Alsórépás
Alsórépás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Lőcsei | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Marta Vrabľová | ||
Irányítószám | 053 71 (pošta Vyšné Repaše) | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | LE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 159 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 747 m | ||
Terület | 8,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 05′ 18″, k. h. 20° 42′ 12″49.088333°N 20.703333°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 18″, k. h. 20° 42′ 12″49.088333°N 20.703333°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórépás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Alsórépás (szlovákul: Nižné Repaše németül: Unter-Ripsch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lőcsétől 12 km-re északkeletre, a Tarca partján fekszik. Tipikus sorházas beépítésű település.
Története
[szerkesztés]Répást 1270-ben „Repach” alakban említik először. A falu az 1278-ban a Görgey családnak adományozott erdős területen alakult ki. 1311-ben „Repas”, 1323-ban „Keeth Repas”, 1342-ben „Nagrepach” néven szerepel a dokumentumokban. Alsórépást először 1399-ben „Repach Inferior” néven említik, 1417-ben már magyar nevén: „Alsorepas” alakban bukkan fel. 1787-ben 71 háza és 512 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Répás. Két tót falu Szepes Vármegyében, földes Uraik a’ Szepesi Káptalan, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Lőtséhez mintegy kis mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, javaik meglehetősek.”[2]
1828-ban 115 házában 836 lakos élt. Lakói erdei munkákkal, állattartással, mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Répás (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lőcséhez északra 1 1/2 mfd., az elsőben lakik: 50 rom., 608 gör. kath., a másodikban 449 r., 82 g. kath., 5 evang. A.-Répáson gör., Felsőn rom. kath. parochia van. F. u. a Görgei nemzetség.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 533, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 231 lakosából 229 szlovák volt.
2011-ben 189 lakosából 156 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Anna tiszteletére épített római katolikus temploma a 14. századból származik. A 17. században és 1879-ben átépítették. Az átépítések ellenére a falrészletek mellett fennmaradtak a gótikus ablakok és a csúcsíves kapuzat is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Alsórépás Szlovákia térképén
- Kamvyrazit.szm.sk Archiválva 2006. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk