Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív72
Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd! |
Hibás mondat visszarakása az Exobolygó szócikkbe
Ezt írta Vander (vita | szerk.) az exobolygó cikkbe:
eredeti mondat: Rengeteg exobolygó szerepel továbbá a Star Trek tévésorozatok és mozifilmek által létrehozott világában is, ahol a szereplők legtöbbször épp a világűr ismeretlen vidékeit, égitestjeit, bolygóit és civilizációit kutatják.
A mondat első fele szerintem nyelvtanilag hibás, ezért javítottam. Majdnem szó szerint kétféleképpen is lehetne írni, amiket felajánlottam neki a fenti mondat helyett:
javaslat-1: Rengeteg exobolygó szerepel a Star Trek tévésorozatok és mozifilmek által létrehozott világban is,
vagy
javaslat-2: Rengeteg exobolygó szerepel a Star Trek tévésorozatok és mozifilmek világában is.
Megjegyeztem neki, hogy fölöslegesen használ töltelékszavakat, amik nem valók lexikoncikkekbe, a mondat értelme nem változik meg, ha elhagyja ezeket. Ebben az esetben: továbbá, is, épp.
Miután kijavítottam a mondatot, visszajavította rosszra. Mivel nem ismeri fel, hogy gyenge a helyesírása és hibás az általa beírt mondat, ezért patthelyzet van, amiben az állásfoglalásotokat kérem. misibacsi*üzenet 2012. május 7., 13:28 (CEST)
Misibacsi, javítsd ki, kérlek, a tetején: nem Vadaro, hanem Vander a szerkesztő neve! --Pagonyfoxhole 2012. május 7., 18:19 (CEST)
- Misibacsi utólagos engedélyével javítottam, nyilvánvaló elírás – gyanítom, hogy nem haragszik meg érte. --PallertiRabbit Hole 2012. május 7., 18:23 (CEST)
- Sablonosítottam, mert elég furán nézett ki az előző formában. – Joey üzenj nekem 2012. május 7., 18:41 (CEST)
- ...óóó, ezt a sablont nem is ismertem --PallertiRabbit Hole 2012. május 7., 19:27 (CEST)
- Én se. :) --Pagonyfoxhole 2012. május 7., 20:28 (CEST)
- ...óóó, ezt a sablont nem is ismertem --PallertiRabbit Hole 2012. május 7., 19:27 (CEST)
- Sablonosítottam, mert elég furán nézett ki az előző formában. – Joey üzenj nekem 2012. május 7., 18:41 (CEST)
Szalai Pál egyértelműsítése
A Szalai Pál (egyértelműsítő lap)-on lévő egykori nyilaskeresztes rendőrségi összekötő cikkének keresek egy frappáns, rövid, de mégis kifejező zárójeles egyértelműsítő névtagot, mert a mezítlábas névalaknak az útmutató (és a szokvány) szerint az egyértlapra kellene irányítania. – Joey üzenj nekem 2012. május 7., 14:03 (CEST)
- Szalai Pál (tiszt[ség]viselő) ? [1] Gyurika vita 2012. május 7., 14:06 (CEST)
DEFAULTSORT - névelő irodalmi művek címében
Egy korábbi megbeszélésen már fölmerült a kérdés, de akkor egy kicsit elsikkadt: ha a szócikk címe azonos az irodalmi (film, stb.) mű címével (pl. A falu jegyzője), akkor a DEFAULTSORT-ban - A) - elhagyjuk a névelőt (Falujegyzo~je), vagy pedig - B) - az elején, egybeírva a következő szóval, meghagyjuk (Afalujegyzo~je). A Wikipédia:Kategóriák#Szócikkek_kategórián_belüli_betűrendbe_sorolása erről nem szól. A kategóriák rendberakásához fontos lenne egy végleges, mindenki számára egyértelmű megállapodás. Magam a B) változat mellett voltam és vagyok, hiszen bármelyik verseskötet betűrendes tartalomjegyzékét felütöm, mindenhol elől vannak a névelősök. Kérdezem: elfogadható-e ez mások számára is? Ha nem, akkor mi legyen az egyértelmű és végleges megállapodás? --Vadaro vita 2012. május 3., 23:42 (CEST)
A verseskötetekben tényleg névelős betűrend van, viszont a lexikonokban tudtommal többnyire nem. A Világirodalmi kisenciklopédiában például A királyfi és a Sors története című mű a Kipphardt és a Kirk szócikkek között szerepel. --Pagonyfoxhole 2012. május 3., 23:52 (CEST)
- Eszerint a rendezéshez nálunk is az A) megoldást javaslod? Ha ez is elfogadott használat, nekem semmi kifogásom ellene, csak jussunk közös nevezőre, és persze többekkel együtt. --Vadaro vita 2012. május 4., 20:06 (CEST)
Tanácstalan vagyok, ide kéne csődíteni szortolással többet foglalkozó szerkesztőket. --Pagonyfoxhole 2012. május 4., 20:13 (CEST)
Semmi gond, várunk. Ketten amúgysem dönthetnénk. --Vadaro vita 2012. május 4., 22:02 (CEST)
OH 35. oldal: „A névelős szerkezetek megítélése a betűrendbe sorolásnál kettős. A kialakult szokás szerint a műcímek felsorolásakor (például verseskötetek betűrendes mutatóiban) figyelembe szokás venni a névelőt, a lexikonok címszavaiban viszont nem. Tehát A tél című vers a verseskötetek betűrendes mutatóiban általában az a-nál, a lexikonokban azonban a t-nél szerepel.” – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145.236.212.231 (vitalap | szerkesztései)
- Köszönjük szépen a segítséget, ez így teljesen egyértelmű. Még várok egy-két napot, és ha nincs más megjegyzés, akkor ezt az idézetet átvezetem a megfelelő Útmutató-nkba. --Vadaro vita 2012. május 10., 20:20 (CEST)
Átvittem a Wikipédia:Kategóriák vitalapjára azzal, hogy így egészítsük ki a szabályt. --Vadaro vita 2012. május 11., 20:52 (CEST)
Elnevezési segítség kérése
lehetőségek:
- Viktória (Hongkong)
- Victoria (Hongkong)
- Viktóriaváros (Hongkong)
- Vajtóléjá (Victoria City kantoni neve 維多利亞 -ből átírva. megj: ez gyakorlatilag a Victoria név kínai "megfelelője".)
Köszönöm a tippeket előre is! Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 10., 16:42 (CEST)
A hongkongi alaptörvény szerint Hongkongban egyenrangú hivatalos nyelv az angol és a kínai. Ennek megfelelően a Victoria mint a helyi hivatalos nyelven szereplő latin betűs névalak egy az egyben átvehető. Elvileg a Vajtóléjá is védhető, hiszen a kínai is hivatalos nyelv, de ezzel szemben két ellenérvem is van: 1) A Victoria mindenkinek egyszerűbb. Nem elhanyagolható kívánalom az, hogy az olvasó a névre nézve tudja, hogy miről van szó. 2) A Victoria jól kivehetően az eredeti alak.
A Viktória illetve Viktóriaváros alakok mellett nem találok érveket, úgyhogy szerintem ezek nem játszanak.
Malatinszky vita 2012. május 10., 17:26 (CEST)
Viktória angol királynőről nevezték el, ezért igazból magyarul teljesen valid lenne ez is. Én is úgy vélem, hogy amit angolos néven használnak Hongkongban, annak legyen az a neve, mert lássuk be, hogy Vajtóléjá iszonyú hülyén hangzik (bár kantoniul tényleg így kell ejteni). Lesz még egy pár ilyen, most bővítem a szócikket, úgyhogy azt szeretném javasolni akkor, hogy ami városrész/sziget kantoniból van átírva enwikin, azok itt is átírva szerepljenek, pl Ápléjcau, Kaulung, ami meg angol lenevezésű enwikin, mint a Victoria, az angolul maradjon, és vannak a köztesek, amik meg fordítandóak (Eastern District -- Keleti körzet, New Territories - Új területek, stb). Jó lesz így? Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 10., 19:04 (CEST)
"Ahol is"
Csak az én szememet bántsa? Nekem ez igényes stílusú szövegbe nem fér bele. Van belőle jó sok. --Peyerk vita 2012. május 12., 08:52 (CEST)
Akkor ne használd. De szerintem semmi baj nincs vele. – LApankuš 2012. május 12., 09:55 (CEST)
LA+. Számomra kifejezetten igényes stílusú, ha megfelelően használják. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül használni kell, van, ahol (is) tényleg fölösleges, de semmi baj vele. 80.98.11.3 (vita) 2012. május 12., 09:59 (CEST)
Mikor helyes a használata? Mi a jelentés- vagy stílusbeli értéke? --Peyerk vita 2012. május 12., 10:31 (CEST)
Semmi különös, enyhén régies, egy kicsit pontoskodó, de semmiképp sem üldözendő szerintem. --Pagonyfoxhole 2012. május 12., 11:48 (CEST)
Oké, végülis nem vagyok én nyelvművelő. Én rosszul vagyok tőle, üres modoroskodának tartom, ugyanis bármely esetben minden jelentéscsorbulás nélkül elhagyható belőle az "is". De ez legyen akkor az én bajom. Azért ne lepődjetek meg, ha néha irtom majd, de módszeres kampány ezek szerint nem indokolt :) --Peyerk vita 2012. május 12., 12:49 (CEST)
- Úristen, most vettem észre, hogy az "amikor is" hétszer gyakoribb. Áááá.... :))) --Peyerk vita 2012. május 12., 12:51 (CEST)
Exobolygó
A kérdés a következő: melyik mondat helyes nyelvtanilag vagy ragozásában?
- Rengeteg exobolygó szerepel továbbá a Star Trek tévésorozatok és mozifilmek által létrehozott világában is.
- Rengeteg exobolygó szerepel továbbá a Star Trek tévésorozatok és mozifilmek által létrehozott világban is.
Várom a véleményeket! – Vander vita 2012. május 12., 15:11 (CEST)
Mindkettő, csak mást jelent. --Peyerk vita 2012. május 12., 15:13 (CEST)
- Mi az a „más”? – Vander vita 2012. május 12., 15:29 (CEST)
A mondat szerintem így meglehetősen szerencsétlen. A Star Trek világát nem tévésorozatok és mozifilmek hozták létre, hanem az azokat alkotó emberek. Ezért a javaslatom a következő:
Sok exobolygó szerepel a tévésorozatokból és mozifilmekből ismert Star Trek világában is. (vagy Star Trek-világban). – LApankuš 2012. május 12., 15:17 (CEST)
LA+1. --Pagonyfoxhole 2012. május 12., 15:19 (CEST)
Köszönöm az új mondatokat, de most inkább a szóban forgó kettőről beszéljünk. – Vander vita 2012. május 12., 15:21 (CEST)
Mivel szerintem a szóban forgó kettőből mindkettő ugyanabban a fogalmazási hibában szenved, abban nem foglalok állást. – LApankuš 2012. május 12., 15:29 (CEST)
A mondattal szerintem semmi baj nincs, legalábbis az első változattal, ahol a Star Trek világában vannak az exobolygók. A másodikban a Star Trek-világ szerepel, így az ebben a formában valóban nem jó ragozásilag. – Vander vita 2012. május 12., 15:44 (CEST)
Nem mintha kételkednék az itteniek nyelvtudásában, de ha valakinek netán nyelvész vagy magyartanár ismerőse is akad, ne legyen rest megkérdezni tőle is. – Vander vita 2012. május 12., 16:47 (CEST)
Szerintem ne tegyél fel kérdéseket, ha nem érdekelnek a válaszok. A válasz továbbra is változtlan: mindkét mondat helyes nyelvtanilag és ragozásában. Ha gondolod, cáfold meg. Helyesírási szempontból az egyetlen releváns kérdés az itt, hogy a "Star Trek tévésorozatok" és a "Star Trek mozifilmek " kifejezések helyesen vannak-e írva külön. Ennek viszont semmi köze a mondat többi részéhez vagy a másik mondathoz. --Peyerk vita 2012. május 12., 17:41 (CEST)
Ha tényleg szükséges magyar-magyar fordítás, akkor íme:
- 1. Rengeteg exobolygó szerepel továbbá a Star Trek világában is, amit tévésorozatok és mozifilmek hoztak létre.
