Ugrás a tartalomhoz

Alsószerdahely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dolná Streda szócikkből átirányítva)
Alsószerdahely (Dolná Streda)
Alsószerdahely zászlaja
Alsószerdahely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
PolgármesterĽuboš Šúry
Irányítószám925 63
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség1654 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség106 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
Terület13,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″48.269722°N 17.751389°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″48.269722°N 17.751389°E
Alsószerdahely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószerdahely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.

Fekvése

[szerkesztés]

A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.[2]

1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.[3] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Usaly Pétert és Lászlót 1578-ban vagy 1579-ben a vágszerdahelyi kúriába is beiktathatták.[4] Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."[5]

Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".[6]

Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

Közigazgatásilag 1970-ben Szered-hez csatolták, 1990 óta ismét önálló község.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar volt.

1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar volt.

1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar volt.

2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt.

2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh volt.

2021-ben 1654 lakosából 1567 (+9) szlovák, 21 (+1) magyar, (+1) cigány, 26 (+3) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Demográfia

[szerkesztés]

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása

[szerkesztés]
Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1207 fő (82%)
magyar
242 fő (16%)
cseh
0 fő (0%)
német
23 fő (2%)
egyéb
6 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[8]
Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1227 fő (94%)
magyar
15 fő (1%)
cseh
12 fő (1%)
német
0 fő (0%)
egyéb
46 fő (4%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1298 fő (91%)
magyar
17 fő (1%)
cseh
11 fő (1%)
német
0 fő (0%)
egyéb
4 fő (0%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
  • A Vág folyó holtágánál elterülő védett területen található a bakcsó (népies nevén vakvarjú) élőhelye. A természetvédők 2011-ben megközelítőleg száz bakcsópárt számláltak itt össze.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.
  3. ↑ Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256.
  4. ↑ PLE, Acta Radicalia, Classis R, 35. Capsa, No. 42.[1]; Vö. 1895 A Thelegdy-család. Turul 1895/4
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ ma7.sk
  8. ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
  9. ↑ A Hét 24/18, 11 (1979. május 5.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Szered Sempte
Kisgeszt

Észak
Nyugat  Alsószerdahely  Kelet
Dél

Sopornya
Nagymácséd Gány Vága
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsószerdahely&oldid=27574243”