Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív70

---

« előző

65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75

következő »

Használj egyes számot

Az elnevezési szokások ezen szakaszát szeretném módosítani, ami egyébként is csak egy helyi megállapodás. Természetesen akkor, ha támogatást kapok ehhez. Szavazást nem írok ki róla, ha itt nem lesz egyértelmű, nem nyúlok hozzá. Ez a szakasz így szól:

„Megállapodás: Olyan szócikkeket készíts, amik megnevezése egyes számban van, hacsak nem a többes szám az egyetlen használt forma, vagy az egyes szám jelentése eltérő. Ez alól kivételt jelentenek a népnevek (spanyolok, orkok), a rendszertani elnevezések (ízeltlábúak), illetve a matematikában a számhalmazok nevei (természetes számok).”

Ebben a passzusban a rendszertani kategóriák kivételezettek. Ezt azonban bővíteni kéne, mivel a rendszertani kategóriákkal egyenértékű formacsoportnevek – amiknek egy része korábban egyébként taxon volt – kimaradnak ebből. Gondolok például az algák, mohák, zuzmók, halak, férgek, stb. meghatározásra. A jelenlegi ajánlás szerint ezeket már egyes számban kéne írni, mivel nem taxonok. E miatt összevisszaság honol e csoportokban. A mohák például épp olyan formacsoportot alkotnak, mint az algák, mégis az egyik egyes számban van, a másik többesben. Szerencsére féreg című lap még nincs. A halak és „a zuzmó” is formacsoport, mégis az egyik többes számú, a másik egyes számú. A zuzmót ugyan ma átneveztem zuzmókra, de a további félreértések és keveredések, valamint felesleges viták elkerülése végett javasolnám a fenti idézetben a „rendszertani elnevezések” meghatározást „élőlénykörök” vagy „élőlénycsoportok elnevezései”-re módosítani. – LA^pankuš 2012. február 5., 18:42 (CET)

 támogatom --→ Sasuke88  ^vita 2012. február 6., 00:04 (CET)

Jobban belegondolva „élőlénycsoportok elnevezései”-re való kibővítést  támogatom, de ekkor (legalábbis bennem) felmerül, hogy pl. az egysejtű élőlény(ek) és a többsejtű élőlény(ek), lágy szárú növény(ek), fás szárú növény(ek), stb. élőlénycsoportoknak tekintendők-e? Szerintem ezeket nem kellene egy kalap alá venni a fenti példákkal, és ezt a vonatkozó szabályban is világossá kellene tenni. A kérdés, hogy hol van a határ, mivel a fenti példák némelyike is (pl. alga/algák) akár beleillik ebbe a sorba. <kontos/> 2012. február 6., 00:51 (CET)

Szerintem az egysejtű élőlény és a fás szárú növény egyszerű jelzős szerkezet, nem pedig valamilyen élőlénykör magyar neve. A nemzetségnél magasabb kategóriájú neveket szoktuk többes számban írni, mert a név az egész csoportra vonatkozik. (A nemzetség is, csak sokszor az egyes/többes szám különíti el a nemet a családtól.) Taxonok esetén a jelzők sem számítanak, pl. bazídiumos gombák. Nem teljesen értem ugyan, hogy miért jobb az egysejtű élőlény egyes számban, így talán az lenne a legjobb, ha tételesen felsorolnánk az egyes számban maradókat, illetve megbeszélnénk, hogy miért is kell annak egyes számban maradni. – LA^pankuš 2012. február 6., 01:56 (CET)

Akárhogyis, az egysejtűek és többsejtűek cikkeit többes számra kellene visszanevezni, mert ilyen faramuci néven, hogy "egysejtű élőlény", még tájékozatlan diákok sem fogják keresni. Az egysejtű élőlény csak azért tűnik jelzős szerkezetnek, mert erre az irodalomidegen névre lett átnevezve. Valójában egy, az öösszehasonlító anatómiában sokszor használatos lénycsoport, tehát élőlénykör neve. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. február 8., 23:45 (CET)

Mondjuk maga a cikk is így kezdődik: az egysejtű élőlények, röviden egysejtűek. Egyébiránt ez is hagyományos taxon, ha már nem is él. Ennek is többesnek kéne lenni. Szerintem. – LA^pankuš 2012. február 9., 00:19 (CET)

Én is épp ezt mondom. Ráadásul a rövid "egysejtűek", "többsejtűek" alakok tekinthetőek a csoportok elterjedt, rögzült megnevezéseinek, "egysejtű élőlények" kategória, mint szakmai kifejezés, önállóan nem létezik, csak az előbbi körülírása. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. február 10., 11:34 (CET)

Át is mozgattam. sajnos a többsejtűeket egyelőre nem tudtam, mert létezik már átirányításként. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. február 10., 11:39 (CET)

Szerintem itt két dologról van szó. Az egyik, hogy bizonyos kategóriák neve hmm, hát furcsán hatna egyes számban. Például a papagájalakúak egy többes számban használatos főnevesült alak. Mivel ez nem egy gyakori szó a köznyelvben, a nyelvérzékünk számára szokatlan szó, és ha egyes számba tennénk, akkor nem érzékelnénk ennek a főnevesültségét, vagy legalábbis nem élnénk át az élményt teljes mélységében, és inkább melléknévi jellegűnek hatna, amit a cikkcímekben nagy ívben kerülni igyekszünk. Másrészt pedig ezeket a kategóriákat valóban gyűjtőfogalomként használjuk, többes számban. A hétköznapi társalgás során igen ritkán hangozhatna el az a mondat, hogy „<hosszú sikítás, mintha égne a ház>, majd... Ott van egy ízeltlábú a falon!” Ehelyett nagy eséllyel azt hallanánk, hogy „Ott egy pók a falon!” vagy „Ott egy bogár a falon!” (A sikoly hosszát ez nem befolyásolja.) Hasonlóképpen nem valószínű, hogy egy kirándulás során őzikét látván valaki az „Ott szalad egy gerinces!” kiáltásra ragadtatná magát felindulásában. Ezeket nemcsak gyűjtőfogalomként használjuk, hanem jellemzően tudományos igényű szövegben, vagy legalábbis ha nagy súlyt akarunk helyezni a szabatosságra. Ezzel szemben a nyúl, gomba, hal hétköznapi szavak, és egyes számban is természetesen és jól hangzanak. (Ha jól sejtem, azt a rendszertani elnevezést talán még én írtam bele annó, de a kialakult gyakorlatot leképezve.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 6., 07:12 (CET)

A bogarak és pókok is érvényes taxonok magyar nevei. Az algák, zuzmók, férgek, halak és társaik pedig voltak érvényes taxonok, de ma már csak gyűjtőcsoportok. Ha azt mondom, pók mászik a falon, azzal semmit sem mondtam, mert senki sem tudja belőle, hogy egy 15 cm-es madárpókról, egy mérges fekete özvegyről vagy csupán egy házi álkaszáspókról van szó. E példa is azt mutatja, hogy azokat a gyűjtőneveket kéne többes számban használni, amiknek említése nem azonosítja egyértelműen az élőlényt legalább nem(zetség)ileg. Lehet viszont egy gyakorisági mutatót is készíteni. Az algák átnevezése után elkezdtem a linkeket javítani. Nem sokat, de abban mindben [alga|algák] vagy [alga]nemzetségek voltak. Gyakorlatilag szakszövegben kizárt az egyesszámú alakjuk. – LA^pankuš 2012. február 6., 09:43 (CET)

Példa máshonnan: a „fém” című cikknek kéne leírni, hogy mi a „fémség”, a „fémek” címűnek pedig a csoport tagjainak jellegzetességeit. Természetesen fémek címmel van cikkünk, ezen nincs is mit vitázni. A gyűjtőcsoportok az én szememben természetes módon többes számúak. – LA^pankuš 2012. február 6., 09:55 (CET)

Nem érzem igazán az analógiát. Ha azt mondod, pók mászik a falon, azzal annyit mondtál, ami a legtöbb ember számára kielégítő információ, mert vagy a pókot kell kijuttatni az épületből, vagy sikítozni kell, de a legtöbb ember számára a pók az pók, és nem is akarja meghatározni. :-) Ezzel szemben gerincesnek vagy ízeltlábúnak csakugyan nem nevezne egy átlagember egy élőlényt, csak mert nem tudja közelebbről meghatározni, hogy mondjuk a gerinces hal vagy madár. :-) De én ezeket nem szánom perdöntő érvnek, csak a logikát szeretném tisztázni, és kíváncsian várom, hogy többen is hozzászóljanak. Vért nem fogok ontani egyik megoldásért sem. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 8., 17:52 (CET)

Ez a sikoltozósdi azért remélem nem a „legtöbb emberre” jellemző. Én speciel csak akkor szaladnék, ha egy ausztrál tölcsérhálós pókot látnék. Óvatos lennék egy fekete özveggyel vagy egy tarantulával. A pókok általában szépek és aranyosak. – LA^pankuš 2012. február 8., 22:30 (CET)

Utóbbit nyilvánvalóan mások is így gondolják... -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 8., 23:00 (CET)

Valószínű. De a fenti mondatom inkább a megfogalmazásában próbált rávilágítani az egyes/többes különbségére. A konkrét tartalma nem olyan fontos. Bár én így is gondolom. – LA^pankuš 2012. február 8., 23:29 (CET)

"Fém"-mel kezdődő szócikkcím több is van, mégis, amikor gépelem be a keresőmezőbe, szépen megjelenik a lista elején a "Fémek". És más kifejezésekkel is így történik. Ha megkerülöm a listát, és a részletes keresésben kérem a "fém" vagy "rák" szót, hamar megtalálom a "fémek" és "rákok" cikket is. Biztos, hogy a többes számban megengedhetők kategóriáin érdemes ennyire körültekintően töprengeni? - Orion 8 ^vita 2012. február 9., 04:29 (CET)

Annyiban mindenképp, hogy irányelv változást igényel. Azt pedig csak úgy suttyomban nem akarom, főleg hogy egy rakás átnevezéssel jár. – LA^pankuš 2012. február 9., 09:01 (CET)

Első nagyobb teljesítményem

Ez tartott egy darabig, de végre készen vagyok a legnagyobb munkálásokkal a Montréal Canadiens cikken. Megkérhetnék valakit, hogy a cikket átolvassa helyesírási és esetleges mondatszerkeztési hibákat kijavítani? Előre köszönöm! XenCDN ^{penalty box} 2012. február 9., 23:05 (CET)

Elkezdtem! :)  … szalax ^üzenőlap 2012. február 10., 10:34 (CET)

Befejeztem.  … szalax ^üzenőlap 2012. február 10., 16:42 (CET)

Mi legyen egy pekingi olimpiai helyszín magyar neve?

