Ugrás a tartalomhoz

Samuel Morse

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Samuel Morse
1866-ban
1866-ban
Született1791. április 27.[1][2][3][4][5]
Charlestown[6]
Elhunyt1872. április 2. (80 évesen)[1][2][3][4][5]
Manhattan[7][8][6]
Álneve
  • American
  • Brutus
Állampolgárságaamerikai
HázastársaSarah Elizabeth Griswold
Gyermekei
  • Leila Morse
  • Samuel Arthur Breese Morse, Jr.
  • Charles Walker Morse
SzüleiElizabeth Breese Morse
Jedidiah Morse
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Katolikus Izabella-rend parancsnoka
  • Knight Grand Officer of the Order of the Dannebrog
  • a francia Becsületrend lovagja
  • knight of the Order of Saints Maurice and Lazarus
  • Knight of the Order of the Tower and Sword
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • National Inventors Hall of Fame (1975)[9]
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeGreen-Wood temető

Samuel Morse aláírása
Samuel Morse aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Morse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Samuel Morse (teljes nevén Samuel Finley Breese Morse, ejtsd: szemjuel finli bríz mórsz) (Charlestown, Massachusetts, 1791. április 27.New York, 1872. április 2.) amerikai festő, feltaláló.

Életpályája

[szerkesztés]

Boston közelében, Massachusetts államban született Jedidiah Morse kongregacionalista lelkész, tudós, „az amerikai földrajztudomány atyja” és Elizabeth Ann Breese Morse első gyermekeként. Eredetileg nem tudós, hanem képzett (festő)művész volt. Andoverben, a Phillips Akadémián tanult, majd 1810-ben diplomát szerzett a Yale Egyetemen. Mivel jómódú családból származott, lehetősége volt 1811–1815 között Angliában tanulmányozni az európai festészetet, majd 1829-től a párizsi Louvre múzeumban kiállított híres festők műveit másolta. A következő tíz évet vándorművészként töltötte; különösen a portréfestészetért lelkesedett. 1832-ben tért vissza Amerikába, ahol a New York Egyetemen (University of New York) mint a festés és rajzolás professzora dolgozott.

Hazafelé úton a Sully nevű vitorlás postahajón együtt utazott Charles Thomas Jackson professzorral, aki egy elektromágnessel szórakoztatta utastársait. Morse több kísérletét is végignézte az elektromágnesességgel foglalkozó tudósnak, és élmények hatására maga is elkezdett foglalkozni a művészettől merőben távol álló témával. Azonnal munkához látott és a Sully fedélzetén elkészítette távírójának vázlatos tervrajzát, valamint kialakította az első távközlő jelrendszerét, amely pontok és vonalak kombinációjából állt. Ez volt az első lépés az elektromos távíró felé. Hazatérése után egyre kevesebbet festett, ereje nagy részét inkább találmánya megvalósítására fordította. Készülékére és ábécéjére 1837-ben nyújtotta be első szabadalmát.

Morséra leginkább az általa kidolgozott kódrendszer (Morse-kód) miatt emlékeznek, és nem a műszere miatt, ami először lehetővé tette ennek használatát.

Morse távírója

[szerkesztés]

"Telegráfjának lényege az volt, hogy az adó által történt a vevő elektromágnesének a vezérlése. Egyszerűbben: egy kis kar lenyomása zárta, elengedése pedig megszakította az áramkört. Zárt áramkör esetén egy elektromágnes a vevő oldalon magához vonzott egy írószerkezetet megszakításakor pedig egy rugó visszarántotta eredeti helyzetébe. Az írókészülék alatt egy óramű egyenletes sebességgel vitt odébb egy papírszalagot, amelyre a jelek regisztrálása történt. Mégpedig olyan formán, hogy ha nem folyt áram a vezetékben, akkor egyenes vonal, zárt áramkör esetén pedig cikcakkos rajzolódott a papírcsíkra."[10]

Szabadalmai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Samuel Finley Breeze Morse (holland nyelven)
  4. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Morse, Samuel F(inley) B(reese)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  9. National Inventors Hall of Fame
  10. Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]