- 2. Rengeteg exobolygó szerepel továbbá abban a világban is, amit a Star Trek tévésorozatok és mozifilmek hoztak létre.
Így már világos? A kérdés csak a különírás vagy kötőjel problémája a 2. mondatban, amire most hirtelen nem merek semmit mondani, de az érzésem az, hogy külön kell írni.
--Peyerk vita 2012. május 12., 18:18 (CEST)
- De, érdekel a válasz, nem unalomból írogattam ide, más szerint hibás a mondatom, ami szerintem meg rendben van, emiatt van ez a mizéria. – Vander vita 2012. május 12., 18:30 (CEST)
Oké. Szerintem egyik mondatal sincs különösebb nyelvtani vagy helyesírási baj, viszont mindkettő suta, és ezt egyikőtök sem vette észre. Szerintem válassz bátran a kollégák által kínált átfogalmazások közül. --Peyerk vita 2012. május 12., 19:02 (CEST)
Szerintem nem suta, pontosan kifejezi a lényeget, de ha nyelvtanilag rendben van, amit én is osztok, megnyugodtam. Ha így van nem áll szándékomban mást írni. – Vander vita 2012. május 12., 19:15 (CEST)
Vaszilev, Vasziljev
Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij, ez nem inkább Vasziljevszkij lenne? Lásd: Vasziljevszkij-szigeti villamospark, A.Sz. Vasziljev, V.N. Vasziljev, etc. valamint ide tartozik az összes Koroljov is, ugyanaz a „je” betű van mindegyikben. Akela(3) vita 2012. május 4., 18:01 (CEST)
Amelyikben van lágyjel az e előtt, az je, amelyikben nincs, az e. A jo itt nem játszik, az mindig jo. --Pagonyfoxhole 2012. május 4., 18:34 (CEST)
Ha orosz, akkor szerintem is Vasziljev. Gyanús nekem, hogy az OH-ban ezen a helyen elírás van, és fölcserélődött az -e és a -je a táblázatukban. (Erre hivatkozva van olyan név-förmedvényünk, mint "Seremetyjevó"... a hideg futkos a hátamon, ha ezt látom leírva :-( ). A "Vaszilev" nekem bolgárosnak hangzik, de mivel az illető nem bolgár, hanem orosz, ezért helytelen így írni a nevét. Úgy tudom, az -e betű eleve lágy, az elé ki tesz lágyjelet? misibacsi*üzenet 2012. május 4., 18:37 (CEST)
Az oroszok tesznek. Nézd végig az itteni linkeket. A wpcirill jó. --Pagonyfoxhole 2012. május 4., 18:46 (CEST)
Ebben nem vagyok biztos. Az OH magyar átírása nem azonos az orosz kiejtéssel, csak próbálja közelíteni azt, és nem is következetesen. A szabályos magyar átírás és z orosz kiejtés erősen eltérő. Szerintem is, a kemény ("fordított") E és a sima lágy "je" (ennek ikertestvére, néha két ponttal megkülönböztetve a "jo"), mintha el volna cserélve. A "je" valójában szó elején állva ÉS minden magánhangzó után ÉS bizonyos mássalhangzók után hangzik "je"-nek, illetve lágyítja meg az előtte álló mássalhangzót (d→gy, t→ty, l→lj, n→ny), például: Jekatyerinburg, Anyegin, Konyev, Fagyejev, Sztyepan... Ugyanez a helyzet a lágy i-vel is, valójában "ji", pl. Tyitov. Vannak szavak, ahol az orosz lágyít, a magyar nem (szerintem régi, görög vagy német közvetítéssel ide került főnevek: Lenin (Ljenyin), Léna (Ljena), Alekszej...). Szerintem a mássalhangzók két csoportját (lágyulók és nem lágyulók) meg kellene különböztetni. Akela(3) vita 2012. május 4., 19:05 (CEST)
Az OH alapján működünk, a wpcirill onnan való. Nem ejtésekről van szó, hanem átírási szabályzatról. Ejteni ezerféleképpen ejtenek. – Pagonyfoxhole 2012. május 4., 19:08 (CEST)
Eszerint az általam itt felsorolt összes példa egyike sem felel meg az OH-nak, mert egyikben sincs lágyítójel, csak sima "je" vagy "ji", lágyuló mássalhangzó után, és mégis lágyítva írjuk át. Miért? Mert Fagyejev nem Faddejev, Jekatyerinburg nem Jekaterinburg, Tyitov nem Titov, Msztyiszlav nem Msztiszlav, Anyegin nem Onegin, Konyev nem Konev és Tyereskova sem Tereskova. Az OH szerint viszont igen, ha jól olvasom a WP-CIRILL-t. Mi legyen? Akela(3) vita 2012. május 4., 19:18 (CEST)
Végzetesen rosszul érted a wpcirillt, tanulmányozd át türelmesen, annál jobban nem tudom megmagyarázni. Minden példád jól van írva a szócikkekben, az Anyegin meg rögzült. --Pagonyfoxhole 2012. május 4., 19:23 (CEST)
A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása című MTA-kézikönyv 43. oldalán: Vaszilevszkij. (A könyv példáiból ad válogatást a Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár lap, bár a Vaszilevszkij nincs fenn a lapon). --Vadaro vita 2012. május 4., 19:47 (CEST)
OK, elnézést, közben átbogarásztam az egész táblázatot (csak az orosz oszlop érdekes). Sajátos módon nem a je/ji magánhangzókhoz van (megjegyzésben) odaírva, hogy mit csinálnak ez előttük álló mássalhangzókkal, hanem a D/N/T mássalhangzókhoz van (VALÓBAN) odaírva, hogy az utánuk jövő "je/ji" (és "ju/ja") magánhangzók ELŐTT ezek a mássalhangzók meglágyulnak (d→gy, n→ny, t→ty). Ezt én az előbb nem szúrtam ki (bocs), ez a rész tehát rendben így van. (Itt közbeszúrom, mert majd fontos lesz: ezek a mássalhangzók MINDIG lágyulnak je/ji/ju/ja előtt).
De hiányolom: Az L betűhöz nincs odaírva semmi. Pedig a "je/ji" magánhangzók ugyanúgy meglágyítják az L-t is, mint a D/N/T-t, de nem minden esetben. Spekuláltam, hogy mikor igen, mikor nem: Azaz mikor "lje/lji" és mikor "le/li" a kiejtés. Azt hiszem, akkor lágyul, ha a szótag hangsúlyos, és akkor marad kemény, ha a szótag hangsúlytalan. (Jó lenne, ha valaki ennek utána tudna nézni, nekem már nincs meg a tételes orosz grammatika könyvem).
Példák a lágyulásra: Vasziljev, Vasziljevszkij (Василев, Василевский, egyikben sincs lágyítójel, de hangsúlyos a "jev" szótag), Szovjet (itt nem a "v" lágyul, hanem kiejtjük a "je"-t, pedig nincs lágyjel). A "kétpontos-je" betű, amely mindig "jo"-nak ejtendő, egyben mindig hangsúlyos IS: "jo" betű csak hangsúlyos szótagban állhat (Aljosa). A "je" és a "jo" betű két ikertestvér, a nagybetűs nyomtatott szövegben néha ki sem teszik a két pontot, így "fajzott el" pl. a Koroljovból a Korolev, Koroljev (nem helyes, de létezik).
Példák a keményen maradásra: Lermontov (hangsúly az utolsó szótagon), Galimovics (hangsúly az ó-n).
Kivételek: Lenin (hangsúlyos Ljényin lenne), Léna (Ljéna lenne), de ezek a 19-20. században német, francia utazóktól, újságcikkekből jöttek át, rögzült kivételek (szerintem).
Nem lehetne itt valamit finomítani? A Vasziljevszkij/Vasziljev bizonyosan nem Vaszilev. Szerintem az L betű viselkedését egyszerűen kihagyták az OH-ból. Akela(3) vita 2012. május 4., 20:22 (CEST)
Akela, itt a wikin nem érvényes az, amit órán tanult az ember. Rossz az OH és kész. Én most fejezem be 10-én a 3 hónapos orosz nyelvtanfolyamot, én is Vasziljevszkijnek mondom, mivel az e az a je az oroszban, csak valahol kihaljuk, valahol nem. Átiratokban a fordított э betűt használjuk, mert az a tényleges e. Szajci pošta 2012. május 4., 20:27 (CEST)
Hányszor megrágtuk már ezt a csontot! De unalmas! Van egy rendszer, aminek minden elemét lehetne vitatni, de hogy nem rendszerszerűen, az biztos, hanem összevissza szempontok alapján. A rendszer pedig használható. Az Akadémia szlavistái készítették. Ugyanilyen alapon lehetne vitatni a Hepburnt és magyar változatát, igen távol van az ilyen-olyan ejtésektől. De rendszer. – Pagonyfoxhole 2012. május 4., 20:49 (CEST)
- Persze, én nem is vitatom a rendszert, csupán megjegyeztem, hogy rossz az OH, de attól még én is így használom itt a wikin. Szajci pošta 2012. május 4., 20:53 (CEST)
- Akela3, legalább magadra figyelj! A Lermontovban az első szótag hangsúlyos, a Vaszilevben a középső. Nézz már utána, mielőtt fölöslegesen feltartanád itt az embert! Semmi rendszer nincs abban, amit mondasz. --Pagonyfoxhole 2012. május 4., 21:19 (CEST)
Re misibácsi: forrás a Seremtyjevóra. Szajci: három hónapos orosztanfolyam birtokában is szerénységet javasolok: Pagony, Osvát, Vadaro, Texaner kb. 50 éve; Malatinszky, jómagam kb. 35-38 éve próbáljuk tanulgatni az oroszt, és még nem szóltam mindenkiről. Mégsem vagyunk tökéletesek, mégis kapaszkodnunk kell egy szabályrendszerhez. És hidd el nekem: a miénk jó. --Burumbátor Speakers’ Corner 2012. május 4., 21:27 (CEST)
- Akkor elnézést. Szajci pošta 2012. május 5., 09:32 (CEST)
Re Akela3, Szajci: Nem azt kérném, hogy higyjétek el, hanem azt, hogy értsétek, ezért elnézést, hogy részletesen leírom:
- Nem "rossz" az OH. Erről a témáról a fenti című könyvben ezt is írják: a legtöbb orosz mássalhangzónak van lágy és kemény változata is, de a magyar átírásban a kettő különbségét nem mindig egyformán tudjuk jelölni. A Некрасов szó első szótagjában pl. az Н lágyságát a magyarban "ny"-nyel jelöljük. Hasonlóan használjuk a "gy"-t és "ty"-t is. Idézet következik: „A palatalizált [egyszerűbben: lágy] л jelölésére nem használhatjuk a magyar "ly" betűt, mert ezt j-nek ejtjük.” Azt már én teszem hozzá, hogy: tehát az л palatalizát (lágy) változatát nem tudjuk a magyar átírásban jelölni. Hogy ez mégis így van jól, arra éppen a Василевский (Vaszilevszkij) a jó példa, hiszen a szentpétervári sziget nevét: Васильевский остров (lágyjellel) már Vasziljevszkij-nek írjuk át. Vagyis a magyar átírásban a kettő közötti különbséget éppen a j hiánya, illetve megléte jelöli.
Ennyit tudok a fentiekhez hozzátenni, és természetesen +1 Burumbátor. --Vadaro vita 2012. május 4., 21:38 (CEST)
- Köszi Vadaro. Tehát akkor ezzel lehet magyarázni a Vaszilevet. Üdv Szajci pošta 2012. május 5., 09:32 (CEST)
Re Vadaro. Köszönöm, pont ezt kerestem. Éppen azt kezdtem (volna) beírni, hogy készséggel elfogadom, hogy mindent rosszul tudok, ha ennek okát érthetően elmagyarázza valaki (azt, hogy "ez van az OH-ban", nem érzem magyarázatnak). Köszönöm ezt a leírást, mert egyfelől én megerősítve érzem magam abban, hogy bizony kétféle kiejtés van, másfelől felfogtam, hogy az OH milyen okokból nem teszi meg ezt a megkülönböztetést.
Kérem, hogy térjünk vissza a kiinduló kérdésemhez: A Vasziljevszkij-sziget tehát marad J-vel, OK. Mi legyen A.Sz. Vaszilevszkijjel (most J nélkül van), illetve A.Sz. Vasziljevvel és V.N. Vasziljevvel (most J-vel).
- Mindhárom így jó, mivel oroszul az első nevében nincs, az utóbbi kettőében pedig van lágyjel. --Vadaro vita 2012. május 4., 23:04 (CEST)
Még egy (más) kérdés: Eltérés van más betűkombinációnál is: "Szovjetunió" (Советский Союз), a "Szovjetszk" (Советск, valaha Tilsit) J-betűs (lágyított) átírásmódja a Wp-Cirillből (nekem) nem tűnik ki. Mind a V betű, mind a "je" betű (7. megjegyzés) kemény "e" kiejtést kíván, nem tartalmaz lágyító kivételt. A leírtakhoz hasonló ok áll-e emögött? összehasonlítás: pl: Североморск, Sze'''ve'''romorszk Akela(3) vita 2012. május 4., 22:06 (CEST)
- Az akadémiai szintű szabályozás előtt a magyarba átkerült orosz szavakat általában a régen átvett (hagyományos, honosodott, rögzült) formában írjuk. Ilyen a Pagony által föntebb említett Anyegin és ilyen a szovjet, Szovjetunió stb. is. Ez csakis a hagyomány miatt van így; semmi köze a Североморск-hoz (Szeveromorszk - így jó). --Vadaro vita 2012. május 4., 23:33 (CEST)
Vagy a Krilja Szovetov, ahol már nem beszélhettünk honosodott magyar átírásról tehát figyelembe kellett venni az OH szabályát. --Burumbátor Speakers’ Corner 2012. május 4., 22:09 (CEST)
- Én azt hiszem, hogy a szovjet szó ebben a formában történt rögzülése miatt az összes többi előfordulását is így kéne használni, tehát szvsz Krilja Szovjetov. --Vadaro vita 2012. május 4., 23:33 (CEST)
Az átírási rendszerünk következetes és nyelvileg megalapozott. A vele szemben felhozott érvek döntő része nem állja meg a helyét, jellemzően az egykori oroszoktatásunk és orosztudásunk korlátaira vezethető vissza.
Az egész probléma onnan indul, hogy sajnos a legtöbb tanköny hibásan lágyító magánhangzókról beszél a szabatos lágyságjelző betűk helyett. Valójában ugyanis arról van szó, hogy az oroszban a legtöbb mássalhangzónak van kemény-lágy ellentétpárja, amik különböző hangok, és a helyesírásban azt, hogy egy mássalhangzónak melyik változatát kell kiejteni, általában az őt követő betű jelöli (vagy pedig mintegy száz éve maga a szóvégződés). Azért általában, mert vannak kivételek, egyrészt főleg jövevényszavak, amiket a nagyobb szótárak külön jelölnek, másrészt nyelv- és helyesírástörténeti okokból néhány esetben a mai kiejtés köszönőviszonyban nincs a hagyományhű helyesírással.
Namost az orosz kemény-lágy pároknak megfelelők a magyarban sokkal ritkábbak, csupán az n-ny, d-gy, t-ty létezik, az l-ly kihalt, csak helyesírási nyoma van, de (a köznyelvben) kiejtési nincs, illetve a "ly" hang helyét átvette egy egész másik, a "j". Ezek sem pontos megfelelések, de az átírási szabályok ezekkel dolgoznak.
A "Vaszilevszkij" típusú szavakban tehát egy "lágy l" mássalhangzó van, amit az "e" magánhangzó követ. Magyarra viszont a kemény és a lágy "l" hangokat egyaránt "l"-ként írjuk át. (Érdekességként megjegyzem, hogy a magyar "l" sokkal inkább a lágy, mint a kemény orosz "l" hanghoz hasonlít, ezt se szokták rendesen leírni és megtanítani.) A két hang, az "l" és az "e" között nem hallatszik "j" hang, tehát a kiejtést is sokkal jobban közelíti ez a megoldás. Ugyanez a helyzet a Szeveromorszkkal: ott "lágy v" és "e" van.
A fentiekben nem voltam tekintettel a hangsúlynak a kiejtést vezérlő szerepére, annak viszont az ég adta világon nincs semmi köze a lágysághoz vagy keménységhez. A magánhangzók redukálódása a hangsúlytalan szótagokban nem befolyásolja az őket megelőző mássalhangzók minőségét.
--Peyerk vita 2012. május 14., 16:44 (CEST)
Sidenote: nekünk még a főiskolai orosz szakon is lágyító magánhangzókról beszéltek az oktatók, beleértve az anyanyelvi lektort is. De nem kívánom senkinek a fonetikaórákat, amiket tartott. az istennek se tudtuk megtanulni a jeri ejtését (többek között azt se). Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 14., 17:06 (CEST)
Akkor a töröktanárodtól tanultad meg az ékezet nélküli i-t, vagy az se megy? :) --Peyerk vita 2012. május 14., 20:51 (CEST)
Összetett adatbáziskezelő név
A relációs adatbázis-kezelő lapot relációsadatbázis-kezelő rendszer névre nevezték át. Szerintem viszont egyik se túl jó. Nekem a relációs adatbáziskezelő rendszer tűnik jónak. Vélemény? – LApankuš 2012. május 13., 10:11 (CEST)
A hozzá tartozó kategóriák: adatbázis-kezelés, adatbázis-kezelő rendszerek. Ezek jók így? – LApankuš 2012. május 13., 10:23 (CEST)
A mostani nevek a jók. A fent említett rendszer relációs adatbázisokat kezel, így a relációsadatbázis-kezelő a helyes alak. A relációs adatbáziskezelő rendszer kifejezésben a relációs a rendszer jelzője lenne. A kategóriák nevei is helyesek. --Einstein2 ide írj 2012. május 13., 13:52 (CEST)
olasz megyék
Belefutottam egy következetlenségbe, ami legjobban ebben a cikkben látható: itt a megye szó zárójelben van, a bevezetőben egy másik megye zárójel nélkül. Mivel sok ilyen link van, illetékes szerkesztőnek el kellene dönteni, hogy melyik változat a helyes, melyik legyen a Wikiben? Célszerűen a többi országra is vonatkozna. --Porrimaeszmecsere 2012. május 10., 12:44 (CEST)
Ez teljesen egyértelmű: az olasz tartományok (provincia) nevének része a tartomány (provincia) szó, ami egy szerencsétlen baleset folytán nálunk megye. Vagyis a zárójel hiba. --Peyerk vita 2012. május 12., 23:36 (CEST)
Bocs, de pont te voltál az egyike azoknak, akik a megye mellett kardoskodtak. Akkor most sztornó? Azt mondod mégsem jó?– Istvánka posta 2012. május 14., 12:12 (CEST)
- Ja, Adapa volt az! Bocs, rosszul emlékeztem, régen volt már – Istvánka posta 2012. május 14., 12:31 (CEST)
Bezon-bezon. Hogy ne lógjon a levegőben a dolog, röviden összefoglalom.
Az egyetlen olasz-magyar nagyszótárban, melyen generációk nevelkedtek, az olasz "provincia" szó megfelelőjeként a magyar "megye" van megadva, ezen alapul a WP szóhasználata. Másfelől azonban a latin "provincia" és annak különböző nyelvekbe átment változatai minden más nyelvből a "tartomány" szóval fordítódnak, tulajdonképpen szintén hagyomány alapján, bár ez a hagyomány jóval megalapozottabb, mint egyetlen nagyszótár. Én az utóbbit tartanám helyesnek, de némi küzdelem után elfogadtam a többség álláspontját. --Peyerk vita 2012. május 14., 16:23 (CEST)
Azt hiszem a kérdés megoldottnak tekinthető, és a létező olasz megyék címéből is kivettem a zárójeleket. Szerkesztő:Istvánka segítségével a cikkekben levő zárójeles belső hivatkozások is fogynak. --Porrimaeszmecsere 2012. május 15., 15:25 (CEST)
Nem kell ide vessző?
Hogy helyes? Híres magyar származású személyek listája vagy Híres, magyar származású...? Villy Itt tessék beszólni 2012. május 12., 21:37 (CEST)
Szerintem nem kell, mert a két jelző nem rendelkezik ugyanazzal a súllyal a kifejezésben, tehát a "híres" nem ugyanúgy közvetlen jelzője a "személyeknek", mint a "magyar származású". Magyarán nem híres személyekről (bantukról stb.), hanem híres magyar származásúakról van szó. --Pagonyfoxhole 2012. május 12., 22:13 (CEST)
Erről van valami a helyesírási szótárban? Létezik ilyen abban, hogy "nem rendelkezik ugyanazzal a súllyal" a két jelző, és akkor nem kell vessző? Villy Itt tessék beszólni 2012. május 13., 09:22 (CEST)
Ha a jelzők egymás mellé rendeltek, akkor a felsorolás általános szabályai szerint vesszőt teszünk közéjük. Ha viszont egy jelzős szerkezetet újabb jelzővel bővítünk, akkor nem kell. Valószínűleg az zavar meg, hogy az egyik jelző összetett, több szóból áll. Nyilván nem jut eszedbe vesszőt tenni a "szép nagy állat" kifejezésben a két melléknév közé - általában. De ha odateszik, akkor olvasva érzed a különbséget: "szép, nagy állat". --Peyerk vita 2012. május 13., 09:44 (CEST)
Az a bajom, hogy nem érzem, hogy mellérendelt lenne a két jelző. Híres személy és magyar személy. Azért kérdezem, hogy van-e erre valami regula :) Villy Itt tessék beszólni 2012. május 14., 20:59 (CEST)
OH. 350. Bennófogadó 2012. május 14., 21:52 (CEST)
Ami egyébként eléggé dodonai. --Pagonyfoxhole 2012. május 14., 22:03 (CEST)
Szerintem azért, mert általában nem olyan komolyak a jelentéskülönbségek, és ha jól érzem, az egyszerűbb (vessző nélküli) változatot írjuk, ha nincs jelentősége a különbségnek. A "szép barna ló" esetében van ugyan különbség a között, hogy a ló a szép és emellett barna, vagy csupán a színére mondom, hogy szép, mégis 99%-ban ezt a különbséget figyelmen kívül hagyjuk, szövegben és írásban is. Mi lenne az a lényeges jelentésbeli különbség, amit ki kellene fejeznie a vesszőnek a "híres, magyar származású emberek" kifejezésben?
Ja, és a vessző éppen akkor kellene, ha kifejezetten a jelzők egymás mellé rendelését akarnánk hagsúlyozni, ha tehát ez nem érezhető, az pont egy okkal több az elhagyására.
--Peyerk vita 2012. május 15., 09:44 (CEST)
Viszont fordított sorrendben (sztem) kellene vessző: „Magyar származású, híres személyek”. Akela vita 2012. május 15., 11:39 (CEST)
Nekem ebből se hiányozna.
Tulajdonképpen halmazelméletileg is értelmezhető a dolog. A "magyar származású híres személyek" a híres személyeken belül elkülönített magyar származású híres személyek csoportját jelenti, míg a "magyar származású, híres személyek" azokat a személyeket, akikre egyszerre igaz, hogy magyar származásúak és híresek is. Ez ugye halmazként nyilvánvalóan ugyanazt jelenti: a két halmaz metszetét.
--Peyerk vita 2012. május 16., 23:39 (CEST)
Felhasználási feltételek
Ezt a lap tetején látható feliratot, miszerint
„A frissített felhasználási feltételeink 2012 május 25-én lépnek életbe. Tudj meg többet.” |
Vajon a GmbH szócikknek nem lenne jobb a Gesellschaft mit beschränkter Haftung címet adni? --Malatinszky vita 2012. május 18., 18:35 (CEST)
Úgy kevesen fogják keresni, a GmbH-t tudja mindenki. Hogy melyik legyen redir? Fene tudja. --Pagonyfoxhole 2012. május 18., 18:51 (CEST)
Főminiszter vagy kormányzó?
Hongkongról van szó. Chief executive officer, a szócikkben az infoboxban főminiszter, mindenütt másutt kormányzó a szövegben... A sajtó se konzisztens, még a HVG egyes cikkei is váltakozóak, itt főminiszter, egy hónappal korábban még kormányzó. Meg kellene állapodnunk, hogy melyik legyen és mindenütt azt használni. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 21., 14:32 (CEST)
Dehát ez vezérigazgatót jelent :)))
Az európai angolban önkormányzatnál a (fő)jegyző megfelelője, nem politikust jelent. Hongkongban én kormányzónak mondanám.
--Peyerk vita 2012. május 21., 14:53 (CEST)
Hát ez a neve nekije angolul, na, csak officer nélkül, azt nem tudom minek tettem oda:) szerintme is kormányzó, ez a főminiszter elég sután-bután hangzik. Viszont azt írja az ángélus wiki, hogy "The position was created to replace the Governor of Hong Kong, who was the head of the Hong Kong government during British rule". szóval mégse kormányzó, úgy tűnik. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 21., 14:58 (CEST)
Kommunista viszonyok között nem értelmezhető a "kormányzó", vagyis egy politikai alapon kiválasztott regionális vezető, aki felelős a végrehajtó hatalom vezetéséért is. Ezér "chief executive", ami magyarra nyugodtan fordítható kormányzónak, hiszen tartalmi alapon ugyanaz. Egy fogalom több elnevezéssel. --Burumbátor Speakers’ Corner 2012. május 21., 15:20 (CEST)
Szerintem nem árt, ha a magyar szóhasználat is tükrözi azt, hogy ez egy más típusú vezető, mint a brit korona helytartójaként odaültetett kormányzó, ezért én szívesen szakítanék a kormányzó elnevezéssel.
Abszurd gondolat az, hogy megkérdezzük Kína budapesti nagykövetségét, hogy ők melyik magyar elnevezést preferálják?
A követség internetes oldala szerint
„Politikai és Sajtó Osztály vezetője: WANG Haitao
Politikai és Sajtó Osztály elérhetőségei telefon:4132407 fax:4132437 e-mail:political@knnk.ehc.hu” |
--Malatinszky vita 2012. május 21., 15:24 (CEST)
Szerintem elég abszurd. Ötletet talán adhatnak, de nem hiszem hogy a magyar nyelvről tőlük tanulnánk valamit.
Ha szőrözni akarunk, akkor fővégrehajtó. De a kormányzó konkrétan ezt jelenti.
--Peyerk vita 2012. május 21., 16:02 (CEST)
A China Radio International magyar nyelvű honlapja szerint (amire a nagykövetség is linkel a weboldaláról) kormányzó. Amúgy szerintem a nagykövetség honlapjánák helyesírását elnézve a "Politikai és Sajtó Osztály" képviselőjével se mennénk sokra a helyes nyelvhasználat ügyében ;) Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 21., 16:12 (CEST)
Művésznevek, sokadszor
Kedves urak hölgyek! Bocs, hogy n+1-edszer megint előveszem a témát, de úgy érzem nincs minden letisztázva a témával kapcsolatban, a cikkek állapota pedig kaotikus ez ügyben... Nos! Vannak ezek a fránya művésznevek, amikről nem rég megállapodtunk, hogy akinek ilyen van, arról ilyen néven lesznek a cikkek. Oké! Abban is megállapodtunk, hogy a nem latin betűseket meg úgy használjuk ahogy híres lett. Oké! Node! Mi van azokkal, akik pl. az Eurovíziós Dalversenyen indulnak? Pl. Eleftheria Eleftheriouról vagy a Buranovszkije Babuskiról valószínűleg más aspektusban nem fogunk találkozni, ezeket hogy írjuk? Maradjon így, vagy ezeket átírjuk valmire? Aztán. Mi van az olyanokkal, mint pl. Al Bano, aki azért már felmutatott valamit, még is a cikk a születési nevén (Albano Carrisi) van? Tudom, lehet, hogy még nem volt idő átnevezni.. De biztos hogy van még ilyen. Ezzel szemben pl. Raf már művésznéven szerepel. Tudom, kis százalékot képviselnek ezek a cikkek, viszont cserébe jelenleg nagyon kaotikus az állapot elnevezési szempontból. Kéne erre is írni valami irányelvet, mert jelenleg, ki hogy írja, úgy lesz cikk... Kérem a hozzászólásokat, építő erejű ötleteket! És köszönöm a türelmet! - Gaja ✉ 2012. május 23., 11:50 (CEST)
- A görögöt átneveztem. – Joey üzenj nekem 2012. május 23., 14:01 (CEST)
Kár volt. Görög színekben indul, görögként. Abszolúte semmi sem indokolja, hogy angolosított „művésznévként” kezeljük az egyszeri nemzetközi fellépését. – LApankuš 2012. május 24., 07:41 (CEST)- Bocs, benéztem, még nagyon hajnal van. Így jó. – LApankuš 2012. május 24., 07:42 (CEST)
Közben Al Banót átneveztem. Akinek nincs világszerte ismert művészneve, vagy meghonosodott átírású neve, amely eltér a szabálytól, annak nevét szabályszerűen át kell írni. Ez a legegyszerűbb megoldás, és a legszabályosabb is. --Burumbátor Speakers’ Corner 2012. május 23., 12:00 (CEST)
Kötexem - az eurovíziós szereplőket "világszerte" ezen a néven ismerik meg (már amennyire). Az udmurt nagymamáktól kezdve a görög/ciprusi "sztárokig". Ha hivatkozás van rájuk, általában az eurovíziós nevükkel történik. A másik, hogy számos olyan latin betűs nevű szereplő is van, aki szintén művésznéven szerepel a műsorban, viszont a cikkeik mégis születési neveikkel készültek - vagy nem (pl. Pernilla Karlsson vs. Pernilla de pl. Loreen vs. Lorine Zineb Noka Talhaoui, vagy Tooji vs. Touraj Keshtkar)... Sz'al nagy a káosz... Én elfogadom bármelyik verziót, csak legyen egységes, és legyen leírva, hogy tudjunk mire hivatkozni! Al Banót meg köszönöm! - Gaja ✉ 2012. május 23., 12:30 (CEST)
Egységes és le van írva, de kivátelek mindig lesznek, mert ez a világ igen sokszínú, és nem lehet általában egy szabályt mindig mindenre ráhúzni. Az irányelvben az van, hogy azon a néven szerepeljen, amelyiken leginkább alkot, átírás esetén pedig azt kell figyelembe venni, hogy melyik néven szerepel inkább. Az Eurovízió érdekes téma, szerintem akkora pokoli nagy hírnévre nem tesznek szert, még a győztesek se igen, hogy ezt átírási alapnak kéne venni. A legtöbb Eurovíziós fellépőt elfelejtik mint a sicc, én már a tavalyiak nevére se emlékszem egyikre se. Ha Eurovízuió után befut az illető és elkezd az angolosított művésznevén lemezeket kiadni, akkor majd át lehet nevezni. Ha a görög hölgynek csak az Eurovíziós dalához van angolosított neve, akkor az csak egy dal vs az összes többi, amit valaha kiadott (ha kiadott). Az összevisszaságot illetően pedig egyszerúen valakinek át kell nevezni őket, cska még senki nem tette meg. Tarkan Tevetoğlut is vissza kell nevezni Tarkannak, de még nem volt kedvem, mert mindenütt javítani kell a linkeket :) Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 23., 13:27 (CEST)
Akkor ha találkozom ilyennel, akkor ha az eurovízión kívül van nemzetközi szereplése, akkor latinosítom, egyébként megy az átírás. - Gaja ✉ 2012. május 24., 10:44 (CEST)
Hozzászól
Két problémát ne keverjünk össze! Az egyik a művészneveké, a másik az átírásé.
- Ha egy orosz/görög/örmény stb. hegedűművész/énekes a nyugaton kiadott CD-in használ valamilyen átírt formát, az nem művésznév!
- Ilyenkor az számít, hogy hol lakik életvitelszerűen, és milyen nemzetiségűnek tekinti magát. Ha egy orosz hegedűművész Moszkvában él, de koncertezik nyugaton, és ez utóbbi célból van neki latin betűsre átírt névformája, amit a legtöbbször használnak plakáton, CD-n stb., akkor az egy értékes információ, amit fel kell tüntetni a szócikkében, de az elsődleges névformája ettől még változatlanul a szabatosan átírt orosz neve, akkor is, ha az előbbi sokkal ismertebb, mint az utóbbi.
- Ha művésznévről van szó, ott is felmerül, hogy milyen nyelven született meg az a művésznév, mert ha egy orosz művésznek van orosz művészneve, azt ugyanúgy át kell írni, mint a nem művésznevét.
Példák:
- Melína Merkúri görög színésznő Görögországban él, soha nem is élt másutt, a görög parlament képviselője. Minthogy neve a nemzetközi vizeken is ismert, gyakran találkozni vele Melina Mercouri formában. Ettől még az ő nevét, tekintve, hogy nem emigrált, és a szóban forgó alak nem művésznév, természetesen első renden görögből írjuk át, mint ahogyan Ernyey Béla is ezen a néven szerepel, holott többek közt Bela Erny formában használja nyugaton.
- Maria Callas: a görög operaénekesnő, aki Amerikában született, ezt a nevet Amerikában alkotta meg magának, görög neve átalakításával. Ez természetesen marad az általa kialakított formában, tekintve, hogy valóban művésznév, nem azonos a születéskor anyakönyvezett nevével, nem tekinthető átírt formának.
- Igor Stravinsky: az orosz művész emigrált, előbb francia, majd amerikai állampolgár lett. Nevének általa nyugaton használt formáját tekintjük elsődlegesnek.
Stb. stb.
Legyen szíves minden hozzászóló alaposan végiggondolni, mielőtt véleményt nyilvánít egy-egy konkrét ügyben. Mindegyik alapos nyomozást igényel. És ismétlem: a nem latin betűs írást használó nyelvek neveinek bármiféle latin betűs átírása önmagában NEM művésznév! Amennyiben egy görög, cirill, japán stb. névvel mindössze annyi történt, hogy nyugati használatra átírták latin betűsre, a név attól nem változott meg, nem lett belőle művésznév, ezt a két esetet ne tessék összekeverni! Bennófogadó 2012. május 24., 11:24 (CEST)
Mindenben egyetértek. – LApankuš 2012. május 24., 11:31 (CEST)
- Szintén teljes egyetértésem. --Joey üzenj nekem 2012. május 24., 13:34 (CEST)
Mi a helyzet akkor Dmitry Glukhovsky-jal? Az számít-e ilyen szempontból, hogy minden nyelven ezt az átírást használja? Egyébként én is egyetértek. – Laci.d vita 2012. május 24., 11:32 (CEST)
Oroszországban született, ha jól veszem ki, orosz állampolgár, oroszul ír. Szerintem átírás kéne. – LApankuš 2012. május 24., 11:34 (CEST)
- De ha megnézed az emberünk cikkében is berefezett cikket, akkor kiderül, hogy minden latin betűs nyelvben így használja a nevét, én ez meg már művésznévnek tartanám, és nem nevezném át. - Gaja ✉ 2012. május 24., 12:30 (CEST)
- Ez nem művésznév, hanem az orosz nevének angol átírású változata. Itt nem az a kérdés, hogy az illető hogyan használja a nevét bizonyos élethelyzetekben, hanem az, hogy a magyar helyesírási szabályokat alapul vevő magyar wikipédia milyen formában jelenítsen meg egy nem latinbetűs nevet. Márpedig erre van irányelvünk. – VargaA vita 2012. május 24., 13:00 (CEST)
(Szerkesztési ütközés után) Én nem értek egyet ezzel 100%-ban. Jet Li ezt a nevet kizárólagosa nyugaton használja, kínai újság a büdös életben soha nem hivatkozik rá Jet Liként, mindig Li lien-csieként, és ő magára is a kínai nyelvű honlapján a Li lien-csie.t használja az angol nyelvűn viszont a Jet Lit. Ettől ő még Jet Li fog maradni, mert ez az ismert művészneve és ha bárki át meri nevezni a szócikket Bennó érvelése alapján, annak leszakítom a nemesebb szerveit. Világszerte ismert művészekre ne hivatkozzunk már a senki által nem ismert átírt neveken! Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 24., 11:38 (CEST)
Ha kizárólag nyugaton használja, akkor ez nem meríti ki a művésznév fogalmát? – LApankuš 2012. május 24., 11:47 (CEST)
De, de ott van még pl Chow Yun-fat, akinek ez a születési neve, de a világ így ismeri és nem Cau Jőn-fátként, ahogyan kantoniból át kéne írni a nevét. Ahogyan Leehom Wangnak is ez a születési neve csak kantoni angolosítással, de egyben a művészneve is, mert minden nyugati kiadványán ezt használja. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 24., 11:56 (CEST)
- Mint ahogyan Raint sem fogom átnevezni Pi-re, pedig a művészneve eredetileg koraiul született meg (pi=eső), viszont nemzetközileg így ismert. a nemzetközi médiában, pl. a CNN-interjúban is Rainként hivatkoznak rá. Egy amerikai filmet forgatott, Rain néven, három koreait Pi néven. Ettől még tök hülyén nézne kia szócikk minden K-pop-ot ismerő számára, ha Piként díszelegne a fejléc.... Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 24., 13:03 (CEST)
Gluhovszkij szerintem átnevezendő a magyar akadémiai átírás szerint. A magyar wikin Dmitrij Gluhovszkij nevű orosz személyről van szócikk. A Glukhovsky nem művésznév, hanem a nevének angol átírása. Az, hogy a latinbetűs írást használó országokban milyen formában nyomtatják rá a könyveire a nevét, nem változtat semmin. Ez nyilván marketing stratégia a részéről. De ez legyen az ő és a kiadóinak problémája. Az erre vonatkozó egysoros megjegyzés pedig elfér a bevezetőben. Nyilván nem érv, de az angolt leszámítva egyetlen más nyelvű wikipédiában sem követik a kiadók által használt angolos írásmódot. Bennó egyébként is szépen összefoglalta a kérdést. Szerintem. Valaki, akinek van erre lehetősége, visszanevezhetné, mert a Dmitrij Alekszejevics Gluhovszkij létezik átirányításként. --VargaA vita 2012. május 24., 12:56 (CEST)
- Van, aki a születési nevét használja művésznévként, pl. Tarkan vagz Daesung. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 24., 13:03 (CEST)
- Van. De itt nem erről van szó. – VargaA vita 2012. május 24., 13:06 (CEST)
- de, erről van szó. Az, hogy a művésznév és a születési név megegyezik, az egy dolog, de ha egy művész preferálja a nevének bizonyos írását, akkor azt művésznévnek kell tekinteni. Lásd J. K. Rowling-ot, aki nem a Joanne Rowling néven szerepel, hiába gyakorlatilag a születési nevén ír. Ha Dmitrij Gluhovszkij dmitri Glukhovsky néven ír, akkor azon kell szerepeltetni. Ha olyan író lenne, akinek nem jelent meg könyve más nyelven, akkor oké az átírás. Persze most jöhetünk Toltsztoj és a többiek példájával, de az hagyomány és már nem élnek, hogy meg lehetne tudni tőlük, hogyan preferálják a nevüket külföldi megjelenéseknél. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 24., 13:55 (CEST)
- az angol wikiben legalábbis J.K. Rowling, hogy nálunk miért kellett átnevezni, azt fel nem foghatom, pláne, hogy a Kathleen nem is anyakönyvezett neve. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 24., 13:56 (CEST)
- de, erről van szó. Az, hogy a művésznév és a születési név megegyezik, az egy dolog, de ha egy művész preferálja a nevének bizonyos írását, akkor azt művésznévnek kell tekinteni. Lásd J. K. Rowling-ot, aki nem a Joanne Rowling néven szerepel, hiába gyakorlatilag a születési nevén ír. Ha Dmitrij Gluhovszkij dmitri Glukhovsky néven ír, akkor azon kell szerepeltetni. Ha olyan író lenne, akinek nem jelent meg könyve más nyelven, akkor oké az átírás. Persze most jöhetünk Toltsztoj és a többiek példájával, de az hagyomány és már nem élnek, hogy meg lehetne tudni tőlük, hogyan preferálják a nevüket külföldi megjelenéseknél. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 24., 13:55 (CEST)
- Van. De itt nem erről van szó. – VargaA vita 2012. május 24., 13:06 (CEST)
- Van, aki a születési nevét használja művésznévként, pl. Tarkan vagz Daesung. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 24., 13:03 (CEST)
Ilyen problémába magam is belefutottam. Hiába van magyar helyírási (átírási) szabályzat, ha az egész világ az angolos formában ismeri, és erre adnak találatot a keresők. Másrészt, ha ő maga ezt a nevet választotta a világon való megjelenés céljára, hát fogadjuk el! MZ/X vita 2012. május 24., 13:33 (CEST)
- +1 MZ/X. Sztrugackijékat senki nem fogja keresni *Strugatskyként, mert nem úgy ismerik a könyvek címlapjáról, viszont fordítva, nem biztos, hogy rátalál Gluhovszkijjal pl. a Glukhovsky írta könyvre... - Gaja ✉ 2012. május 24., 14:53 (CEST)
- Már hogyne találna rá? Azért vannak az átirányítások, plusz a cikkbe is bele lehet írni az első sorba, hogy ő ezt használja. – Laci.d vita 2012. május 24., 15:01 (CEST)
A generális szabályozással mindig az a probléma, hogy lesznek kezeletlen, vagy kezelhetetlen esetek. De az nem azt jelenti, hogy ki kell dobni az egész koncepciót. – LApankuš 2012. május 24., 14:08 (CEST)
- Csak az a baj, hogy lassan több lesz a kivétel, mint a szabály, mivel mindenki más-más nézőpontból ítéli meg az egyes neveket. És legtöbbször az erősebb kutya ...-ik, még ha nem is logikus. Ebben a vitában Teemeah-val értek egyet. Mondjuk én egyébként sem értek egyet az átírással, de ez más tészta... - Gaja ✉ 2012. május 24., 14:53 (CEST)
Szerintem meg nem kő túlozni. Van néhány olyan, ami itt is előkerült. Legtöbbször azonban kényelmesen eldönthető. – LApankuš 2012. május 24., 14:56 (CEST)
Eddig előkerült itt talán 4 darab kivétel? Nem fog azért összedőlni a világ, reméljük. Már korábbi vitákban is tartotta magát az a hülyeség, hogy a jó szabály az, aminek nincsenek kivételei. Nem, az a rossz szabály, mert csak mereven lehet alkalmazni, megfontolások nélkül. Az viszont már igaz, hogy könnyen alkalmazható: kérdés hogy melyik a jobb. – Laci.d vita 2012. május 24., 15:06 (CEST)
Szóval akkor a különböző értelmezések miatt marad továbbra is - számomra legalább is - a kaotikus állapot... No, mindegy, nem zaklatom fel magam emiatt, hagyom a fenébe. Azért kösz a hozzászólásokat. - Gaja ✉ 2012. május 25., 09:33 (CEST)
Erről a témáról egy másik lapon (is) folyt megbeszélés.
|
A filmműhely vitalapjáról:
Mi lehetne ennek a magyar elnevezése? Nemzeti filmarchívum? Amerikai nemzeti filmarchívum? Vagy a magyar cikk is angol néven legyen? - Dominó Vitalapom 2012. május 26., 15:16 (CEST)
Ezzel Misibácsi már foglalkozott, szerintem le is fordírotta. Én csak annyit fűztem hozzá, hogy a national szót ne fordítsuk newmzetinek, mert Amerika vonatkozásábban ez azt jelenti: „országos”. Lehetne például Országos Filmjegyzék, vagy „Országos Filmnyilvántartó”. MZ/X vita 2012. május 26., 16:22 (CEST)
Ezekkel nem nagyon értek egyet, mert egy filmjegyzékben vagy filmnyilvántartóban minden/bármi film szerepelhet. Ez a Registry meg épp attól más, hogy nagy dolog, ha egy-egy film belekerül. - Dominó Vitalapom 2012. május 26., 19:44 (CEST)
- Hát maguk a filmek vannak ott, vagy csak a címjegyzékük? Ettől függ, hogy Gyűjtemény, vagy Nyilvántartás (a registry szó értelem szerinti fordításáról van szó). MZ/X vita 2012. május 26., 21:04 (CEST)
Konkrétan ott vannak a filmek, a Kongresszusi Könyvtárban tárolják őket. De nem csak egy egyszerű címjegyzék vagy egy szimpla filmgyűjtemény, ha az arra érdemesek, a kiválasztott filmek lehetnek benne. Minden évben 25 olyan film kerülhet bele, amelyek culturally, historically, or aesthetically significant. Tehát nem egy egyszerű nyilvántartásról vagy gyűjteményről van itt szó. - Dominó Vitalapom 2012. május 26., 21:27 (CEST)
- Szerintem megfelelő a nemzeti filmarchívum kifejezés. Misibácsi a következőket írta az Alkony sugárút szócikkben: „1989-ben a film benne volt abban az első 25-ben, amit „kulturális, történelmi vagy esztétikai fontossága” miatt az amerikai Kongresszusi Könyvtár kiválasztott megőrzésre a nemzeti filmarchívum számára.” Világos, érthető. – Fekist vita 2012. május 26., 23:45 (CEST)
Hát mondjuk attól, hogy egy Wikipédiás szerkesztő beleírja egy cikkbe, még nem lesz törvény, hogy ennek ez a magyar neve és kész. Én is beleírhatom egy másikba máshogy. Alapvetően azért kérdeztem, hogy van-e Magyarországon általános elnevezés, szakirodalomban használt elnevezés rá? - Dominó Vitalapom 2012. május 26., 23:50 (CEST)
- A kategóriát is Misibácsi csinálta, itt más néven van: Kategória:Az amerikai nemzeti filmregiszter filmjei - Dominó Vitalapom 2012. május 27., 07:59 (CEST)
- Magyar nyelvű cikkekben keresgélve találtam az index.hu-n, a mozinet.hu-n, a moziplussz.hu-n, a premierfilm.hu-n, a filmkatalogus.hu-n is cikkeket, ahol National Film Registry-ként írják a cikkben, nem magyar elnevezéssel. A napvilag.net egyik cikkében Nemzeti Filmnyilvántartó Hivatal van. - Dominó Vitalapom 2012. május 27., 08:03 (CEST)
Belenéztem a szakirodalomba, pont a Registryt nem találtam egyik filmtörténetem tárgymutatójában sem, pedig van pár, de jellemzően az angol nyelvű országok intézményeit eredeti nyelven hagyják (a többit meg nem). Gondolom ez azért van, mert a filmvilág elsődleges nyelve is az angol. Nem mintha a magyar filmszakírók odáig lennének bármelyik magyarul kiadott filmtörténet fordításával. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. május 27., 21:08 (CEST)
A cím helyesírása jó-e? ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 27., 21:35 (CEST)
Eurovíziós Dalverseny vs. Dalfesztivál
Van valamilyen különleges oka annak, hogy 2006-ig bezárólag Dalfesztivál, 2007-től pedig Dalverseny címszóval fut a huwikin a rendezvény? Lásd: Kategória:Eurovíziós Dalverseny – Joey üzenj nekem 2012. május 27., 22:14 (CEST)
- Az, hogy az MTV (a magyar közvetítő) átnevezte egyik évről a másikra. –Dami vita 2012. május 28., 12:09 (CEST)
Háromhatalmi egyezmény
NetSchakal szerkesztőtársunk saját elmondása szerint egy hivatásos lektorral nézette át cikkét, ennek kapcsán merült fel a háromhatalmi egyezmény helyesírása. A lektor érvelése szerint „a Háromhatalmi Egyezmény, mivel a dokumentum hivatalosan elfogadott neve (akár, mint Tripartite Pact, Three-way Pact, Tripartite Treaty, Three-Power Pact, akár Axis Pact) főnévként kezelendő, ezért a helyesírás szabályai szerint nagybetűs, mint a Magyar Köztársaság vagy a Magyar Nemzeti Bank, stb.” A szakértőink véleménye mi erről? Az OH mit ír? – Laci.d vita 2012. május 28., 04:43 (CEST)
Erről már volt szó - kisbetűs.--Hkoala 2012. május 28., 07:08 (CEST)
Főnévnek főnév. De csak az angolok és a németek írják nagy betűvel. Nem tulajdonnév. A helyesírási szabályok biztosan nem mondják, hogy: a Főnevek nagy Betűvel írandók. – LApankuš 2012. május 28., 08:29 (CEST)
Sok helyen volt már hasonlókról szó. Pl. még Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív62#berlini fal versus Berlini fal, Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív42#Érdemes művész, stb, stb. – LApankuš 2012. május 28., 08:34 (CEST)
Angol nyelvű példákkal nem lehet alátámasztani magyar helyesírási kérdést. A fordítás során nyilván a helyesírás is a célnyelvhez idomul. A lektor idézett véleménye teljes általánosságban hivatkozik "a helyesírás szabályaira", de semmi konkrétum nincs benne. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. május 28., 09:12 (CEST)
- Még valami: a jogászok az ilyesmit nagybetűvel szokták írni, de ők még a felperest is nagybetűvel és névelő nélkül írják, és az ő írott nyelvhasználatuk egyáltalán nem mérvadó a helyesírás számára, de sokakat megtéveszthet, hogy például a szerződéseket is gyakran láthatják nagybetűvel írva ilyen szövegkörnyezetben. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. május 28., 09:15 (CEST)
Kisbetűs. Az OH is így hozza, semmiféle speciális esetet nem jelöl meg. --Pagonyfoxhole 2012. május 28., 11:45 (CEST)
Köszönöm szépen a válaszokat. Én is így sejtettem. – Laci.d vita 2012. május 28., 13:10 (CEST)
Annyiban egészíteném ki, hogy a lektor csak félig tévedt el az útvesztőben: valóban létezik egy alternatív értelmezés az AkH.-berkeken belül is, e szerint a nemzetközi szerződéseket műcímnek is fel lehet fogni (amennyiben tényleg ez a címe az illető dokumentumnak, nem pedig megnevezése pusztán). Ez esetben viszont szigorúan csak az első betűjük nagy, illetve minden további tulajdonnév. Bennófogadó 2012. május 28., 14:21 (CEST)
Rolls-Royce-os cikkek
Ez a tuti keresőmotor kidobott egy KF-HE-s linket: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív2#Írásjelek külföldi cégek nevében; jó régi. Ez az álláspont áll még, azaz a Rolls-Royce Merlin motor címében a gyártó kiskötőjeles? --Gyantusz vita 2012. május 28., 19:59 (CEST)
Ugyanígy kérdés a Hispano-Suiza is [2]. --Gyantusz vita 2012. május 28., 20:01 (CEST)
A Rolls az OH-ban kötőjeles, a Hispano meg a spanyol wikiben is az, tehát gond egy szál se. --Pagonyfoxhole 2012. május 28., 20:34 (CEST)
Shanghai Értéktőzsde
Azon felül, hogy átnevezendő az átírt alakra, az értéktőzdse nagybetűs? Nem sanghaji értéktőzsde kellene, hogy legyen? Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 29., 09:46 (CEST)
A szóban forgó intézmény székehelye Sanghaj, nem pedig Shangha, ezért a név helyesen Sanghaji Értéktőzsde. Ami a kezdőbetűt illeti, mint cégnév/intézménynév a Sanghaji Értéktőzsde éppúgy nagybetűs, mint a Dunai Vasmű vagy a Vlagyivosztoki Halfeldolgozó. Mint a helynév+intézménytípus alakú neveket általában, a Sanghaji Értéktőzsde nevét is lehet kisbetűvel írni, amikor nem intézménynévként, hanem köznévként használjuk. („Mao halála után hamar felmerült egy sanghaji értéktőzsde létrehozásának ötlete” szemben azzal, hogy „Mao halála után két évtizeddel már virágzott a Sanghaji Értéktőzsde”.)
Malatinszky vita 2012. május 29., 14:25 (CEST)
egyért probléma
Van egy számomra nem igazán érthető sablon a Bakos Mihály (sebész) lapon. A sablon egy olyan egyértelműsítő lapra mutat, ami nincsen, és nyilván soha nem is lesz. Sajnos nem tudom, hogyan kellene javítani... – Porrimaeszmecsere 2012. május 29., 22:07 (CEST)
Töröltem a felesleges egyértelműsítést. Csigabiitt a házam 2012. május 29., 22:09 (CEST)
Szerintetek ez a cikk szubcsonk is, vagy egyszerűen csak nem nevezetes? Malatinszky vita 2012. május 30., 13:08 (CEST)
Szerintem mindkettő. Ezt az áldatlan helyzetet feloldandó volna egy ötletem. Újra kellene gondolni a szubcsonk sablon használatát, mégpedig úgy, hogy megbeszélést folytatnánk le, amelynek célja: megállapodni abban, hogy olyan, hogy "ennyit lehet tudni róla" – nem létezik. Tehát pusztán az az érv, hogy Szinnyei ennyit vett bele a lexikonába valakiről, az nem lehet érv, rá kell tenni a szubcsonk sablont. Amennyiben senki nem érzi annyira szívügyének a semmitmondó egysorost, hogy eltalpaljon a levéltárba további anyagot kutatni, akkor az öt nap elteltével, rendes menetben törlődne. --Burumbátor Húzd, ki tudja meddig húzhatod 2012. május 30., 13:46 (CEST)
Mindenesetre a cikket törlésre jelöltem. --Malatinszky vita 2012. május 30., 20:08 (CEST)
Bocs, de fel kell hoznom régi példámat: a Kategória:Magyarország megszűnt településegyesítései legtöbb cikke olyan, amiről egyrészt nem lehet többet leírni, másrészt viszont nem lehet törölni sem, ugyanis például a Maklártálya cím nem lehet korrekt módon átirányítás sem Maklár, sem Nagytálya cikkére. Ezek kvázi-egyértelműsítők abban az értelemben, hogy szinte kizárólagos funkciójuk, hogy elirányítsanak azoknak az érintett településeknek a cikkeire, amelyeket rövidebb-hosszabb ideig átmenetileg egyesítettek.
Szóval a méret nem minden, és igenis van olyan, hogy valamiről nem lehet többet írni.
--Peyerk vita 2012. május 30., 21:06 (CEST)
Itt nem a méretről van szó. Egy település az emberiség infrastrukturális történetének része, mindig, mindenképpen. Egy személy viszont nem. Ezerszám képződtek doktorok, akik mind megírták a maguk szakdolgozataikat, vélhetőleg nem plagizáltak :). Nem gondolom, hogy ezek nevezetesek, csak azért, mert szinnyei szerepeltette őket a lexikonjában.
Bár, ilyen alapon a sok kisbolygó is veri nálam a lecet, de megértem a felsőbbrendű érveket. --Burumbátor Húzd, ki tudja meddig húzhatod 2012. május 30., 21:10 (CEST)
- Csakhogy itt nem infrastrukturális, fizikai értelemben vett településekről van szó. Maklártálya gyakorlatilag semmi más, mint egy név, ami néhány évig elfoglalta a térképen a Maklár és a Nagytálya nevek helyét. Nemtriviális említése nincs neki, kizárólag felsorolásokban szerepel meg a két település történetében említés szintjén. Szóval szó nincs triviális nevezetességről. Egyszerűen technikai kényszerről van szó: korrekt átirányítást nem lehet csinálni a névről, ezért inkább éli a maga szubcsonk-szintű életét. Mindez csak azért érdekes, mert lehet még sokhasonló dolog, ami ugyanígy élhetné, például a Szinnyei egysorosai. --Peyerk vita 2012. május 31., 00:53 (CEST)
Én viszont úgy gondolom, hogy a tudástár az tudástár. Az információ érték, akárhonnan származik, még ha a Szinnyeiből is. – LApankuš 2012. május 30., 21:16 (CEST)
- Így van, éppen ezért kell megörökítenünk minden garázszenekart, U13-as focitehetséget, fotómodell-aspiránst és kétszemélyes betéti társaságot. Malatinszky vita 2012. május 30., 21:47 (CEST)
Amelyik garázszenekarról van Szinnyeihez hasonló forrás, az a nevezetességi irányelvek szerint is idevaló. Még ha lemeze sincs, mint a Trabant, a Rolls Frakció, vagy a Taurus zenekarok. Hasonlóképp amelyik kétszemélyes BT-t egy lexikon megemlít, az valószínűleg letett valamit az asztalra. – LApankuš 2012. május 30., 23:18 (CEST)
- Azt hittem, amikor azt írtad, hogy „az információ érték, akárhonnan származik”, akkor ezzel azt akartad mondani, hogy az információ érték, akárhonnan származik. Ezek szerint félreértettelek. Malatinszky vita 2012. május 30., 23:30 (CEST)
Az információ számomra önmagában azt jelenti, hogy többé kevésbé megbízható forrásból származik. Ha nem, akkor nincs információtartalma. Tehát akárhonnan származik (Szinnyei, Pallas,stb), ha információnak minősíthető, akkor érték. – LApankuš 2012. május 30., 23:35 (CEST)
LA +1. El nem tudom képzelni, kinek lesz jobb és mennyiben az élete, ha töröljük ezeket az egysorosakat. --Peyerk vita 2012. május 31., 00:55 (CEST)
Nem publikált fordítások feliratokra, versrészletekre
László nápolyi király latin nyelvű sírfeliratával kapcsolatban merült fel, hogy adható-e meg ehhez saját fordítás, ha a felirat hiteles átültetését még nem publikálták? Ilyen esetben:
- megjegyzés rovatban adunk egy nyers változatot, ami a cikk szövegéhez hasonlóan akár módosulhat is
- egy értelmezését adjuk, azaz "a felirat erről és erről szól"
- érintetlenül hagyjuk, azaz nem fordít(tat)juk, nem értelmezünk, hanem az olvasóra bízzuk a szöveget.
Ez vers és dalrészletek stb. kapcsán is érdekelne.
Szerintem ez ugyanolyan fordítás, mint bármi más szöveg fordítása. Dalszövegeknél pl. kifejezetten nehéz lenne hivatalos vagy komoly forrás, profi műfordító által publikált fordítást találni, dalszövegeket tipikusan rajongók fordítanak. Ha valaki beszél egy nyelvet és vállalkozik a fordításra, miért ne lehetne lefordítani? Ezt is ugyanúgy lektorálhatja az olvasó, mint a szócikk többi szövegét. Én több együttesnél, előadónál is fordítottam dalrészletet a dalszövegírásuk illusztrálására, pl. Jay Chou#Dalszöveg, G-Dragon#Dalszerzői tevékenysége. Szerintem versekre és feliratokra is ugyanúgy vonatkozik. Ha nincs publikált fordítás magyarul, miért ne lehetne lefordítani? Szöveg ez is. dalszövegeknéla teljes szöveget, ha jól tudom, nem publikálhatjuk fordításként sem, mert jogvédett az eredeti, így csak idézni lehet belőle, de a sírfelirat nem ez a kategória. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 30., 10:02 (CEST)
Szerintem teljesen jó megoldás az hogyha az idegen nyelvű szöveg szerepeltetése után a következőt írod: (Magyarul megközelítőleg: bxbxbxbxbxbxbxbxbx). --Burumbátor Húzd, ki tudja meddig húzhatod 2012. május 30., 10:07 (CEST)
- támogatom Burumbátor javaslatát. --Joey üzenj nekem 2012. május 30., 13:55 (CEST)
Miért kéne a "megközelítőleg" bele? . Ilyen alapon a {{fordítás}}
(?) sablonba is beelírhatnánk, hogy "megközelítőleg". A fordítás az fordítás, mindegy hogy enwiki szócikk szövegéről vagy egy X sírfeliratról van szó. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 30., 14:20 (CEST)
Ha a fordítás nem a kútfőből jön, akkor úgyis meg kell adni a forrását (ki, honnan való, tudomisén) ha nem írjuk oda, akkor nekem elég értelemszerű, hogy saját. De ha nem, akkor szerintem ezt lábjegyzetben kéne jelezni valahogy: "A fordítás a cikk szerkesztőjétől való", például.--Ivanhoe sherwoodi erdő 2012. május 30., 15:08 (CEST)
- ez nehézkes, mert egy cikknek több szerkesztője is lehet. Nem kell odaírni semmit, ha nem máshonnan vett fordítás. Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 30., 15:11 (CEST)
Nem KELL, de jobb, ha odaírod. Egyikünk sem lehet biztos abban, hogy valami többezer éves sírfeliratot pontosan tudott kiböngészni, hát még lefordítani. Egyébként, egy javaslatot meg lehet fogadni, vagy lehet másképpen csinálni. Nem hiszem hogy ez ügyben bármit kötelezővé kellene vagy lehetne tenni. --Burumbátor Húzd, ki tudja meddig húzhatod 2012. május 30., 15:46 (CEST)
A fordítás sablonnal való összevetés nem állja meg a helyét, mert az egy másik wikicikkre utal, ami definíció szerint szabad kéz szülötte, semmiféle kötöttsége nincs, így akár pontosan akár pedig megközelítőleg is fordíthatod. Egy sírfelirat vagy egy aforizma vagy egy falvédőszöveg azonban ott virít a fotón, azt vagy pontosan KELL, vagy jelezni, hogy a fordítás nem művészi igényű vagy hivatalos, CSAK amolyan megközelítő. --Burumbátor Húzd, ki tudja meddig húzhatod 2012. május 30., 15:49 (CEST)
Egy lehetséges megoldás az, amit a A Dél-afrikai Köztársaság himnusza cikkben alkalmaztam, ahol a vitalapra beírtam, hogy „A himnusz szövege az eredeti nyelveken közkincs. A magyar fordítást én készítettem, így az implicite a wikipédiabeli felhasználással kompatibilis licenc alatt van.” Ahogy a szövegből is leszűrhető, azért tartom hasznosnak megjelölni a saját fordítás tényét, hogy ne firtassák később, ki a fordítás szerzője. Malatinszky vita 2012. május 30., 16:41 (CEST)
Gyerekek, olyan, hogy (mű)fordítói igazolvány vagy képesítés, nincs. Ha pl. iwikicikket fordítunk, itt mindnyájan fordítók vagyunk. Hasonlóképpen irodalmi stb. szövegrészletek esetében. Malatinszky javaslata szerintem jó, világos helyzetet teremt. --Pagonyfoxhole 2012. május 31., 01:46 (CEST)
Köszönöm, én is úgy gondolom, hogy egy szöveg akár nyers fordításának is helye van a cikkben, ez is módosulhat akár a cikk szövegének bármely része. Ogodej vitalap 2012. május 31., 10:21 (CEST)
Kistérségek és hasonlók megnevezései
A kistérségek, járások és hasonlók megnevezései folyószövegben egyszerű jelzős szerkezetnek, vagy földrajzi névnek számítanak? Másképpen: kicsi vagy nagy betűvel írandók? Nekem a kicsi szimpatikusabb lenne, mivel egy bizonyos településhez rendelt összetételekről van szó általában. Például szentendrei járás vagy szentendrei kistérség. – LApankuš 2012. május 31., 09:00 (CEST)
Ezek közigazgatási egységek tulajdonnevei, nem esetlegesen összetalálkozott jelzől és jelzettek. Intézményesültek is. És nem is kötelezően településnevekből képződnek.
Földrajzi nevek helyesírása 3.25 pontja. Járásról nincs szó, de a példák közt szerepel az Ozorai bánság és Északnyugati terület. Meg hozzátenném a Moszkvai területet is.
--Peyerk vita 2012. május 31., 09:24 (CEST)
OK. Köszi. – LApankuš 2012. május 31., 10:01 (CEST)
De, persze, elképzelhető a szimpla leírós használatuk (vö. cseszneki vár / Cseszneki vár kettős v. Sarki Általános Iskola vs. sarki általános iskola), de ez esetben némi bizonytalanság keletkezhetik (északnyugaton ugyebár több terület is elképzelhető, de csak egynek a neve az Északnyugati). Ha nem esik nehezedre, kezeld inkább tulajdonnévként. Bennófogadó 2012. május 31., 23:44 (CEST)
- Több terület, bizony, sőt területek, Északnyugati területek. – Joey üzenj nekem 2012. június 1., 00:42 (CEST)
A járásneveknél kicsi az esély "szimpla leírós használatra". Elő lehet állítani egy-két erőltetett példát, de nem hiszem hogy valahol is találkozhattok ilyenekkel a való világban.
Voltak 1950 előtt járások, amiket tájnevekkel illettek, és ezek esetleg nem egyedi tájnevek voltak: a Völgységi járás Baranya vármegyében volt, Sásdi járás lett a neve a székhelye után, de Völgység nevű kistáj több is lehetett az országban, vagy talán lehet beszélni a völgyvidékeken fekvő, vagyis a völgységi járásokról általában. Aztán néha előfordult, hogy egy település két járásnak volt a székhelye egyszerre: például a Központi járás és a Budakörnyéki járás kissé erőltetetten nevezhető úgy, hogy ezek voltak a budapesti járások (bár soha nem nevezték őket így semmilyen általam ismert kontextusban). Két-két járás székhelye volt rövidebb-hosszabb ideig még Komárom, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szászrégen, Munkács, Ungvár stb. És ha már Központi járás, ebből volt jó pár, ezekről is lehet többes számban beszélni, ha erőltetni kell: a központi járások nevét 1950-ben igazították a székhelyükhöz.
Egyébként északnyugatról nekem elsőre Pakisztán ugrott be, az Északnyugati határtartomány.
--Peyerk vita 2012. június 1., 09:09 (CEST)
Rendben, már fentebb is írtam. Bár azzal nem nagyon értek egyet, hogy ne lehetnének leírós szerkezetek. Sőt, aminek i van a végén, az mindenképp egy helyneves jelzős szerkezet. Csak a fentiek alapján a közigazgatási egység tulajdonneveként használandó. – LApankuš 2012. június 1., 09:31 (CEST)
Nem vitatkoztam, csak kiegészítettem: lehet leíró, csak ritka a való életben. A közigazgatási egység típusát jelölő szót (megye, járás, tartomány stb.) expressis verbis kisbetűvel írandónak mondja a szabályzat fent hivatkozott pontja. Nagybetű az intézményneveknél van, ott a típus is nagy (Szentendrei Járásbíróság). A logikán meg ugye kívül állnak ezek a kérdések :) --Peyerk vita 2012. június 1., 09:53 (CEST)
Érzékpálcásak
Csak én érzem úgy, hogy az „érzékpálcások” jobb ragzás lenne? – LApankuš 2012. június 1., 10:22 (CEST)
Hú, ez egy tök izgalmas dolog! Szerintem igazad van.
Nem láttam még erről todományt, de az én nyelvérzékem szerint a melléknevek többes számában használt kötőhang halványan megkülönbözteti a főnevesült használatot a melléknévitől. Például a "károsak" melléknév, a "károsok" főnév. Vagy "gyilkosak" kontra "gyilkosok". Ez köznyelvi, vagy csak rétegnyelvi esetleg tájnyelvi jelenség? Vagy hülye vagyok teljesen? :)
--Peyerk vita 2012. június 1., 10:29 (CEST)
Teljesen logikus, amit írsz, erre a konkrét esetre az egyik egzetemi jegyzet érzékpálcásakat ír, a másik érzékpálcásokat. Szerintem is érzékpálcások. Teemeah big bang is ALIVE 2012. június 1., 11:15 (CEST)
Ha senki többet, akkor hamarosan átnevezem. – LApankuš 2012. június 2., 11:42 (CEST)
vesszős kérdés
Sajnos nem vagyok nagy helyesírás tudor (csak szeretnék), és komoly szakirodalmam sincs. A vesszőhibákat is szorgalmasan javítgatom a Wikiben. Erre az esetre: A házból származó első aragóniai királynak, II. Alfonznak, az apja Barcelona grófja volt, ... kérdezném, hogy mi a helyes? A II. Alfonznak után kell-e a vessző? (Én úgy érzem, hogy nem, mert a mondat eleje, A házból származó első aragóniai királynak, II. Alfonznak egy felsorolás, utána meg simán folytatódik. Jól érzem? – Porrimaeszmecsere 2012. június 2., 11:40 (CEST)
- Nem kell (szerintem). Az ilyesmit én is szorgalmasan pucolom, mert döcögőssé teszi a szöveget. – LApankuš 2012. június 2., 11:43 (CEST)
Jól érzed, nem kell vessző. --Pagonyfoxhole 2012. június 2., 11:42 (CEST)
Majdnem. :-) A II. Alfonznak az aragóniai király értelmezője, ezért kell a vessző. Utána meg azért nem kell, mert egyszerűen nincs rá semmi ok, hogy legyen. :-) Sok embernek bűntudata van, amiért kihagy egy csomó vesszőt, és ezért néha betesznek egyet valahová ötletszerűen, hogy javítsák az arányt. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. június 2., 11:47 (CEST)
- Biztos bennem van a hiba, hogy abban sem vagyok biztos, hogy helyesen értelmezem a válaszodat. Remélem, hogy az első mondatod az aragóniai királynak, utáni vesszőre vonatkozik, de ez nem volt kérdés részemről. – Porrimaeszmecsere 2012. június 2., 12:33 (CEST)
- Arra gondolsz netán, hogy A házból származó első aragóniai királynak, II. Alfonznak nem felsorolás, hanem más nyelvtani fogalom? – Porrimaeszmecsere 2012. június 2., 12:53 (CEST)
- Bizony, az nem felsorolás, hanem értelmező. Az értelmező és az előtte álló értelmezett fogalom közé mindig kell vessző. --Joey üzenj nekem 2012. június 2., 16:22 (CEST)
Nem lehet felsorolás, mert nem több dolgot ír le, hanem egyet, kétféle meghatározással. Lásd: Értelmező (nyelvészet). Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. június 2., 16:30 (CEST)
- Már csak az a kérdés az Értelmező címszó miért nem egy Értelmező (egyértelműsítő lap)-ra mutat :-) – Joey üzenj nekem 2012. június 2., 20:39 (CEST)
- Nem szégyellem, hogy vén fejjel megint tanultam valamit Bináris jóvoltából. Ötven évvel ezelőtt vagy nem volt tananyag technikumban, vagy éppen hiányoztam... Akkor megoldottnak tekintem a témát. – Porrimaeszmecsere 2012. június 2., 16:40 (CEST)
Fájl vs. Kép
Átemelve a javaslatok kocsmafalára: Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Fájl vs. Kép – Joey üzenj nekem 2012. június 4., 05:04 (CEST)
Ray Bradbury
Meghalt Ray Bradbury és mivel fokozott most az érdeklődés az éjjel gyorsan kibővítettem és forrásoltam a cikket. Valaki átnézné a helyesírást? --Szente vita 2012. június 7., 15:34 (CEST)
Gyorssegély megvolt, de ennél sokkal jobbat érdemel. --Hkoala 2012. június 7., 19:24 (CEST)
Köszi. – Szente vita 2012. június 7., 19:33 (CEST)
Szerintem rossz a címszó, mivel egyszerűen egy ciprusi görögről van szó, úgyhogy szabályos átírást kellene alkalmazni a WP:GÖRÖG alapján.