Van valakinek javaslata, mi legyen a magyar neve a Wukesong Indoor Stadiumnak? Egyáltalán lefordítsuk? --Regasterios ^vita 2012. február 9., 19:18 (CET)

Vagy Vu Keszong Sportcsarnok legyen vagy MasterCard Centrum. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. február 10., 08:47 (CET)

Elsősorban az a kérdés, hogy a szócikkben mi legyen a neve, mivel akkor még nem MasterCard Centrum volt, persze a belső link mutathat az utóbbira. A sportcsarnok jó ötlet, ha nem érkezik más javaslat, ez lesz. A magyaros átírás amúgy szerintem Vukoszung, de Teemeah kijavít, ha nem így van. --Regasterios ^vita 2012. február 10., 11:24 (CET)

Vukoszung Sportcsarnok. Teemeah ^{fight club} 2012. február 10., 16:54 (CET)

Maradt még két helyszín, ezekhez mit javasoltok: en:Capital Indoor Stadium, en:Beijing Institute of Technology Gymnasium? --Regasterios ^vita 2012. február 11., 00:35 (CET)

Mondjuk Pekingi Városi Sportcsarnok és Pekingi Műszaki Középiskola Sportcsarnoka jó lesz? --Regasterios ^vita 2012. február 11., 17:37 (CET)

Szerintem igen. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 12., 00:58 (CET)

Hurrikánok

Jelenleg a hurrikánok eléggé vegyesen vannak elnevezve. Javaslom, hogy egységesen Név hurrikán címen legyenek. Ezt az is indokolja, hogy személynevekről vannak elnevezve, melyek ugye önálló cikket igényel(het)nek. Ha nincs ellenvetés átnevezem azt a pár darabot, ami nem a fent említett formula szerinti címet viseli. --→ Sasuke88  ^vita 2012. február 10., 00:32 (CET)

Tegye azt, kedves kolléga! Nem hiszem, hogy ebből bárkinek gondja lenne... - Gaja  ✉ 2012. február 10., 00:37 (CET)

Egyetértek, az a kettő is legyen hurrikán. Bár lehetne „trópusi ciklon” is. Viszont nem kellene ezeket kötőjelezni? – LA^pankuš 2012. február 10., 00:38 (CET)

A hurrikán pontosabb, mivel a trópusi ciklon egy gyűjtőfogalom, a tájfunt is jelentheti többek között. Kötőjel szerintem nem kell, de majd jönnek a helyesírásos kollégák. --→ Sasuke88  ^vita 2012. február 10., 00:55 (CET)

Szerintem sem kell kötőjel, a "hurrikán" itt csak értelmező szerepű, nem része a névnek (pl. "Balaton tó"), amit az is mutat, hogy volt olyan, ahol nem is volt feltüntentve. – Winston ^vita 2012. február 10., 13:41 (CET)

Szerintem része kéne lenni a névnek. A Katrina önmagában egy női név, egy „Katrina (hurrikán)” típusú címben elég feltűnő lenne. A Katrina-hurrikán a konkrét vihar neve. Persze nem vagyok biztos abban, hogy a helyesírás az én logikámat követi, ezért kérdeztem és nem állítottam, hogy kell a kötőjel. – LA^pankuš 2012. február 10., 14:02 (CET)

Szinte biztos lehetsz abban, hogy a hi. NEM követi a logikádat, mert ez már számos ízben kiderült, hogy a zsigeri LA-logika és a zsigeri AkH.-logika nem csereszabatosak. ;) [Lehet, hogy túl kevés rokonod működött közre a rendszer kialakításában.] De félre tréfa! Úgy van, ahogy Winston mondja, a hurrikán értelmező, mint a Szabó tanár úr és a Márti néni esetében, nem kell kötő. Bennó^fogadó 2012. február 10., 17:35 (CET)

Nem erőltetem. A helyesírás ebben (sem) a logikára támaszkodik. A Metternich-sztélé esetében a sztélé szó épp úgy értelmező jelző, hogy nem Metternich kancellárról, hanem a róla elnevezett kőről van szó. A Szabó tanár úr esetében a sok Szabó nevű ember közti választásról van szó, ellenben a vihar esetében nem a sok Katrina között kell értelmezni, hanem a hurrikánokat elnevezni. Ez az én logikám. A helyesírásé eszerint nem az. – LA^pankuš 2012. február 10., 17:54 (CET)

A Szabó tanár úr esetében a sok tanár úr közti választásról van szó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 10., 18:06 (CET)

A kérdéses szócikkeket átneveztem. --→ Sasuke88  ^vita 2012. február 13., 00:31 (CET)

Numistro kontra Numistrum

Szép kis problema merült fel a numistrói csata címadásával kapcsolatban. A település római-kori neve Numistrum. A csata tehát a maga idejében numistrumi csata volt. Azonban az irodalom a mai olasz és angol alapján általában mégis Numistrónak nevezi. Véleményem szerint ettől függetlenül korhűen kéne elnevezni az eseményt (mint pl. Benevento kontra Benevtentum). Vélemények? – LA^pankuš 2012. február 10., 14:46 (CET)

Egyértelműen a korhű, vö. sztálingrádi csata és ezer társa, ezek akkor sem változnak meg, ha a településnek régen nem az a neve, vagy már nincs is meg. Bennó^fogadó 2012. február 10., 17:33 (CET)

A Kategória:Római csaták szerint minden helyszín az ókori latin nevén szerepel. Akela ^vita 2012. február 10., 17:34 (CET)

Kivéve Szürakuszait, bár azt a linkben latinizáltam (mármint a navboxban), hogy ne lógjon ki, mert a város görög volt. Akkor átnevezem. – LA^pankuš 2012. február 10., 17:44 (CET)

Hát szép is lenne, ha még a világosi fegyverletételt is románul kéne mondanunk! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 10., 18:08 (CET)

És a Csata a Rhône folyónál cíművel mi van? A Rhône-nak nem kéne latinosítani a nevét? - Gaja  ✉ 2012. február 10., 18:53 (CET)

Dehogynem. Csak az a kérdés, hogy csata a Rhodanusnál vagy csata a Rhodanus folyónál legyen. – LA^pankuš 2012. február 10., 19:05 (CET)

Én meghagynám a folyót, mivel az jelzi (annak, aki nem beszélni latin), hogy nem településnél történt, mint általában... De mondjuk csak kibic vagyok... - Gaja  ✉ 2012. február 10., 19:22 (CET)

Ez a kategórianév se tuti. A római csaták kifejezés azt jelenti, hogy Róma környékén történt csaták. Rómaiak csatái, vagy a Római Birodalom csatái helyesebb lenne. – LA^pankuš 2012. február 10., 19:36 (CET)

Visszatérve az eredeti problémára. A többi csata nevét is át kéne nézni talán, mert:

• Nola <--- Nuvlana
• Herdonia <--- Herdoniae

Viszont jó lenne, ha még valaki leellenőrizné ezeket. --Istvánka ^posta 2012. február 10., 20:46 (CET)

Nekem a Nuvlana etruszkosnak tűnik, vagy valami prelatin névnek. Utánanézek, hátha találok valamit. – LA^pankuš 2012. február 10., 21:26 (CET)

Igen, jól éreztem. Etruszk gyarmatváros, majd az i. e. 6. századtól samnis. I. e. 316-ban foglalta el Róma, de sehol nem találtam adatot arra, hogy latinizálták volna, így a Nuvlana a latin alak is (valószínűleg).

Ordona viszont hol Herdoniae, Herdonia, Herdonica, Aerdonia, Erdonia, Ardonia, az enwikin még Herdoniac is van (lehet, hogy elírás?). Ebből szerintem egyet egyszerűen ki kéne választani. – LA^pankuš 2012. február 10., 21:53 (CET)

Ha senki többet harmadszor, akkor nuvlanai csata és herdoniai csata címre nevezem át őket. – LA^pankuš 2012. február 12., 10:00 (CET)

A pó-völgyi csatát is át kéne nevezni (tudom, még nics cikk, csak a táblázatban láttam), mert akkor még Padus volt... - Gaja  ✉ 2012. február 12., 10:32 (CET)

K-pop szóösszetételek

Hogy kötjük helyesen a K-pop szóhoz a koncert, kultúra, énekes stb szavakat? K-pop-koncert? K-popkoncert? K-pop-kultúra vagy K-popkultúra? Köszönöm! Teemeah ^{fight club} 2012. február 12., 13:16 (CET)

Kötőjellel, mert a K-pop tartozik szorosan egybe. Egybeírva nem a pop, hanem a popkoncert vagy a popkultúra lenne K, vagyis sok független szó kapna K előtagot. Itt viszont inkább a K előtagú irányzatnak a koncertjéről van szó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 12., 13:27 (CET)

Kötőjellel, de egyszerűen azért, mert az eleve (és nem a mozgószabály által előírt) kötőjellel írt tagok bővülésekor a kötőjel marad: A-vitamin és A-vitamin-hiány, minden további bővüléskor: A-vitamin-hiány-megelőzés stb. Lásd mozgószabály kivételei. Bennó^fogadó 2012. február 12., 20:19 (CET)

Köszönöm mindkettőtöknek! Teemeah ^{fight club} 2012. február 12., 20:42 (CET)

Koreai név: hasonul vagy sem?

Beleütköztem egy problémába a WP:KOREAI kapcsán. A szabály szerint a nevek "egybehangzóak", vagyis ha a vezetéknév zöngés msh-ra végződik, akkor a keresztnév is azzal kezdődik, lásd Kang Deszong, na de ha kiveszem a keresztnevet, amit az előadó művésznévként használ, akkor az átíró rögtön Teszong-nak írja át (merthogy nincs előtte a zöngésítő vezetéknév). Ilyenkor mi a teendő? Amikor csak a keresztnevén hivatkozok az előadóra, akkor Teszong vagy Deszong lesz? Szerintem utóbbit kellene, hogy alkalmazzuk, ebben a táblázatban iszonyat hülyén mutat, hogy a Daesung-ot egyik oszlopban Teszongnak írjuk át, a másikban meg Deszongnak, a vezetéknév zöngés msh-ra végződése miatt... Több ilyen esetbe is belefutottam a koreai zenészek kapcsán. (Többek között ezért se merem átnevezni a Daesung szócikket magyaros alakra....) Mi legyen velük? Teemeah ^{fight club} 2012. február 14., 15:57 (CET)

Huhh, mik vannak! :-O Szerintem csináljunk mindent rendesen, először is más is döbbenjen meg ezen úgy, mint én , másodszor használjuk ki ismeretterjesztésre ezt a furcsaságot, harmadszor meg legyen korrektül átírva minden. Az én javaslatom valahol egy tömören olvasható leírás erről (célszerűen egy rövid külön szakasz a koreai nyelv cikkében), és egy sablon minden olyan helyen, ahol ez a keveredés van, ami azt tartalmazza, hogy ez nem véletlen vagy hiba, és a linket. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 14., 16:01 (CET)

A zöngésítő szabály már benne van a WP:KOREAI-ban, de nem tér ki arra, hogy mi van akkor, ha a keresztnevet külön kezeljük, mint művésznevet. Ezt szerintem nekünk kell eldönteni, hogy maradunk-e a betű szerinti átírásnál, tehát Kang Deszong ha teljes néven hivatkozunk rá és Teszong, ha művésznévként, vagy pedig következetesek maradunk és nem kavarjuk meg az olvasót és a művésznév is Deszong alakú lesz. Egyébként, tényleg sok apró furcsaságba belebotlik itt az ember . Nem egetverő probléma ez, de mivel épp a K-pop témakörét járom körbe és még vagy három tucat előadó szócikkét meg kell írnom, jó lenne tudnom, hogy nevezgessem el őket, hogy ne utólag kelljen minden szócikket javítani. Teemeah ^{fight club} 2012. február 14., 17:11 (CET)

Igen, a WP:KOREAI, mint általában az átírási irányelvek, nem tud felölelni mindent. Amivel kiegészítettem (azaz a KNMH idevágó része) meg erre nem tér ki külön, és ahogy nézem a különböző anyagokat, egyik sem. Valóban saját WP-s döntés kellene. Timi, csak rajta! Ogodej ^vitalap 2012. február 14., 21:05 (CET)

Akkor most én döntsem el? :)) Akkor legyünki következetesek és írjuk úgy a keresztnevet, ahogy a vezetéknév után következne (zöngés msh-val). Jó lesz? Senki többet harmadszor? Teemeah ^{fight club} 2012. február 15., 10:53 (CET)

Szerintem legyen egységesen, hasonulás nélküli, amit a megfelelő cikk elmagyaráz, hogy miért nem az, aminek látszólag lenni kéne. Magyarul legyen mindenhol Deszong, legyen rá Teszong átirányítás és a Deszong című cikk magyarázza el a helyzetet. (Ez a vélemény nélkülözi a szakmaiságot, mivel nem értek hozzá.) – LA^pankuš 2012. február 15., 11:45 (CET)

Ez szerintem felesleges bonyolítás. A WP:KOREAI szerint a koreai nyelv egy entitásként kezeli a vezeték és keresztnevet, ezért hasonul a keresztnév zöngétlen első másslahangzója a vezetéknév utolsó zöngés mássalhangzójához. ha egy entitás, akkor a kangdeszong szóból (felejtsük el, hogy személy neve most), a deszong tag deszong kell hogy maradjon, akkor is, ha nincs előtte a kang, mivel szorosan összetartozó. Nem kell külön elmagyarázni, meg hova linkelnénk, meg minek... Itt csak arról van szó, hogy mi miben egyezünk meg, hogy egységesen kezeljük, az olvasónak tökmindegy, hogy Deszong vagy Teszong az átírása, a koreaiul tanulók úgyse ezt használják, sőt kifejezetten idegenkednek a magyaros átírástól (dettó mint a kínai esetében), a többieknek meg ugyanmindegy. Itt most csak az egységesség miatt vetettem fel. Teemeah ^{fight club} 2012. február 15., 12:32 (CET)

Én is azt mondtam, hogy az egységesség miatt legyen mindenhol Deszong. A többi másodlagos dolog. – LA^pankuš 2012. február 15., 12:40 (CET)

Izlandiak defsortja

Megoldva-- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 14., 17:09 (CET)

Egy megerősítést kérnék arra nézve, hogy tekintettel arra, hogy az izlandi embereknek nincs vezetéknevük (csak kereszt- és apai nevük), ezért a keresztnevük szerint kell ábécésorrendbe tenni őket, tehát a defsort sablonban is a keresztnév kell, hogy elől álljon! A Kategória:Izlandi sportolók alkategóriáiban jelenleg teljes a káosz e tekintetben, van aki – szerintem – helyesen a keresztnevénél, van aki viszont az apai nevénél van listázva. Köszönöm: -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 14., 16:03 (CET)

Az izlandi névadási rendszer valóban ilyen sajátosan működik: Ha Jón a fiát Ólafurnak, a lányát Vigdísnek nevezi, akkor a gyerekek teljes neve Ólafur Jónsson illetve Vigdís Jónsdóttir lesz. Kis számban akadnak kivételek; ezek között Halldór Laxness talán a legismertebb (érdemes beleolvasni a cikkbe a részletek kedvéért). Tudomásom szerint az izlandi telefonkönyvben keresztnév szerint vannak felsorolva az emberek, mert a másik opció, ugye, az lenne, hogy az apjuk keresztneve szerint soroljuk fel előbb a nőket, aztán a férfiakat. Ennek megfelelően Joeynak igaza van, és nekünk is a keresztnevek szerint kellene listáznunk ezeket a személyeket. – Malatinszky ^vita 2012. február 14., 16:52 (CET)

Példa gyanánt itt van az izlandi wikipédiáról az izlandi focisták kategóriája: is:Flokkur:Íslenskir knattspyrnumenn. Keresztnév szerint vannak felsorolva, Alberttől Þórarinnig. – Malatinszky ^vita 2012. február 14., 16:57 (CET)

No, akkor majd kijavítgatom a fentiek szellemében a defsortokat. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 14., 17:09 (CET)

Birtokos jelzős kitüntetésnevek, névelő

A Brit Birodalom Érdemrendje névelővel, Francia Köztársaság Becsületrendje névelő nélkül. (Mindkettőnél van átirányítás az ellentétes változatról). Kell-e valamelyiket módosítani, vagy mindkettő jó? Akela ^vita 2012. február 14., 19:22 (CET)

Névelővel jobban hangzik. Névelő nélkül helytelenül. misibacsi*^üzenet 2012. február 15., 19:22 (CET)

A névelő nem része ezeknek a neveknek, nem is kéne eléjük. Bennó^fogadó 2012. február 15., 19:28 (CET)

A britnek része a the... Egyébként a WP:NÉV szerint ezeknek a birtokos szerkezeteknek kéne névelő. Vagy a WP:NÉV kiegészítendő, pontosítandó. – LA^pankuš 2012. február 15., 19:34 (CET)

Magyar Népköztársaság Állami Díja (ez az egyetlen névelő nélkül), vs. A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj (névelővel az összes többi). (Nyelvtanilag azonos, bár nem érem: Szovjetunió Kommunista Pártja...) Akela ^vita 2012. február 15., 21:38 (CET)

S(z)eptuaginta

Valaki nem tudja véletlenül, miért van az OH-ban ez S-sel? (Mivel nincs OH-m, ezt is csak onnan veszem, hogy Gothika odaírta a cikk vitalapjára, de ez a forma nekem nem teljesen egyértelmű.) – LA^pankuš 2012. február 17., 09:27 (CET)

Noha az Ótestamentum görög fordításáról van szó, a megnevezés eredete a latin: „versio septuaginta interpretum”. Egy latin betűs s megmarad s-nek, nem lesz belőle sz, gondolom ez a magyarázat. --Karmela posta 2012. február 17., 09:40 (CET)

Az világos, hogy latin eredetű, de néha azok is magyarosodnak a honosodásban, főleg az ilyen gyakran használt szavak (lásd mondjuk a biblikus római nevek, mint Pilátus). Ráadásul ez nem cím, hogy nagyon ragaszkodni kéne hozzá, hanem egy elterjedt rövidítés. – LA^pankuš 2012. február 17., 09:48 (CET)

Rengeteg idegen szót írunk eredeti helyesírással. Salzburgot sem írjuk úgy, hogy Zalcburg. Bár nem tudok latinul, de úgy tudom: a latin nyelv (sem a görög) nem ismeri az s hangot. Ez tehát sz-nek hangzik. Én is így hallottam. MZ/X ^vita 2012. február 17., 10:25 (CET)

Igen-igen, került ez már elő. A Septuaginta afféle címként kezelendő, és vitán felül latinul van, az ellenség megtévesztése céljából. ;) ELVe szerette volna magyarítani a helyesírását, mint a Vulgátáét á-val, de ez egyelőre valóban nem kodifikált. Minthogy azonban kétségtelenül él a gyakorlatban, redirke elfér róla: Vulgáta > Vulgata; Szeptuaginta > Septuaginta. Bennó^fogadó 2012. február 19., 22:27 (CET)

OK. Redir van. Azon lepődtem meg, amikor belinkeltem és zöld lett. – LA^pankuš 2012. február 19., 23:10 (CET)

Földtörténet újratöltve

Tegnap reggel még azt hittem, hogy gyors és egyszerű kis ujjgyakorlat lesz, amikor elkezdtem gondolkozni a „koradélelőtt” típusú egybeírások javításán. Aztán rákerestem a földtörténetre a tartalomjegyzékben, mert emlékeztem rá, hogy szó volt róla nemrég, és meglepve láttam, hogy már 2007 nyarán volt erről egy vita, amiről elfeledkeztünk, és akkor Pasztilla végig is javította. Itt vannak az eddigiek:

• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív3#Földtörténet - kötőjelek
• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív63#Földtörténeti időszakok szakaszai
• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív69#Földtani kor/sorozat

Végül is 666 :-) cikket javítottam (na jó, nem kell megijedni ettől a számtól, mert néhányat kétszer kellett, talán csak 660-ra jön ki). Volt benne kora tavasszal, kora keresztény, felső kréta... Toronymagasan a késő barokk vezet, ezzel a kifejezéssel tele van a Wikipédia. A Szerkesztő:BinBot/munka/kora lapról nagyjából ki lehet bogarászni, mik az érintett kifejezések, ha hiányzik valami fontos, jelezzétek. (Sikerült kibogarászni egy csomó kivételt, ahol könyvek, doktorik, irodalmi művek címében, tanszékek nevében van rosszul írva, így legközelebb már sokkal gyorsabban fog menni.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 19., 10:49 (CET)

Úgy láttam, a középső nem volt benne a szerk.összefoglalóban. – LA^pankuš 2012. február 19., 10:57 (CET)

Az összefoglalóban nem, oda nem fér ki minden, de a javításban igen.

            (ur'(?i)(kora|késő|alsó|felső|középső)[\-–]*'
                + ur'(\[*(devon|szilur|jur[aá]|krét[aá]|karbon|perm|triász|'
                + ur'ordov|\w{2,8}cén))',

Az utolsó az eocéntől a pleisztocénig fedi le (2-8 angol betű + cén). Olyanok kimaradtak, mint a villányium meg a pilisium, mivel ezek elég ritkák, és nem érdemes őket bottal javítani. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 19., 11:02 (CET)

OK. Nem néztem végig mind a 666-ot. Amit láttam, abban nem találkoztam vele. – LA^pankuš 2012. február 19., 11:06 (CET)

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor

Nos, a Csíksomlyói kegytemplom és kolostor ebben a formában intézménynév? A cikken belül egymás alatt található kis és nagy cs-vel is; a saját honlapjukon (cikk alja) csupa nagy kezdőbetű (ez persze nem feltétlenül mérvadó helyesírási szempontból). Továbbá szeretnék véleményt kapni a Csíksomlyói naptárkő cikkben olvasható „A Csíksomlyói kegytemplom és kolostorban” alakról is, ami ugyan elfogadható, ha ez intézménynév, de akkor meg csupa nagybetű lenne, és mindenképp ortopédül hangzik. A legjobb lenne tudni, hogy pontosan melyik részben is van, és leegyszerűsíteni aszerint. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 20., 21:14 (CET)

A névelő akkor se volna nagy, de ez nem intézménynév, hanem ún. földrajzi megjelölés, aminek a Csíksomlyói elemét tekinthetjük akár tulajdonnévinek is (vö. cseszneki vár / Cseszneki vár kettősség), de ugyanolyan joggal köznévi megjelölésnek is. Bennó^fogadó 2012. február 20., 21:37 (CET)

Bosznia-Hercegovina-i politikusok

MegoldvaAkela ^vita 2012. február 22., 16:14 (CET)

Nem ártana egy új Kategória:Bosznia-Hercegovinai politikusok, a Kategória:Bosznia-Hercegovina-án belül. Mi lenne ennek a helyesírása? (A kézenfekvő „bosnyák-hercegóc politikusok”-at egyelőre félretenném). Akela ^vita 2012. február 22., 13:35 (CET)

Pedig jól néz ki. :-DDD Az OH szerint: címként Bosznia-hercegovinai, mondat belsejében bosznia-hercegovinai (kiskötőjel!). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 22., 13:38 (CET)

A „hercegóc” (sőt a „cernagorác”, azaz „montenegrói” is) tökéletes magyarosodott szláv szavak. Jókai még 2 cz-vel írta őket („herczegócz”, „czernagorácz”), de belátom, elavultak, a mai olvasó komikusnak tartaná őket. Kár értük, szerintem. (Ugyanakkor pl. a „bunyevác” fennmaradt). – – – A kategória akkor tehát „Kategória:Bosznia-hercegovinai politikusok”. Köszönöm. Akela ^vita 2012. február 22., 16:00 (CET)

Progeszteron

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Jól gondolom, hogy a Sárgatest hormon valójában egybeírandó? – Malatinszky ^vita 2012. február 18., 20:40 (CET)

A legnagyobb mértékben, OH! --Pagony^foxhole 2012. február 18., 20:41 (CET)

Átneveztem, javítottam egy-két egybe/különírást. – Winston ^vita 2012. február 24., 14:51 (CET)

Holcim Awards for Sustainable Construction

Gondolom, ez nem megfelelő cím egy magyar nyelvű wikiben... - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. február 24., 23:48 (CET)

Userboxokok szövegének végén a pont

A userboxokban található rövid mondatocskák szerintem a képaláírás, címke stb. kategóriába eső feliratok, így általában nem kell pont a végükre. Mielőtt azonban átjavítom, gondoltam, rákérdezek. Samat ^{üzenetrögzítő} 2012. február 18., 03:19 (CET)

Hmm, vitatható, én sosem gondoltam így rájuk. Én bizony szeretek pontot tenni, már csak azért is, mert ott van egy gondolat vége, aztán lépünk tovább a következő userboxra, ha még van türelmünk olvasni, és az egy másik gondolatot fejez ki (ha kifejez). Ezek kifejezetten állítanak valamit. (Egy képaláírásban, címben, címkében nem követelmény az állítmány, egy userboxban elvárható.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 18., 20:45 (CET)

+1 -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 19., 00:48 (CET)

Jól gondolja Samat. Képaláírás, felsorolás végén nem szabad pontot vagy más írásjelet tenni. Esetleg idézzem a megfelelő helyesírási passzust, vagy elég, ha annyit sóhajtok: OH? Képaláírás sem csak 1-2 szó lehet, hanem sokszor 2-3 mondat. Az utolsó mondat végére nem szabad pontot tenni. misibacsi*^üzenet 2012. február 20., 13:53 (CET)

Vitatnám. A nem szabad nyilván túlzás, aminthogy az is kérdés, hogyan szemlélendő egy nyúzerbox felirata (engem inkább a feliratos pólókra, emblémákra emlékeztet). Amúgy sem szabályoznám agyon a csak szerkesztői lapokon használt sablonok helyesírását, ha nem muszáj. Bennó^fogadó 2012. február 24., 14:31 (CET)

A "Paszternak 1938-ban" meg az "Ez a szerkesztő szereti az Egyesült Államokat." között lényegi különbség van. --Pagony^foxhole 2012. február 24., 15:03 (CET)

Misibacsi: senki nem állította, hogy képaláírás végére pontot kéne tenni, tehát ezzel kár vitatkozni, de azért köszi. Az állítás az, hogy a userbox szövege nem képaláírás. Ezért nem vonatkozik rá a passzus, sóhajtva sem. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 24., 15:26 (CET)

Alaphelyzetben egyetértek, de nem lehet általánosítani minden userboxra. Vannak például ilyenek:

• Ez a szerkesztő szívből üdvözöl téged!
• Ez a szerkesztő nő. This user is female.
• Ez a szerkesztő eddig x szubcsonknak adott életet, megmentve őket a törléstől.

amelyeknél kell az írásjel. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. február 24., 15:40 (CET)

---

Nem, ezeknél helytelen a mondatot záró írásjel kiírása. Nem összefüggő szövegről van szó, hanem felsorolásról, ahol nem szabad írásjelet tenni a mondat végén.

Az OH így fogalmaz:

A záró írásjel hiánya (OH. 307., 309. o.)

A kijelentő mondat után akkor nem kell írásjelet tenni, ha a mondat sajátosan kiemelt helyzetű. Ide tartoznak a címek, feliratok, ... valamint a táblázatokban, ábrákban, felsorolásokban szereplő különféle nyelvi egységek.

Ha a felsorolásban ... egy szóból vagy szerkezetből álló olyan nyelvi egységek szerepelnek, amelyek nem kapcsolódnak szervesen a bevezető mondathoz, utánuk nem kell vesszőt, a legvégére pedig pontot tenni. A kezdőbetűk lehetnek kis- és nagybetűsek.

(tehát az általános szabály az, hogy nem kell írásjel)

példa:

A munkáltató cégformája:

• állami vállalat
• részvénytársaság
• betéti társaság
• kft.
• egyéb

Ha a felsorolás rovataiban szereplő egy szóból vagy szerkezetből álló nyelvi egységek szervesen kapcsolódnak a bevezető mondat szintaktikai szerkezetéhez, akkor kisbetűvel kell őket kezdeni, egymástól vesszővel vagy pontosvesszővel elválasztva, az utolsó tagot pedig ponttal lezárva.

példa:

A magzatvizet kétféle módon tehetjük vizsgálatra alkalmassá:

• amniocentézissel,
• amnioszkópiával.

A userboxok szövegének végén szerintem akkor lenne jogos az írásjel, ha az egész felsorolás így kezdődne: "Ez a felhasználó... ", majd következnének a jellemző: "...szereti a kakaót", stb. Ezt azonban senki sem írja így. Sima felsorolásnál tehát helytelen az írásjel a mondat(ok) legvégén. Persze a helyesírási szabályokat valaki vagy alkalmazza, vagy nem, a döntés rajta áll. misibacsi*^üzenet 2012. február 25., 08:22 (CET)

misibacsi*^üzenet 2012. február 25., 08:22 (CET)

Merit good, experience good

A szerkesztő merit jószág címmel hozta létre a cikket. Én azt gyanítom, hogy vagy „érdemi javak” vagy „érdemjószág” lenne a helyes cím, esetleg „kívánatos javak” vagy „meritórikus javak”. Mindegyikre hozható példa. Puszta guglizással úgy tűnik, hogy még nem kikristályosodott ki egy egységes szóhasználat.

Ugyancsak kérdés a helyes kategória ehhez a cikkhez és az élményjószág cikkhez. Készítettem egy Kategória:Kultúra-gazdaságtan megnevezésű kategóriát hozzá, ami be van sorolva a Kultúra és a Közgazdaságtan kategóriákba. Jó lesz így?

Az Élményjószág (Experience good) kezd terjedni ebben a formában, de találkoztam vele „élményjavak” „tapasztalati javak” néven is. Melyik legyen a cím?

--Karmela posta 2012. február 23., 23:11 (CET)

Az élményjószág úgy gondolom maradjon ezzel a névvel, a merit jószág érdemjószágként talán jobb lehet. --Tonka.dora ^vita 2012. február 26., 12:02 (CET)

Filmdíjátadók neve

Jobb híján ide: van a 84. Oscar-gála és van a César-díjak 2012. Mindkettő illeszkedik a maga rendjébe: Oscar-gálák listája és Sablon:César-díjak, de csak abba. A többit nem néztem meg, nem tudom, van-e bármilyen szervezőelv a rendszerben -- de a César-díjak 2012 és társai biztosan magyartalanok, és helyesírásilag sincsenek rendben. Valamit kellene csinálni. --Pagony^foxhole 2012. február 25., 20:46 (CET)

Hát igen. A César-díjak 2012 formát egy vesszővel lehet gyógyítani: Cédar-díjak, 2012, csak előbb el kéne dönteni, hogy melyik forma legyen a szerencsés választott, és lehetőleg az összeset úgy. Bennó^fogadó 2012. február 26., 12:23 (CET)

Samuel Morse

MegoldvaRepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. február 26., 16:59 (CET)

Javaslom ill. kérem a használatos Samuel Morse névalakot főcímmé, a teljes nevet, Samuel Finley Breese Morse átirányítássá tenni. (Nekem nem megy). Köszönöm. Akela ^vita 2012. február 25., 16:55 (CET)

T. Szerktárs!

Valszeg én sem tudnám megcsinálni, de miért lenne fontos megcserélni a két változatot? Aki az ismert rövid néven keresi, megtalálja. Nem kekeckedni akarok (!), csak kíváncsi vagyok a jövőbeli hasonló esetek miatt. --Porrima^eszmecsere 2012. február 25., 17:03 (CET)

Nekem sem. Admin kell hozzá. --Regasterios ^vita 2012. február 25., 17:04 (CET)

Re Porrima: azért lenne fontos megcserélni a két változatot, mert a személyeket – habár a WP:NÉV lapon nem látok külön útmutatást erre, – nem a teljes nevükön szoktuk szerepeltetni, hanem az ismert, használt nevükön. Képzeld el, ha Habsburg Ottót Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen címen szerepeltetnénk. Na ezért kéne visszanevezni Morsét is. – Einstein2 ^{ide írj} 2012. február 25., 17:25 (CET)

Értem, köszönöm. --Porrima^eszmecsere 2012. február 25., 18:15 (CET)

Egyetértek a rövid alakot javaslókkal. A wikinek a könnyű kezelhetőség is lényeges kívánalma, a precíz részletezésre ott a bevezető. Nekem Morse-t még csak Samuel Morse néven sem jutna eszembe keresni, a lehetséges ismert Morse-ok közül a lehíresebb megtalálását így is könnyűnek sejteném. A kereső pedig minden egyébre alkalmas. - Orion 8 ^vita 2012. február 26., 16:53 (CET)

Kész. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. február 26., 16:59 (CET)

Köszönöm. Akela ^vita 2012. február 28., 23:16 (CET)

Keresztes lovagok vs. Kereszteslovagok

Egybe vagy külön: "Keresztes lovagok" vagy "Kereszteslovagok"? <kontos/> 2012. február 27., 20:56 (CET)

Keresztes lovagok. --Pagony^foxhole 2012. február 27., 21:22 (CET)

Tehát a kereszteslovagok (videojáték) címe és szövege is javítandó? A baj az, hogy magyarul "Kereszteslovagok" címen jelent meg. Ilyenkor mi a teendő? <kontos/> 2012. február 27., 21:55 (CET)

Akkor marad a rossz verzió, jegyzetben meg a magyarázat. Elrettentő példa: Varázslók a Waverly helyből. --Pagony^foxhole 2012. február 27., 21:59 (CET)

A Sienkiewitz-regény címe két változatban: „A keresztes lovagok”, névelővel, különírva és „Kereszteslovagok”, névelő nélkül, egybeírva. (Van több „Keresztes lovagok” is, névelő nélkül, külön írva, de fedőlap-képet nem találtam). Akela ^vita 2012. február 28., 23:33 (CET)

Fajnevek magyarul (egybe/különírás)

A magyar nyelvben a fajok megnevezése szépen követi a Cuvier-féle binomalis nomenclaturát. Általában két szóból áll, egy jelzőből és egy jelzett nemzetségnévből. Például a farkasok közül egy faj a szürke farkas, darvak → koronás daru, vércsék → vörös vércse, verebek → házi veréb, viperák → puffogó vipera, rókák → sivatagi róka, vöcskök → búbos vöcsök, pacsirták → búbos pacsirta. Van néhány anomália is, általában a domesztikált vagy vadászható állatok között, mint dámvad, gímszarvas, vaddisznó, kutya. Ezek nyilván nyelvtörténeti okokból vannak egyben.

E felvezető után a konkrét probléma a búbos banka búbos pacsirta, amit az OH egybeírva hoz. Viszont az MHSZ és az AKH külön. Egyébként pedig a búbos banka a bankafélék egy(etlen) faja. Szerintem ebben az esetben nem kéne követni az OH-t, mivel indokolatlanul kibővíti a kivételek körét. – LA^pankuš 2012. február 28., 09:12 (CET)

Ezeket VC-s szokta tudni, lásd Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív61#Félgömbalakú harmatgomba. Természetesen a szakmai nevezéktan az elsődleges. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 28., 10:24 (CET)

Nem a búbos banka! Ezt az OH. is különírja. A probléma a búbos pacsirta, amit az OH. és a 2008-as Osiris Diákszótár egybeír. Ádám ✉ 2012. február 28., 10:33 (CET)

Bocs, mire ide értem, úgy látszik, összekevertem. Mindenesetre búbos banka, búbos pacsirta, búbos vöcsök ugyanaz az alap. – LA^pankuš 2012. február 28., 10:37 (CET)

Na, így szaladjon másvitasablont tenni az ember a vitalapra... Legközelebb kivárom az egy napot :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 28., 11:00 (CET)

Sajnos épp erősen influenzásan fekszem az ágyban, szédelgek és zúg a fejem, teljesen szét vagyok esve. Bocs. – LA^pankuš 2012. február 28., 11:04 (CET)

Akkor jobbulást, és ne wikizzél sokat! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 28., 11:06 (CET)

LA nagyon is megtudlak érteni, ugyanis sajnos éppen tüdőgyulladással fekszem az ágyban, szédelgek és zúg a fejem, teljesen szét vagyok esve. :( A felvetésed teljesen igaz, ugyanis mind a kettőt egybe kell írni a búbosbankát és a búbospacsirtát is, viszont nem ugyan az az alap. "A vízirigó, a kövirigó vagy a sárgarigó neveket látva azok egybeírásából rögtön következtethetünk arra, hogy e fajok nem a rigó (Turdus) nembe tartoznak." [1] A vöcskök neme a Podiceps tehát a búbos vöcsök (Podiceps cristatus) a vöcskök neméhez tartozik. A pacsirták neme az Alauda, a búbospacsirta viszont a Galerida nembe tartozik. Tehát a búbos vöcsök külön írva, mivel a valódi, vagy igazi vöcsök, a búbospacsirta viszont nem. A búbosbankával még gondban vagyok, de a Magyar Madártani Egyesület biztosan egybeírja, ez pedig számomra zsinormérték. Nem tudom, hogy alakult így, mert mind a két fajnál a forrásnál a jó név van (azaz egybeírva szerepel). LA jobbulást kívánok neked is. VC-s^üzenet 2012. február 28., 14:03 (CET)

Köszi, és neked is jobbulást. Na most már megpróbálom megjegyezni ezt a szabályt. Ez esetben viszont a búbos banka különírása lehet a kérdés, mert a szabály alapján külön kell, miközben – ahogy mondod – a Madártani Egyesület egybe írja. Ennek alapján csak a búbospacsirtát kell átnevezni, és az OH-nak van igaza. – LA^pankuš 2012. február 28., 14:12 (CET)

A búbosbankánál is csak az a kérdés, hogy mivel többféle banka létezik, kúszó banka, sarlós banka, földi banka, paradicsom banka, valószínűleg nem a búbosbanka neme az igazi, vagy valódi banka nem, hanem valamelyik nálunk kevésbé ismertebb nem, de ezt még nem tudom. VC-s^üzenet 2012. február 28., 14:44 (CET)

A cikk szerint a bankák nemének egyetlen faja. Ha ez igaz, akkor a fentebb általad levezetett szabály alapján a többit kéne egybeírni. Vagy valamit nem jól értek? – LA^pankuš 2012. február 28., 14:56 (CET)

De, nagyon jól érted, de már az előbb is írtam, hogy a búbosbankával még gondban vagyok. De lehet, hogy valamikor a többi bankával egy helyre tartozott és onnan választották le különálló családba és egy másik nem a bankák igazi neme, ezt nem tudom, megprobálok utána nézni, de gyors választ nem igérek. :( VC-s^üzenet 2012. február 28., 15:17 (CET)

Ez a mondatodat újra elolvasva: "Ha ez igaz, akkor a fentebb általad levezetett szabály alapján a többit kéne egybeírni", szinte egy vészcsengő szólalt meg az agyamban. Több olyan ismertebb faj is eszembe jutott, ami ennek nem felel meg. A szabály biztos, hogy létezik, de valószínűleg, van olyan befolyásoló tényező is, amit még nem ismerek. Például, maradva a pacsirtáknál, a mezei pacsirtát (Alauda arvensis) és az erdei pacsirtát (Lullula arborea) is külön írja az MME, holott a szabály szerint az erdeit egybe kellene. Annyit sikerült kiderítenem, hogy az erdei pacsirta eredetileg Alauda arborea volt, tehát a pacsiták nemébe tartozott, csak idővel átsorolták, az MME is figyelembe veszi az átsorolást. Most azt nem tudom, értem, hogy átsorolás esetén, marad a külön írt forma, csak idővel írodik át egybeírássá, vagy egyből át kellene írni. Pasz. :( VC-s^üzenet 2012. február 29., 17:32 (CET)

Ha ezt a szabályt nem követi azonnal a helyesírás, akkor ennek a szabálynak semmi értelme nem marad, mert akkor máris nem lehet első látásra eldönteni, hogy nemzetségbeli vagy nem az adott faj. Ez esetben nem szabály, csak szabályszerűség, kizárólag problémát tud okozni (lehet, hogy célszerűbb lenne a minden jelzős fajnév külön visszaállítása). Szóval érdekelnének e dolgok konkrét működési elvei. – LA^pankuš 2012. február 29., 18:35 (CET)

Vizsla

Szervusztok!
A tanácsotokat kérem. Hogy helyes: rövid szőrű magyar vizsla v. rövidszőrű magyar vizsla? A WP szócikkének címe az utóbbi, de a szövegben mindkét változat szerepel.
A Nemzetközi Kutyaenciklopédia 1976-os kiadásának 450. oldalán Rövid szőrű magyar vizsla szerepel. Köszönettel: Ronastudor ^{a sznob} 2012. február 29., 11:08 (CET)

Az OH.-ban nem szerepel, viszont a 822. oldalon a hosszú címszónál található egy hosszú szőrű vizsla kifejezés, ez alapján szerintem az előbbi változat a helyes. – Einstein2 ^{ide írj} 2012. február 29., 19:07 (CET)

Köszönöm, én is erre gondoltam. (OH-m nincs…) --Ronastudor ^{a sznob} 2012. március 1., 09:52 (CET)

Híd

Még egy kérdés: Monnow híd. Ebbe kellene kötőjel? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 5., 18:17 (CET)

Ezen én is morfondíroztam a minap. A szabály úgy szól, hogy ha a hídnak kvázi fantázianeve van (Margit híd, Erzsébet híd), akkor az utcanevek analógiájára különírandók az elemei, ha felismerhető benne bizonyos anyagszerűség (Lánchíd), akkor egybe -- viszont kötőjelesen, ha sima földrajzi név utolsó eleme: Duna-híd, Marcal-híd stb. (ezek tkp. köznevek, hiszen Duna-híd akárhány lehet). Itt látszólag a legutolsó verzióról van szó (a Monnow nevű folyó hídja), de persze ettől még az eredeti angol megfelelője (Monnow Bridge) abszolúte tulajdonnévnek számít az angolban. Ez is egy gumiszabályhalmaz. – Pagony^foxhole 2012. március 5., 18:29 (CET)

Angol templomnevek

Sziasztok! Kérdezném, hogy az angol templomnevek írására létezik-e valamiféle átírási szabály, vagy inkább preferáljuk az angol nyelvű alakot. Például: St. Mary’s, St. Thomas’ stb. Másrészt az angolok rendszerint lerövidítik a Saintet St.-re. A rövidebb alakot érdemesebb átvenni, vagy átírjuk mindet Saintre. Ugyanakkor a legtöbb templom neve birtokos, például az előbb említett St. Mary’s, s ha fordítunk, akkor szintén birtokos esetet használunk: Szent Mária temploma, vagy maradunk a Szent Mária-templom formánál, persze abban az esetben ha átirandó a név? +1 kérdés: a priory churchnek mi lenne a legjobb fordítása? Köszi előre is --Istvánka ^posta 2012. március 5., 20:35 (CET)

A priory church, gondolom, kolostortemplom. A Szent Mária inkább Szűz Mária. A szokványokról, ha vannak egyáltalán, fogalmam sincs. – Pagony^foxhole 2012. március 5., 20:38 (CET)

Picit ez is gumiszabály. Alapeset, hogy meghagyjuk az eredeti írásmódot (tehát "St. Mary’s Church" - ezekből elég sok van), viszont, ha elég nevezetes, akkor az ismert magyar nevet használjuk, pl.: Szent Péter-bazilika. (a cikk első mondatában megemlítve az eredeti nevet). A cikkben használható akár a "St. Mary’s Church templom", akár a "St. Mary’s templom" formula, hiszen a magyar olvasónak nem kell tudnia, hogy a "church" mit jelent. Ha fordítasz, akkor óvatosan kell eljárni, valóban jobb a "St. Mary" esetén "Szűz Mária templom" megnevezés. misibacsi*^üzenet 2012. március 5., 23:08 (CET)

Köszönöm a segítséget!--Istvánka ^posta 2012. március 6., 21:42 (CET)

A tanú

Ennek a filmnek az volt a címe, hogy A tanu, helyesírás ide vagy oda. A főcím egyértelmű, és mi is bizonyíthatná jobban az eredeti címet, mint a filmfőcím? Mellékes, hogy tipográfiai vagy hanyagsági okokból lett olyan, amilyen. Lényegtelen az is, hogy a tanu szó helyesírásán egyébként is lehet vitatkozni. Más esetekben a cím megváltoztathatatlan dolog, ezzel sem kéne kivételt tenni. Szerintem át kéne nevezni. Vélemény? – LA^pankuš 2012. február 29., 08:50 (CET)

Véleményem nincs, de mintha erről a dologról korábban mintha már folyt volna egy eléggé hosszú díszkurzus. Persze lehet, hogy keverem egy másik (a filmről szóló) megbeszéléssel. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. február 29., 08:54 (CET)

A cikk vitalapján. Ami nem elég nyilvános ehhez a kérdéshez és kevés hozzászóló volt. Emellett azóta csak megerősödött az a véleményem, hogy a szerzők által adott cím a mértékadó, amit nem lehet/kell a helyesírás jelenlegi állásához igazítani. – LA^pankuš 2012. február 29., 08:59 (CET)

Bár laikus vagyok, de szerintem címeknél a címként megadott változatot kell használni. Előfordulhat olyan eset, hogy a művészi fogás, vagy művészi szabadság miatt van az eltérés. Mondom ezt laikusként. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. február 29., 09:04 (CET)

Szerintem teljesen egyértelmű, hogy a film címének írásmódját kellene követni. – Pallerti^{Rabbit Hole} 2012. február 29., 10:13 (CET)

Szerintem egy szellemi alkotás címe is szellemi alkotás, tehát a szerző megváltoztathatatlan műve. Gondolj csak Esterházy Péter Termelési regény (kisssregény)-ére, amelynek ez, így a címe. Kinek jutna eszébe ezen változtatni? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 5., 14:26 (CET)

Ha senki többet, akkor kérem az adminüzenőn a redir törlését, hogy átnevezhessem. – LA^pankuš 2012. március 7., 11:27 (CET)

Sajnos -az egykori polémia elindítójaként- csak most vettem észre a külön lapon elindított vitát, annak ellenére, hogy továbbra is foglakoztat a film, nem csak a címe, hanem a még ma is ismeretlen szereplők azonosítása. Maximálisan egyetértek az átnevezéssel, azzal a kikötéssel, hogy a A tanú cím átirányító lapon szerepeljen. Ebben a szócikkben egyébként bizonyítottuk, hogy a wikipédia, ha indokolt forrás kritikával is élhet. Így történhetett például, hogy Bacsó Péter DVD kommentárját is, forrás alátámasztással helyesbítettük, de pontosítottuk a bemutató helyét és időpontjait is, ha nyilvánvaló forráshibára találtunk. További jó szerkesztést és eszmecserét kívánok! --Kispados ^vita 2012. március 7., 11:56 (CET)

Család

Van Hunyadi-család és van Petrőczy család. Lehetséges vajon egységes szabályozást felállítani az ilyen, -család végű kifejezésre? Kell a kötőjel, vagy sem? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 5., 14:23 (CET)

A főszabály az, hogy a Szabó család különírandó, de az uralkodói dinasztiák esetében, ha családdal nevezzük meg, kötőjeles. Tehát jogosan neveztem át a Petrőczy-családot Petrőczy családra. Nagyobb baj, hogy valóban van Hunyadi-család, de van Rákóczi család is meg Báthory család is. Hol ér véget az uralkodó, hol kezdődik a többi? A Hunyadi-családban volt egy király, a másik kettőben "csak" fejedelem (ez se igaz, mert egy Báthory lengyel király lett). Át kellene tekinteni és rendszerszerűen kezelni az összes fellelhető cikket. --Pagony^foxhole 2012. március 5., 17:28 (CET)

Szóba nem jött az átnevezés jogossága! Pontosan az általad is említett rendszerszerűség vezetett a kérdésemben. De megértettem, hogy a helyzet bonyolult. :) --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 5., 17:36 (CET)

Ide kell csalni Bennót. – Pagony^foxhole 2012. március 5., 17:43 (CET)

Azóta az állomány megszaporodott a Thököly-családdal. --Pagony^foxhole 2012. március 7., 08:40 (CET)

Várak kötőjellel

Van valami szabály arra vonatkozólag, hogy mikor kötőjeles egy vár neve és mikor nem? A Kategória:Magyarország váraiban ugyanis több kötöjeles (pl Tátika-vár) is szerepel. --Vince ^blabla :-) 2012. március 5., 19:19 (CET)

A különírt nevek -i képzős melléknévvel kezdődnek, vagy birtokos szerkezet részei (Csobánc vára). A Kinizsi-vár kötőjeles, mert Kinizsi nevéhez csatlakozik a vár (tulajdonnév). A Tátika-vár kicsit bonyolultabb eset (az eredeti tulajdonosoktól, a Tátika nemzetségtől elvették a helyet, mielőtt a vár épült volna); ha jól sejtem, maga a hegy is a Tátika nevet viseli, csak még nincs cikkünk róla, és akkor helyes ugyan a kötőjeles alak, de célszerűbb és kanonikusabb lenne a Tátika vára név. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 7., 09:14 (CET)

Filmcím

Sziasztok! Az egyik film át lett nevezve, de az új változatot illetően bizonytalan vagyok: melyik a helyes, magyarosabb? Leeds hídján átmenő forgalom vagy A Leeds hídján átmenő forgalom. --Viloris ^Üzenj! 2012. március 9., 20:31 (CET)

A-val helyes. – Pagony^foxhole 2012. március 10., 22:20 (CET)

Főalak vs. egyértelműsítő lap

A sablon:egyért-redir helyes használatáról van egy kérdésem, amit a következő példán mutatok be:

• Várna (egyértelműsítő lap)

• Várna (Bulgária)
• Várna (Szlovákia) «« Várna

• Velence (egyértelműsítő lap) «« Velence

• Velence (Magyarország)
• Velence (Olaszország)
• Velence (megye)
• Velencei-tó
• ...

Jó értelmezem-e, hogy a Várna lapon helyénvaló a {{egyért-redir}} használata, viszont a Velence lapra nem kéne a {{egyért-redir}}?

--Karmela posta 2012. március 12., 22:24 (CET)

Jól. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. március 12., 22:16 (CET)

Hawaii-iak vagy hawaiiak?

Tervezett kategória, még megbeszélés alatt: Hawaii-iak avagy Hawaii-i személyek. Mi e két fejezés helyes írásmódja? Akela ^vita 2012. március 12., 19:45 (CET)

Hawaiiak. Hawaii személyek. – Pagony^foxhole 2012. március 12., 20:43 (CET)

Giorgio Biandrata

Giorgio Biandrata (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Szerintem át kéne nevezni Blandrata Györgyre. Minden (magyar) forrás így említi, még a franciák is így hívják. Nem tudom, hogy a Biandrata név honnan jön, semmilyen általam most elérhető könyvben nem találtam, akár elírás is lehet, de ha nem az, akkor sem keresi senki ezen a néven. Kb. úgy, mint Szervét Mihály, Kálvin János vagy Luther Márton esetében, de még jogosabban, hiszen Blandratának legalább van magyar vonatkozása. – LA^pankuš 2012. március 12., 22:13 (CET)

A három kötetes Erdély története elsődlegesen Giorgio Biandratának nevezi, zárójelben hozza a Blandrata alakot. A névmutatóban is Blandrata Biandratára utal, az oldalszámok a Biandrata címszónál találhatóak. --Hkoala 2012. március 12., 22:28 (CET)

Köszi. Ez melyik? (Valószínűleg nem ez van nekem, három kötetesből csak egy régi reprint van.) És persze a kérdés továbbra is kérdés: nem kéne-e magyarul nevezni? – LA^pankuš 2012. március 12., 22:51 (CET)

Erdély története három kötetben / [főszerk. Köpeczi Béla] 3. kiad. Bp.: Akadémiai K. , 1988. ISBN 963 05 4883 6

1. köt. A kezdetektől 1606-ig /szerk. Makkai László, Mócsy András[... szerzői Barta Gábor et al.][az ill. és térk. rajz. Balatoni János et al.]. -

2. köt. 1606-tól 1830-ig /szerk. Makkai László, Szász Zoltán[... szerzői Péter Katalin, Trócsányi Zsolt, R. Várkonyi Ágnes][az ill. és térk. rajz. Palovics Lajos]. -

3. köt. 1830-tól napjainkig /szerk. Szász Zoltán[... szerzői Köpeczi Béla, Miskolczy Ambrus, Szász Zoltán][az ill. és térk. rajz. Palovics Lajos]. -

--Hkoala 2012. március 12., 23:01 (CET)

Ebben is Giorgio Biandrata: Horn Ildikó: Hit és hatalom: Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története. Budapest: Balassi. 2009. ISBN 978 963 506 793 0   A kérdésre általában nem tudok válaszolni, csak körbenéztem a polcon --Hkoala 2012. március 12., 23:05 (CET)

Hát akkor a név létezik. (Persze majdnem az összes iw-n is Biandrata, úgyhogy ez nem volt túl nagy kérdés.) Akkor a kérdés adott: mi legyen? Maradjon Biandrata? – LA^pankuš 2012. március 12., 23:08 (CET)

Átírás koreaiból

Hogy írjuk magyarosan a dél-koreai filmrendező-forgatókönyvíró, Park Chan-Wook nevét? Park Csan Vuk? Park Csanvuk? Pak Csanvuk? Előre is köszönöm, --Einstein2 ^{ide írj} 2012. március 13., 17:53 (CET)

Az átíró kütyü szerint egyik sem, hanem Pak Cshanuk. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. március 13., 22:36 (CET)

Köszönöm szépen! --Einstein2 ^{ide írj} 2012. március 14., 17:37 (CET)

WP:KOREAI alján van az átíró kütyü, csak bepakolod a hangult és megkapod magyarul. :) Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. március 14., 19:04 (CET)

Szabad magyar sajtó napja

A kezdőlapi piros link miatt írtam egy rövidkét erről. A forrásokban viszont "Magyar Sajtó Napja" címen szerepel... ha a nagybetű túlzás is, de talán át lehetne nevezni Magyar sajtó napja címre? - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. március 15., 15:10 (CET)

Vagy A magyar sajtó napja? - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. március 15., 15:24 (CET)

Szerintem a magyar sajtó napja, amiről szó van, és névelővel. SyP 2012. március 15., 21:51 (CET)

Köszi! Átneveztem. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. március 15., 21:52 (CET)

A füredi Hanni-bálon szól a zeneszó

Azt mondja az OH: Hannibál (latinul Hannibal). Azt nem mondja, hogy az ékezetest csak a keresztnévre értené. Nálunk meg egy cikken belül is összevissza keveredik a két alak. Most akkor bal ez a Hanni vagy bál? Lehet valamelyikre egységesíteni? Szerintem a Hannibalra kéne, hiszen latin betűs névalak, nincs sokunk átjavítani. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 21., 17:02 (CET)

Ez inkább a Jupiter meg a Júnó esete, olyan mértékben része lettek a névanyagunknak (vö. "honosodás"), hogy dacára a rekonstruálható latin betűs helyesírásuknak (mi az, hogy latin betűs, ez maga a latin betű ), mégsem úgy használjuk őket, vagy nem mindig (szakszerű környezetben nyilván). Amúgy meg ugyebár ez a dög Hannibal egy pun, a neve tehát latinul is átírás. De ahogy nagyanyám szokta volt mondani mindig (amikor nem tudott egyenes választ adni valamire): A kérdés jogos… Bennó^fogadó 2012. január 21., 17:08 (CET)

Már csak azért is jó lenne az a betűs alakban megegyezni, mert így most elég sok hibás hivatkozás van a Hannibál szócikkre, ahol Hannibalnak kéne állnia. Úgy meg bottal megigazítanám az egész hóbelevancot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 21., 17:11 (CET)

Hannibal kivételesen jó latinnak és magyaros föníciai átírásnak is: ħanibaʕal az eredeti. A Baʕal istennév átírása meglehetősen problematikus, a jelenlegi Baál egy nem túl szerencsés megoldás, de sokkal jobb se nagyon van. LA^pankuš→ 2012. január 21., 17:18 (CET)

Az egész pun nevezékrendszer összevissza a huwikin, de ez természetesen híven tükrözi a magyar tudományosság zűrzavarát. Hogy mást ne mondjak, Serge Lancel Hannibáljában (sic), amelynek fordítását Németh György szakértette, Hamilkár Barka, Hannón, Hasdrubal, Melqart stb. szerepel. A Hahn--Máté-féle Karthágóban Hannibal, Himilko etc. Egyikben sincs rendszer. --Pagony^foxhole 2012. január 21., 17:30 (CET)

Hamilkar esetében a latin Hamilcar Barcas zavar be. Egyébként ħa-melqart, azaz Melkart szolgálója, vagy fia a jelentése. LA^pankuš→ 2012. január 21., 17:36 (CET)

OK, akkor ez a tipikus esete annak, amikor nekünk kell megegyeznünk egy rendszerben. Hogy nemcsak egy enciklopédián, hanem egy szócikken belül is összevissza írjuk, az nem ugyanaz, mint hogy a tudományban minden könyv másként írja. Vegyük tekintetbe a Hannibál keresztnévből adódó gyakorlati szempontokat is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 21., 17:40 (CET)

A föníciait általában át lehet írni közvetlenül is, csak az a baj, hogy ritkán közlik a föníciai írását vagy a transzliterációt. A lehetőségek skálája széles:

1. közvetlen átírás (kivéve, ha nincs adat)
2. latinos névalak
3. egy korral foglalkozó szerző névhasználata

LA^pankuš→ 2012. január 21., 17:53 (CET)

