Ugrás a tartalomhoz

Alsórépás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nižné Repaše szócikkből átirányítva)
Alsórépás
Alsórépás zászlaja
Alsórépás zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
PolgármesterMarta Vrabľová
Irányítószám053 71 (pošta Vyšné Repaše)
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség159 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság747 m
Terület8,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 18″, k. h. 20° 42′ 12″49.088333°N 20.703333°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 18″, k. h. 20° 42′ 12″49.088333°N 20.703333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórépás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsórépás (szlovákul: Nižné Repaše németül: Unter-Ripsch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Lőcsétől 12 km-re északkeletre, a Tarca partján fekszik. Tipikus sorházas beépítésű település.

Története

[szerkesztés]

Répást 1270-ben „Repach” alakban említik először. A falu az 1278-ban a Görgey családnak adományozott erdős területen alakult ki. 1311-ben „Repas”, 1323-ban „Keeth Repas”, 1342-ben „Nagrepach” néven szerepel a dokumentumokban. Alsórépást először 1399-ben „Repach Inferior” néven említik, 1417-ben már magyar nevén: „Alsorepas” alakban bukkan fel. 1787-ben 71 háza és 512 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Répás. Két tót falu Szepes Vármegyében, földes Uraik a’ Szepesi Káptalan, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Lőtséhez mintegy kis mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, javaik meglehetősek.[2]

1828-ban 115 házában 836 lakos élt. Lakói erdei munkákkal, állattartással, mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Répás (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lőcséhez északra 1 1/2 mfd., az elsőben lakik: 50 rom., 608 gör. kath., a másodikban 449 r., 82 g. kath., 5 evang. A.-Répáson gör., Felsőn rom. kath. parochia van. F. u. a Görgei nemzetség.[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 533, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 231 lakosából 229 szlovák volt.

2011-ben 189 lakosából 156 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Anna tiszteletére épített római katolikus temploma a 14. századból származik. A 17. században és 1879-ben átépítették. Az átépítések ellenére a falrészletek mellett fennmaradtak a gótikus ablakok és a csúcsíves kapuzat is.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]