Vélemények? – Joey üzenj nekem 2012. június 7., 15:57 (CEST)
Hát, az albumai görögösek, és Görögországon kívül csak az Eurovízión jelent meg másképp. mellesleg minek van lefordítva az albumcím? :) nem hiszem, hogy a lemeze magyar címmel jelent meg bárhol is. LOL. Teemeah big bang is ALIVE 2012. június 7., 16:02 (CEST)
Átneveztem. Viszont a születési helyét nem találtam sehol görög betűkkel, pedig az se jó. A többi görög nevet is megnézem még, hogy mit találok görög betűkkel is. – LApankuš 2012. június 7., 16:26 (CEST)
Az enwiki szerint Paralímniben született, az Ayia Napa nem tudom, honnan jött. – LApankuš 2012. június 7., 16:28 (CEST)
világszerte
A Gyógyvíz (egyértelműsítő lap)on illetve a Bíróság (egyértelműsítő lap)on az általános fogalom gyógyvíz (világszerte)] illetve bíróság (világszerte) címen szerepel. A párjuk a Magyarország gyógyvizei, illetve a Magyarország bíróságai. Mielőtt elkezdeném a hivatkozásokat bottal javítani, megkérdezem tisztelettel, hogy jó lesz-e ez a "világszerte" a majdani általános cikk címében. Nekem nagyon furcsának tűnik, de még abban sem vagyok biztos, hogy tényleg szükség van az egyértelműsítésre. Mi lenne a jó megoldás?
- így hagyni az egyértelműsítőt, és a hivatkozásokat ennek megfelelően javítani
- törölni az egyértelműsítőt
- a "világszerte" helyett más megkülönböztető utótagot használni (de mit?) --Hkoala 2012. június 1., 19:08 (CEST)
megjegyzés Ezekről volt megbeszélés valahol, meg kellene keresni, akkor talán tisztább lehetne a kép. – Joey üzenj nekem 2012. június 1., 19:16 (CEST)
Ezek szerint lemaradtam róla: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív124#Gyógyvíz és bíróság. Az Istvánka által felvetett problémára talán jobb lett volna az átirányítás nélküli átnevezés. --Hkoala 2012. június 1., 19:22 (CEST)
Rettenetesen célszerű lenne létrehozni egy olyan lapot, ahol az egyértelműsítő lapokkal kapcsolatos kb. húszezer archivált megbeszélés van áttekinthető rendszerben összeszedve, rövid leírással, témával, eredménnyel, linkkel. Felajánlok érte egy barnstart. :-) Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. június 1., 19:32 (CEST)
Egyszer már összehoztam, de sok haszna nem lett. Most nem is szeretném újra nyitni a témát általánosságban, a kérdés itt a nevezéktani kocsmában csupán csak annyi: elfogadható-e a "világszerte" a cikk címében ebben a formában, esetleg van-e helyette alternatív javaslat. --Hkoala 2012. június 3., 14:09 (CEST)
- Szerintem azért elég sok haszna volt, számos kérdésben sikerült egyezményre jutni, még ha nem is oldott meg minden problémát az egyértelműsítések körül. – Joey üzenj nekem 2012. június 3., 14:18 (CEST)
Ez a világszerte erőltetett „egyértelműsítés” szerintem, nem is fedi a valóságot. A gyógyvíz általános fogalom és nem „világszerte” fogalom. A sör, whisky cikkek mintáját kell követni. Ha pedig marad az egyértelműsítő lap, akkor a gyógyvíz cikkben le kell írni, mit nevezünk gyógyvíznek és a tetejére kell egy egyért3 sablon, ami az egyértelműsítőre mutat. De az is jó megoldás, hogy „törölni az egyértelműsítőt, a világszerte helyett pedig semmit sem használni”. A bíróság esete hasonló. Ott a Bíróság (Makó) is csak egy átirányítás. Paulus Pontius Crassus vita 2012. június 4., 01:21 (CEST)
Jelen típusú egyértelműsítés akkor kellene, ha lenne mondjuk egy Bíróság (intézmény) és egy Bíróság (épület) cikk, de a kettő egy cikkben tárgyalható. És mind a kettő világszerte. Paulus Pontius Crassus vita 2012. június 4., 01:24 (CEST)
- +1, a Bíróság (intézmény) lenne a legjobb megoldás. – Laci.d vita 2012. június 4., 01:31 (CEST)
- A bíróság (intézmény) valóban jó lenne a fogalom és története tárgyalására, a gyógyvizek ügye viszont már fogasabb kérdés, mert a következő nehezen szétválogatható fogalmakat kell valahogy lefednünk cikkekkel és cikkcímekkel:
- A gyógyvíz fogalma általánosságban, tehát az ásványvizek közül azok, amik a fizikai tulajdonságaik (például a hőmérsékletük), vagy kémiai összetételük miatt gyógyító hatásúak. Ez nagyjából az a témakör, amit a német de:Heilwasser cikk tárgyal. Szorosan kapcsolódik ehhez a vízkúra fogalma és története, tehát az, amit az angol en:Water cure (therapy) cikk tárgyal.
- A magyarországi gyógyforrások helye, neve, története. A forrásokból kitermelt vizek sajátosságai. A forgalomba hozott vizek márkái. Az egyes gyógyforráscsoportok köré kiépült magyarországi fürdőhelyek. Ez több téma ugyan, de egyelőre egy közös cikk tárgyalja ezeket, a cikk a Magyarország gyógyvizei címet viseli. Ebben a cikkben nem szabadna interwikinek lenni mindaddig, amíg a Magyarországra korlátozódó cikket le nem fordítjuk valamilyen másik nyelvre is.
- Gyógyforrások, gyógyvíz márkák, gyógyvizes fürdőhelyek szerte a világon, nem korlátozva a témát Magyarországra. Más nyelveken a cikkek erősen szétágaznak, átfedésekkel a témák között.
- --Karmela posta 2012. június 5., 18:59 (CEST)
A bíróság (intézmény) jó lesz; átjavítottam az egyértelműsítő lapon. A gyógyvíz (világszerte) helyett is kellene egy megnevezés. --Hkoala 2012. június 10., 16:18 (CEST)
Simán csak gyógyvíz. nem kell az egyértelműsítést forszírozni. Az elsődleges jelentés a sima szó maga, az XY ország gyógyvizei meg maradhat az egyért lapon, amire linkeljen a gyógyvíz lap. Minek túlbonyolítani? Teemeah big bang is ALIVE 2012. június 10., 16:25 (CEST)
Mivel egyszerű átírásról van szó, szerintem kisbetűs lesz a címszóban a babuski, ezt látszik alátámasztani az összes cirill betűs interwiki is.
Vélemények? – Joey üzenj nekem 2012. június 2., 20:10 (CEST)
Egyetértek. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. június 3., 16:29 (CEST)
Átneveztem. – Joey üzenj nekem 2012. június 9., 03:32 (CEST)
Massachusetts + val
Massachusetts amerikai állam nevéhez hogy kapcsolódik a comitativus ragja? Massachusettsszel? Massachusettscel? Esetleg valami kötőjeles kombinációban?
--Malatinszky vita 2012. június 7., 18:56 (CEST)
A nagyokos OH pont ezt nem hozza, viszont mivel az ejtést [messzecsúzec]nek tételezi, gondolom, -cel ragot rendelne hozzá. --Pagonyfoxhole 2012. június 7., 19:00 (CEST)
- Itt most irreleváns, de helyesen nem z, hanem sz [messzecsúszec]. Francia szabály szerint z lenne. Paulus Pontius Crassus vita 2012. június 7., 20:47 (CEST)
- Sőt, mint minden mássalhangzó az angolban, az az első sz is rövid. --Malatinszky vita 2012. június 7., 21:17 (CEST)
- mæsəˈtʃuːsɨts Az utolsó magánhangzó meg inkább i, de persze ha az OH magyar kiejtést is rendel hozzá, akkor az a szent :) --Peyerk vita 2012. június 7., 21:20 (CEST)
- Az mindig nehéz kérdés, hogy egy idegen szónak mi a helyes magyar kiejtése. Hogy kell magyarul mondani az USA fővárosát? Nyilván úgy, hogy Vasinkton, nem pedig úgy, Uoasöntön, ami talán a legsikeresebb approximációja annak, ahogy a város nevét egy washingtoni ember ejtené. Aki a magyar beszédben elkezd Lándönt, Básztönt, Szenfrensziszköut emlegetni a helyes London, Boszton, Szanfrasziszkó (esetleg Szanfranciszkó) helyett, az teszi az eszét, nem?
- mæsəˈtʃuːsɨts Az utolsó magánhangzó meg inkább i, de persze ha az OH magyar kiejtést is rendel hozzá, akkor az a szent :) --Peyerk vita 2012. június 7., 21:20 (CEST)
- Sőt, mint minden mássalhangzó az angolban, az az első sz is rövid. --Malatinszky vita 2012. június 7., 21:17 (CEST)
- Itt most irreleváns, de helyesen nem z, hanem sz [messzecsúszec]. Francia szabály szerint z lenne. Paulus Pontius Crassus vita 2012. június 7., 20:47 (CEST)
Ja, persze egybeírva. – Pagonyfoxhole 2012. június 7., 19:01 (CEST)
Miért egybe? A ts a c hangnak nem szokásos írásmódja. Vagy igen? (Jé, az OH-ban vannak kiejtések? :-O) --Peyerk vita 2012. június 7., 20:30 (CEST)
- Ráadásul azt a c hangot nem a ts, hanem a tts betűsor fejezi ki. --Malatinszky vita 2012. június 7., 21:17 (CEST)
Szerintem a kiejtés járulékos mankó az OH-ban, a toldalékolásnál azt nézik, hogy az s a végén ejtődik. Mindenesetre egybeírandó vele minden rag stb. --Pagonyfoxhole 2012. június 7., 21:27 (CEST)
Természetesen hozzávetőleges, "magyarosan" helyes ejtést ad meg az OH, nem ipázik meg ilyesmi. --Pagonyfoxhole 2012. június 7., 21:30 (CEST)
A c-nek ejtett tts-et én is "a magyar írásrendszerben szokatlan, bonyolult betűegyüttes"-nek érzem, de az OH más véleményen van: darts --> dartscal (586. oldal). Igaz, hogy ez sántít, mert csak egy t van benne, de egyelőre csak ezt találtam. --Hkoala 2012. június 7., 21:39 (CEST)
Dartscal a vasút felé! Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. június 10., 19:23 (CEST)
Ennek a helyes címe nem az kéne legyen, hogy A USA irodalma? Mivel hivatalosan nem "u"-t ejtünk, hanem "ju"-t? (Arra most nem akarok kitérni, hogy esetleg nem kellenének e pontok a betűk után). Hungarikusz FirkászIde írkássz! 2012. június 8., 19:48 (CEST)
Az biztos, hogy nem kellenek pontok (OH), de szerintem általánosan nem júeszéjnek, hanem usának ejtjük magyar szokás szerint. --Pagonyfoxhole 2012. június 8., 19:51 (CEST)
Ja, akkor jó. Mondjuk nekem magyar szokás szerint sem jut eszembe usázni, talán ezért volt furcsa. Köszi a gyors választ. Hungarikusz FirkászIde írkássz! 2012. június 8., 19:54 (CEST)
megjegyzés Nem lenne szerencsésebb elsődleges címnek Az Amerikai Egyesült Államok irodalma? – Joey üzenj nekem 2012. június 8., 20:53 (CEST)
- Csak mert pl a főcikknél is épp fordított az átirányítás: Az USA művészete redir Az Amerikai Egyesült Államok művészete lapra. – Joey üzenj nekem 2012. június 8., 21:06 (CEST)
- Nekem is eszembe jutott, de a USA-re koncentráltam. Akkor a mostani lehetne a redir. Hungarikusz FirkászIde írkássz! 2012. június 8., 20:57 (CEST)
Egyetértek. --Pagonyfoxhole 2012. június 8., 21:10 (CEST)
- Átneveztem. – Joey üzenj nekem 2012. június 9., 22:35 (CEST)
Ettől függetlenül magyar szövegkörnyezetben valóban „az USA” lesz, mivel betű szerint ejtjük. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. június 10., 19:22 (CEST)