Azt hiszem, nem ugyanarról beszélünk; te egy komplett WP:FÖNÁTÍR irányelvről, ami egy szép elképzelés, hogy egyszer majd meg kéne csinálnia valakinek one of these years (hány szakértőnk is van?); én pedig arról, hogy addig is egyezzünk meg a Wikipédiában az összes többinél egyedül is többször előforduló főníciai^[forrás?], Hannibál nevéről, mert tarthatatlan, hogy egy cikken belül is összevissza írjuk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 25., 08:54 (CET)

A fentiben valóban benne van egy komplett FÖNÁTÍR lehetősége is. De Hannibalra külön is alkalmazható. Ugyanis helyes a Haniba'al (föníciai átírás), Hanibaál (magyaros föníciai), Hannibál (elterjedt föníciai) és Hannibal (latinos) is. Ebből kell kiválasztani valamelyiket. LA^pankuš→ 2012. január 25., 09:34 (CET)

Van valamilyen frissen megjelent, és az egyetemeken forrásként ajánlott szakirodalom, aminek az írásmódjához igazodni lehetne? --Karmela posta 2012. január 25., 11:39 (CET)

Az ÓKTCh-ban nagyon jó átírási és kiejtési útmutató van. A kérdés azonban először az, hogy átírt vagy hagyományosan magyarított neveket használjunk. LA^pankuš→ 2012. január 25., 13:01 (CET)

Ha már a perzsáknál vettünk egy nagy levegőt, és perzsásítottunk, megtehetjük itt is. Ennyi járhat egy kultúrának. Aztán persze az összes hagyományos alakról redir kell készüljön, nehogy ne találják meg a Hanni-bált. :) Bennó^fogadó 2012. január 29., 01:13 (CET)

Utánanézek, hogy is nézne ez ki. Aztán majd referálok. LA^pankuš→ 2012. január 29., 01:21 (CET)

Rövid kutakodás után úgy tűnik, reménytelen az ügy. A föníciai transzliterációt gyakorlatilag sehol nem adják meg. Héber átírásokkal találkoztam, ami ugyan közel van hozzá, de mégsem ugyanaz (pl. a jodh a föníciaiban még nem volt é-értékű). A héber viszont a következőkhöz vezet:

חניבעל transzlit: Ḥnébˁl, Ḥníbˁl magyar: H(a)níbal, H(a)níbál חמילקרת ברקה transzlit: Ḥmélḳrt Brḳh, Ḥmílḳrt Brḳh magyar: H(a)mílqart Barqh.

Ez ugyan megerősíti, hogy például Hamilkar esetében a Himilko teljesen rossz névalak, valamint azt, hogy a név végén volt még egy t is, amit a latinok lesinkófáltak róla. Ezért a Hamilkar a jobb. De nem mutatja a tényleges föníciait. Azt viszont szintén mutatja, hogy a Hamilkar egyszerűen a Hamilcar magyarosított alakja. Így aztán nem nagyon marad más – főleg a pun nevek esetében –, hogy egyenként megegyezünk a használandó alakról és arra egységesítünk.

Az egy-két eset, amikor kifejezetten föníciai átírást találtam, ilyen, mint a Qart-ḥadšat (Karthadsat), ami valószínűleg jó is, figyelembe véve a görög Karkhédón alakot, de Karthágó helyett necces lenne használni. Ez ismét a latin Carthago magyarosítására enged következtetni. LA^pankuš→ 2012. január 29., 22:57 (CET)

Ezt visszahoztam az archívumból, mivel rövid távon is kell valami megoldás az egy cikken belüli kavarodások miatt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 18., 10:42 (CET)

Lehet választani:

• Hannibal, Hannibál, Haníbal
• Hamilcar Barcas, Hamilkar Barkas, Hamilkár Barkasz, Hamelkart Barkh
• Karthágó, Karthago, Carthago, Karthadsat

Egyet ki kell választani, és arra egységesíteni. – LA^pankuš 2012. február 20., 14:28 (CET)

Javasolnám, hogy ennyire labilis esetben elsődleges alakhoz az ÓKTCh-hoz hasonló valamelyik magas presztízsű forráskiadványt használjuk, és legfeljebb további alaknak tüntessük fel a fentebb okfejtett többit. Bennó^fogadó 2012. február 24., 14:39 (CET)

Tekintve, hogy a föníciai ábécé nem latin betűs, és semmilyen tudományos megoldást nem sikerült még összehozni, önhatalmúlag úgy döntöttem, hogy a fentiek szellemében a WP:FÖNÁTÍR elkészültéig a nem latin betűs nyelvek fonetikus átírásának alapelvét és a kiejtési hagyományokat követve a következő lesz az egységes alak:

• Hannibál (összhangban az OH-val)
• Karthágó (összhangban az OH-val, és megkülönböztetve a Karthago együttestől)
• Hamilkar Barkasz ebben az alakban fordul elő a cikkeinkben a legtöbbször, ezért erre kéne egységesíteni, de végül is meg lehet győzni az ékezetes Hamilkár Barkasz alakról is, csak annak idáig nulla előfordulása van. Melyik legyen?

Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 16., 10:58 (CET)

Vébé

Az OH a vb-vel egyenértékűnek ismeri el a "vébé" szót, de az összetételekre csak vb-s példákat hoz. :-( Pl. vb-arany → vébé-arany? Marad a kötőjel vagy egybe kell írni? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 15., 10:48 (CET)

Az OH 403. o. szerint amennyiben a közszói betűszókban a betűző ejtésnek megfelelően kiírjuk a magánhangzókat is, az összetételi utótag kötőjel nélkül járul hozzájuk: tévéközvetítés, tébécéfertőzés, téesztag. Ennek megfelelően valószínűleg egybe kell írni: vébéarany. --Einstein2 ^{ide írj} 2012. március 16., 16:12 (CET)

Igen, ez a jó megoldás, köszi! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 16., 16:56 (CET)

Ókori uralkodók címei

Javasolnám, hogy a legtöbb ókori uralkodónév esetében hagyjuk el a jelzőket, mint felesleges egyértelműsítéseket. Ezek nem tartoznak abba a kategóriába, amire kitaláltuk ezeket, hogy mondjuk huszonnyolc ország száznegyven fejedelmét nevezték Henriknek. A makedón királyok, szeleukidák, római császárok, hettita, lüd, phrüg, perzsa királyok, ptolemaidák, ókori örmények, stb. esetében felesleges. Csak ott érdemes maradnia, ahol előfordulnak azonos nevek, mint mondjuk a babiloni, akkád, asszír, ugariti, jamhadi uralkodóházakban.

Az ellenérv az egységes forma lehetne, amit meg is értek, ezért teszem fel ide, hogy látható legyen, a többség melyiket választja. Előre is köszönöm a véleményeket. – LA^pankuš 2012. március 12., 10:57 (CET)

Írnál konkrét példákat, mire gondolsz? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 12., 11:07 (CET)

Például III. Alexandrosz makedón király → III. Alexandrosz, I. Artakhsaszjá perzsa király → I. Artakhsaszjá, Publius Aelius Hadrianus római császár → Publius Aelius Hadrianus, II. Démétriosz szeleukida uralkodó → II. Démétriosz. Ezzel szemben Hammurapi babiloni király és III. Hammurapi ugariti király maradna. – LA^pankuš 2012. március 12., 11:35 (CET)

Tudja a fene. Én nem mozgok biztonsággal ezen a területen (se), ezért számomra kapaszkodót nyújtanak a jelenlegi szócikk címek. Szerintem a kérdés INKÁBB úgy vetődik fel, hogy az itt fent jelzett átnevezések átirányításként nem töltenék-e be az elvárt funkciót, a cím pedig maradna egységes. Valójában ez nem egyértelműsítés, hanem az elnevezési irányelv egyik pontja, amely szerint az uralkodók szócikkeinek elnevezése ilyen formát ölt, egységesen. Nem zárójeles egyértelműsítés tehát, hanem a formátuma ez. De azzal együtt, ha vannak érvek, valamint a kivételhalmazt egyértelműen, ésszerűen, logikusan meghatározó elvek, akkor változtathatunk. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 12., 11:46 (CET)

Ez is egy jó érv a maradás mellett, ami eszembe se jutott (mivel a név nekem egyértelmű). – LA^pankuš 2012. március 12., 11:54 (CET)

Mint Burumbátor, én is úgy gondolom, hogy az átlagolvasónak segíthet tisztázni, hogy kicsoda-micsoda az a bizonyos személy. Pl. II. Démétriosz esetében annak, aki nem tudja, hogy ilyen néven csak szeleukida király uralkodott (pl én), a cím nélkül nem egyértelmű, hogy nem makedón vagy egyiptomi (ptolemaida) uralkodóról van szó, vagy vmelyik városállam türannoszáról. Ugyanígy Publius Aelius Hadrianus lehetne akár vmi obskúrus költő is, ellentétben Hadrianus császárral (akinél a római címke tűnhetik feleslegesnek). – Winston ^vita 2012. március 12., 12:38 (CET)

+Nem tartom jó ötletnek tkp. véletlenszerű kivételeket teremteni egy egységes szabály alól: itt csak azon az alapon lennének mások a szócikkek címei, hogy éppenséggel azon a néven nem uralkodott más országban senki. – Winston ^vita 2012. március 12., 13:21 (CET)

Ha így gondoljátok, akkor marad. Bár annyit hozzátennék, hogy az ókor más dolgokban is eltérően működik, mint a közép- és újkor, és épp azért vetettem fel az ókort általában, mert ezeknél nem áll fenn az eredeti elgondolás (sok országban sok azonos nevű személy). De már látom, hogy vannak más érvek is mellette, amik nekem nem jutottak eszembe. – LA^pankuš 2012. március 12., 20:15 (CET)

Én támogatnám, hogy ókori uralkodóknál ne legyen benne az országnév meg a cím. Ez tényleg amolyan egyértelműsítésféleként jött létre, és ahol nincs szükség egyértelműsítésre, ott csak bonyolít. Ami az egységes szabályt illeti, ennyi erővel az összes film címe után ott lehetne, hogy (film), mert sok van közte, amit egyértelműsíteni kell. Az meg lehet, hogy nem derül ki II. Démétriosz nevéből, hogy hol uralkodott, de ha mindennek a címből kellene kiderülnie, akkor magát a cikket már fölösleges is lenne megírni… Alensha 2012. március 17., 04:10 (CET)

Grúz nevek átírása

Meg tudja valaki mondani, hogyan kell átírni a következő grúz neveket?

• en:Leila Meskhi (ლეილა მესხი)
• en:Anna Tatishvili (ანა ტატიშვილი)
• en:Margalita Chakhnashvili (?)
• en:Sofia Shapatava (?)
• en:Ekaterine Gorgodze (?)
• en:Tatia Mikadze (?)

--Regasterios ^vita 2012. március 16., 11:24 (CET)

• Leila Meskhi (ლეილა მესხი) – Leila Meszhi
• Anna Tatishvili (ანა ტატიშვილი) – Ana Tatisvili (csak egy n van)
• Margalita Chakhnashvili – Margalita Csahnasvili, de mindenhol csak a rövid nevén emlegetik Maka Csahnasvili néven, მაკა ჩახნაშვილი
• Sofia Shapatava – Szofia Sapatava, სოფია შაფათავა
• Ekaterine Gorgodze – Ekaterine Gorgodze (röviden: Eka), ეკატერინე გორგოძე
• Tatia Mikadze – Tatia Mikadze, თათია მიქაძე

--VargaA ^vita 2012. március 16., 11:56 (CET)

Köszönöm! --Regasterios ^vita 2012. március 16., 14:13 (CET)

Közben találtam még egyet: Manana Shapakidze. Őt még meg tudnád mondani? --Regasterios ^vita 2012. március 16., 14:53 (CET)

Manana Sapakidze, მანანა შაფაქიძე– VargaA ^vita 2012. március 17., 20:11 (CET)

Még két cikk (vasútvonalak)

Ezeknek is ki kéne találni új nevet, mert így teljesen rossz:

• New Lower Inn Valley vasútvonal
• Lower Inn Valley vasútvonal

VT^levéltár 2010. december 27., 20:59 (CET)

Talán Alsó Inn völgyi vasútvonal?

