyett vagy مطار القاهرة الدولي lesz kairói repülőtér helyett, ezeknél mégse aggódunk, hogy nem fogja megtalálni a turista. Én a városokról elnevezetteknél az 1.-2. alakot támogatnám (Brnói főpályaudvar; Prágai főpályaudvar), a cikk első sorában pedig szerepelne az eredeti neve (átírva is, tehát ennek az analógiájára: kairói nemzetközi repülőtér (arabul: مطار القاهرة الدولي; Maṭār al-Qāhirah al-Duwaliyy).

Ami másról van elnevezve, nem a saját városáról, az érdekesebb kérdés, az északi, déli szerintem lefordítható, mert elég gyakori pályaudvarnév (bár a Gare du Nord mint Európa legnagyobb pályaudvara szvsz van akkora fogalom, hogy meghonosodottnak tekinthető); a Kijevi pályaudvarnak talán meghagynám az eredeti nevét (Kijevszkij? nem tudom, hogy van oroszul) a „Santa Maria Novella” mintájára, amit szintén nem fordítunk. Alensha 2018. április 30., 23:18 (CEST)

A Varsói Nemzeti Múzeumot és a magyar nagykövetséget is azért több forrásban megtalálod magyarul. A repülőterekről nem is beszélve. Kemenymate ^vita 2018. május 1., 16:02 (CEST)

Kisbetű-nagybetű: mi az erősebb?

A címlapon látható Macumoto Hideto kiemelt cikke, a következő képaláírással: „hide sírja; [...]”. Azt látom, hogy művésznevén kisbetűvel írja, hogy hide, de vajon ez az „erősebb”, vagy az, hogy a képaláírás amúgy nagy betűvel kezdődik? Én nem tudom, csak érzem, hogy az utóbbi. Zerind ^üzenőlap 2018. április 30., 22:02 (CEST)

Szövegben írhatja kisbetűvel, de mondat, képaláírás, cím elején nem. Wikizoli ^vita 2018. április 30., 22:19 (CEST)

Szerintem eleve nem írja felül valakinek a személyes preferenciája a helyesírásnak azt a szabályát, hogy tulajdonnév nagybetűvel kezdődik, de ezzel mindig kisebbségben vagyok az angol wikin is… Alensha 2018. április 30., 22:51 (CEST)

Bár nekem mindig szegény NEMECSEK ERNŐ jut eszembe az ilyenről, de én kisbetűvel írnám (ez persze csak vélemény, megérzés). Amíg a szócikk címe és az infobox fejléce kisbetűs, addig viszont mindenképpen – azok pont ugyanannyira címek, úgyhogy pont ugyanúgy kell kezelnünk őket (a kutyánál például mindkettő nagybetűs, hiszen ott semmi jelentősége ennek). – Tacsipacsi ^vita 2018. április 30., 23:15 (CEST)

deviantArt szócikk. Van ilyen is. – Rosszkornyifog ^vita 2018. május 3., 10:41 (CEST)

Már írtam erről a témáról. Szerintem a szócikk elnevezésének (van amikor szócikk címéről beszélünk) és a helyesírásnak egyeznie kellene. A magyar helyesírás szerint a szócikk címének kutya nevűnek kellene lennie és nem Kutya nevűnek. A Szomszédok sorozatban például volt egy Kutya nevű személy. Megfelelő helyesírással meg lehetne előzni az egyértelműsítő lapok létrehozását is például.– Szenti Tamás ^vita 2018. május 3., 20:19 (CEST)

Alenshával egyetértve: a tulajdonnév nagybetűs. Egyébként erre analóg példa az Adidas, ami a logójában kisbetűs, de természetesen szövegben nagybetűs lesz. R4b6it ^vita 2018. május 3., 08:24 (CEST)

Szerintem a képaláírásba nem is kéne a neve. Egyértelmű, hogy a róla szóló szócikkben az ő sírjáról készült fénykép található. Én a nevét kivenném, és valami ilyesmire cserélném a szöveget: „Sírja a kanagavai Miura városában...”. Így megszüntethető az anomália. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. május 3., 08:37 (CEST)

Semmiféle anomália nincsen, ez egy művésznév. Nem Hide, mert az egy másik zenész művészneve (Hosino Hidehiko, ott van linkelve a szócikk tetején). Mondat elején nagybetűsödött, már ez is megcsalása a művésznévnek, de hülyén nézne ki pont után kisbetűvel. Mindenütt másutt viszont kisbetűvel írandó. Egyébként az adidast is helyesen igen, kisbetűvel kéne írni, mert trademark. :) Viszont nincs két külön márka Adidas és adidas alakban, Hide és hide viszont két külön személy. Xia ^Üzenő 2018. május 3., 09:10 (CEST)

Hát itt anomáliaként jelent meg, különben nem lenne róla felvetett eszmecsere. Szerintem a képaláírásban akkor sem kell nyomatékosítani, hogy az ő síremléke. Ki másé lenne a róla szóló szócikkben? Pluszban ha nincs ott a neve, akkor nem kérdés, hogyan kell ott leírni. Ha valami nincs leírva, annál mindegy, hogy kis- vagy nagybetűvel nincs leírva. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. május 3., 09:27 (CEST)

Van erre valami konkrét szabály, hogy a mondatkezdő betűnek mindig nagynak kell lennie? Sok márkanév van, amely kisbetűs, kiemelném az Apple cuccait, vagy az ePub formátumot. Ezekkel mi a helyzet? mondat elején ezeknek is IPad, EPub formátumban kellene írni? Vagy ezek maradnak kicsivel? - Gaja   2018. május 3., 19:52 (CEST)

Az általános problémát nem oldja meg, de a Macumoto Hideto cikkben talán igen. Mivel a HIDE is elfogadott művészneve, az jobban nézne ki a képaláírásokban. Így: "HIDE 1993-ban a szilveszteri Tokyo..." – Pegy22 ^vita 2018. május 3., 20:08 (CEST)

Az AkH nyilvánvalóan nem készült fel az ilyen esetekre, egyetlen említés sincs a kisbetűs tulajdonnevekről. Ha az AkH-t és a szellemét komolyan vesszük, akkor a művésznév tulajdonnév, tehát nem kezdődhet kisbetűvel. (A mozaikszavak nem ide tartoznak.) Ezen még az se nagyon változtat, hogy van kis- és nagybetűs, egyébként ugyanolyan karaktersorú művésznév. Így jártak. A mondatkezdéssel ugyanez a helyzet: nincs kivétel, a mondat mindig nagybetűvel kezdődik.

És akkor most lehet értelmezni: ha szövegközben írhatunk kisbetűvel egy tulajdonnevet, amiről nem rendelkezik az AkH, akkor mondat elején miért ne? Mennyiben veendő figyelembe a művésznév a tipográfiában? Ha xyz művészt egy plakáton XYZ-ként írják, akkor az tipográfiai hiba, más személy, vagy egyszerűen ugyanaz maiusculával? – LA^pankuš 2018. május 3., 22:22 (CEST)

Rákérdeztem az e-nyelv.hu-n, ide küldtek: iPhone a mondat elején. - Gaja   2018. május 3., 23:08 (CEST)