Ha már így összejöttünk, én átnevezek mindent, csak mondjátok meg, mi a rossz! Itt a teljes lista: Szerkesztő:B.Zsolt/vasutvonalak. A már helyes alakokat töröljétek ki az allapomból! – B.Zsolt ^vita 2010. december 27., 22:05 (CET)

Szerintem legyen viszonylat, esetleg német név de az angol fordítás nem hivatalos. VT^levéltár 2010. december 27., 23:07 (CET)

OFF: nekem a kedvencem a Hamm–Minden nagysebességű vasútvonal. Ádám ✉ 2010. december 29., 11:29 (CET)

- RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 29., 11:37 (CET)

ON-ként annyit tennék hozzá, hogy HA magyarítjuk (de kétségeim vannak afelől, hogy kell-e…), és HA a javasolt formában magyarítjuk, AKKOR az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal kötőjellel íródik. Ádám ✉ 2010. december 29., 11:43 (CET)

Az osztrák vasútvonalaknak tradícionálisan tulajdonneveik vannak, amit a magyar gyakorlattal szemben nem a cégről kapnak többnyire (l. Debrecen-Füzesabonyi HÉV), amit lehetne magyarítani (Debrecen-Füzesabonyer Landesbahn), hanem a tájegységről, legtöbbször a vasutat magába fogadó folyóvölgyről.

Azt javaslom, hogy a cégneveket magyarítsuk (Salzburgi Helyi Vasutak, Grác-Köflachi vasút), alcímben föltüntwetve az osztrák nevet (Salzburger Lokalbahn SLB, Graz-Köflacher Eisenbahn GKB), a többi vasutat tartsuk meg jól ismert, német nevén. Így maradjon az Unterinntalbahn és a Neues Unterinntalbahn elnevezés. Kivétel a Semeringbahn, ott a Semmering-vasút szerintem a magyarban elég elterjedt, vagy az Arlberg-vasút, Tauern-vasút, de olyat, hogy Traisen-völgyi Vasút, vagy Nyugati-vasút, Mura-völgyi vasút még nem hallottam. A Südbahn persze magyar-osztrák vegyes cég volt, itt Déli Vasútként futott, nyílván az is jó, ha magyarul van. Benbe ^vita 2011. január 23., 13:24 (CET)

Továbbá

Csak a friss termésből:

• Zhuzhou Electric Locomotive Works
• China Railways SS4G
• China Railways SS5
• China Railways SS8

Erősen kétséges, hogy ezeknek csájna réjlvéjsz meg lokomitív vörksz lenne a nevük. – 84.206.40.98 (vita) 2010. december 29., 08:25 (CET) (Anon)

Szeretnétek kínai írásjeles című cikkeket? Oké, csak nehéz lesz begépelni! – B.Zsolt ^vita 2010. december 30., 14:56 (CET)

Szerintem a kínai gyárak/cégek angol elnevezésének használata a legcélszerűbb. A kínaiak is így tesznek, mindenre van közkeletű angol nevük, és mindenki tudja, hogy az mit takar. Benbe ^vita 2011. január 23., 13:24 (CET)

Strasbourgi eskü

Van ez a cikk: Strasbourgi eskü. Szerintem ide kéne egy kötőjel az i elé (gyk: Strasbourg-i eskü), mivel a város nevének kiejtése [stʁasbuʁ] franciául: [2]. Vélemény? - Gaja  ✉ 2011. április 5., 09:41 (CEST)

A francia ejtéshez nem értek. De ha tényleg így van, akkor szerintem is legyen kötőjeles, elvégre éppen ófrancia nyelvemlékről van szó. Viszont a szövegben mindenképp nyomatékosan jelezni kell, hogy a franciás kiejtés miatt ilyen. LA^pankuš→ 2011. április 5., 11:22 (CEST)

Hát ha így van, akkor így van. Bennó^fogadó 2011. április 5., 12:04 (CEST)

Beleírtam, átneveztem. Köszi! - Gaja  ✉ 2011. április 5., 14:41 (CEST)

Lásd itten. Strasbourg német szó... Nem tudom a megoldást, de az elzászi kavalkádnak megfelelően nem lehet túl egyszerű... :) --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. április 5., 14:43 (CEST)

Az a francia ejtés szempontjából mindegy, és ez a germán névnek is a franciás helyesírása. Engem is meglepett, de az IPA és a hangfelvételek tanúsága szerint tényleg néma a -g. Bennó^fogadó 2011. április 5., 14:44 (CEST)

Így utólag már nem vagyok olyan biztos, hogy helyes-e a franciás változat. Mégpedig azért, mert – mint a cikkben is olvasható – a fele ófrancia, a másik fele pedig ófelnémet. Ez esetben pedig inkább annak kéne dönteni, hogy melyik részhez tartozott. És nem a Nyugati Frank Birodalomhoz, sőt még csak nem is annak közelében, hanem Lotaringia és a Keleti Frank Birodalom határán volt. Ez pedig mégiscsak a németet erősíti. Hacsak nem tekintjük a Frank Birodalmat úgy egészében csak a francia állam ősének, míg a németének nem. LA^pankuš→ 2011. április 5., 18:07 (CEST)

Ez bennem is felmerült, lehet, hogy a latin nevén volna célszerű jegyezni, mert az garantáltan nemzetközi: Sacramenta Argentariae. Bennó^fogadó 2011. április 5., 18:12 (CEST)

Mivel nem Straßburg az említett városnév, hanem Strasbourg – ami, akárhogy is nézzük, francia név – kötőjelesnek kell lennie. Ha Straßburg/Strassburg lenne, akkor nem. De valóban a latin lenne a legjobb kompromisszumos alak... - Gaja  ✉ 2011. április 5., 21:48 (CEST)

Az első mondattal némiképp vitáznék: németül Straßburg. Csak most éppen Franciaországban leledzik. A latinnal nekem se lenne bajom. LA^pankuš→ 2011. április 5., 21:55 (CEST)

Lehet, hogy tévedek, de szerény véleményem szerint a strasbourgi esküt magyarul akkor is strasbourgi eskünek fogják hívni (g-vel ejtve a nevet), ha a várost időközben átnevezik Pityipalkónak – lásd még Püthagorasz és Pitagorasz-tétel, Patyomkin és Potemkin-falvak stb. (vö. AkH.¹¹ 210. második bekezdése). A korábbi csaták és más események szócikkeit sem nevezzük át a városok mai nevének megfelelően (a nándorfehérvári diadalból sem lesz belgrádi diadal) – és ez nemcsak a névváltozatra vonatkozik, hanem a nevek ejtésére is. Egyfelől tehát figyelembe vehetnénk, hogy ez egy rögzült kifejezés, aminek együttesen van jelentése, ezáltal referenciája is, másfelől pedig hogy a nevek néha az eredetitől eltérően honosodnak meg a magyarban, vö. Prága (nem Praha), Párizs (nem Paris), sőt Londont is o-val ejtjük, nem pedig [lándön]-nek, noha az lenne az autentikus, Moszkvát sem [mászkvá]-ként stb. Erről minimum konzultálni kéne valakivel, mielőtt mi itt nagy magabiztosan lezárjuk a dolgot… Ádám ✉ 2011. április 7., 18:13 (CEST)

Szerintem ez még ennyire sem egyszerű. Ugyanis pont hogy akkor nem hívták a várost véletlenül sem Strasbourgnak, amikor az eskü hozzá köthető. Tehát a helyzet inkább fordított. Ami a másik felét illeti: jogos szempont, ámbár semmi sem utal a név írásában a külön kezelésre (Prága, Párizs és Moszkva esetében igen). Bennó^fogadó 2011. április 7., 18:53 (CEST)

Lehet, hogy nem hívták így, de mai magyar köznyelvben ezt a várost straszburgnak fogja mondani mindenki, és a kötőjelezés csak erősíteni fogja azt a #&@%&#@ ostoba hiedelmet, hogy a ragokat mindig kötőjellel kell kapcsolni az idegen szavakhoz (lásd WP:AÚ). Különben a latin címmel csak elodáznánk a problémát egy mondattal arrébbra, mert a sacramenta akármientáriát senki nem fogja így ismerni, és úgyis oda kell írni utána, hogy „elterjedt nevén strasbourg(-)i eskü˝. Alensha 2011. április 7., 19:00 (CEST)

Ez egy szép elv volna, ha érvényesíteni lehetne. De nem lehet. A Le Halle betűsort is vsz. 'lehalle'-ként ejti ki az átlagos beszélő úgy magától, mégis jelezzük, hogy néma -e van a szándék szerint a végén. stb. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:25 (CEST)

Nem gondolnám, hogy a 9. század közepén Argentoratumnak nevezték volna. Ha még latinul volt, akkor Stratisburgum vagy Strateburgus. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:19 (CEST)

Egy szóval nem állította senki, hogy Argentoratumnak nevezték volna, annyit mondtam, hogy nem Strasbourgnak (végképp nem franciásan). Ez viszont biztos. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:25 (CEST)

Vissza a komolyba

Tehát: a helyzet az, a fentebb Ádám által hozott példákkal ellentétben, hogy ez a leíró szószerkezet kimondottan a mai nevét használja a városnak, és szemben a fenti kalandosabb ötleteinkkel, valószínűleg szerencsés is ezt alkalmazni, nagyon nehézkes volna autentikusabbat megállapítani (nem tudok róla, hogy régi magyarban fordul-e elő valamiféle Strasbourg-variáns, mondjuk egy olyan, mint az Augsburg/Ágosta páros).

A kérdés tehát tényleg csak az, hogy a ma joggal használt elsődlegesen franciás alak végének az írása hogy néz ki. Ádám joggal figyelmeztet arra, hogy pl. az OH. tanúsága szerint az a szó végi -g ejtett hangot jelöl, de valóban kérdés, hogy emögött csak az ejtési adat hiánya, vagy valami egyéb megfontolás áll. Rá lehetne kérdezni. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:40 (CEST)

Ez itt érdekes. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:44 (CEST)

Itt pedig rumci is Strassburgozik. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:47 (CEST)

Földrajzinév-bizottság: Strasbourg (persze az ajánlott kiejtés, illetve toldalékolás ebből nem derül ki).

Tótfalusi István Kiejtési szótára (Tinta, Bp. 2006) pedig ezt adja meg:

Strasbourg – [sztraszbur]; [straszburg] francia

Ádám ✉ 2011. április 7., 23:31 (CEST)

Vagy Strassbourg-i eskü, vagy Strassburgi eskü. A 842. évről van szó, amikor a frankok, azaz germánok kötötték. 1 pont a germán alaknak. Mi magyarok ma is Strassburgnak mondjuk. 2. pont a germán alaknak. 2:0-ra győzött a kötőjeltelen Strassburgi eskü. Tus (és nem touche, touché, touchée). Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 20:48 (CEST)

Akkor viszont meg kellene fordítani az átirányítást, a szakaszról pedig levenni a függőt. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 27., 22:02 (CEST)

akkor ebből lesz valami, vagy függőben marad még egy évig? Alensha 2012. március 17., 04:28 (CET)