Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív71

---

« előző

66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76

következő »

Magyar Kézilabda Szövetség vagy Magyar Kézilabda-szövetség

Mivel nem szeretnék a 3x visszaállítás hibájába esni (mégegyszer) szeretném kikérni a véleményeteket. erről. Ez a hivatalos nevük: [1] Tambo ^vita 2011. november 11., 20:32 (CET)

Az ilyeneket emlékem szerint már valahol vitattuk röviden. valóban a Magyar Kézilabda Szövetség a bevett, ami ellene van az általános szabálynak, de azt kivétel nélkül valamennyi sportág szövetsége sérti, úgyhogy ennek kivételszabálynak kell lennie még akkor is, ha valamelyik nyelvi testület nem tette azzá. Ha jól emlékszem, ilyesmi volt a konklúzió. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. november 11., 21:42 (CET)

Nem így van, lásd még pl. Magyar Labdarúgó-szövetség, stb. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 12., 22:03 (CET)

Ez itt nem válasz, hanem ugyanaz a kérdés. A honlapjukon nekik is külön szó, ahogy minden sportszövetség esetében. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. november 12., 22:33 (CET)

Ez nem kérdés, egyértelmű a magyar helyesírás. Labdarúgók szövetségéről vagyis labdarúgó-szövetségről van szó (és csak a 6:3-as szabály miatt lesz kötőjeles, különben egybeírandó lenne). -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 12., 22:57 (CET)

Az ilyen esetekre nem azt alkalmaztuk korábban, hogy a (cég, szervezet, minisztérium stb.) bejegyzett, hivatalos nevét használjuk a szócikk címében, de a cikk elején van egy megjegyzés (sablon), hogy ez a magyar helyesírás szerint helytelen? Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 13., 00:51 (CET)

{{rögzültrossz}}^(?) vagy {{sic}}. Személy szerint nem értek egyet a Magyar Labdarúgó-szövetség szócikkének vitalapján található eredménnyel. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium vs. Nemzetierőforrás-minisztérium vagy Tanár úr kérem vs. Tanár úr, kérem) Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 14., 00:21 (CET)

Egyet nem érteni természetesen lehet, de nem nagyon érdemes. Mint ott is le van írva, ez egy ezerszer átrágott dolog, a vita eredménye pedig precedens értékű a többi sportági szövetség szócikkcímére vonatkozólag. Azt csak mellesleg jegyzem meg, hogy a helyesírás megkérdőjelezése önmagában is nonszensz, de ez nem tartozik szorosan ide. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 14., 11:33 (CET)

Joey, mutass rá légy szíves arra a jogszabályra, amely szerint a helyesírási szabályok felülírják a cégek bejegyzett neveit. Nem a helyesírást kérdőjelezzük meg, hanem azt, hogy jelen esetben ez bármit is számítana. Inkább az önkényes átkeresztelés a nonszensz. Ezért van a {{rögzültrossz}}^(?), tessék azt használni. Lábjegyzetben fel lehet tüntetni, hogy te hogyan írtad volna a cég nevét, a helyesírás szerint. Pontosan ott a helye ennek az információnak, az első lábjegyzetben, de semmiképpen nem a főcímben. A címbe a cég tényleges, bejegyzett, alapító okiratban rögzített stb. nevét kell írni. – CsGábor^[±]  2011. november 14., 11:58 (CET)

CsGbábor +1. Amit az adminlistára írtam:

• „A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Magyarország hivatalos/bejegyzett labdarúgó-szövetsége.” – ez igaz;
• „A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet” – ez nem igaz, mert ilyen nevű sportszervezet Magyarországon nincsen.

Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 14., 16:50 (CET)

Ferencvárosi TC helyett Ferencvárosi TK, mint tornaklub. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. november 14., 01:02 (CET)

Megoldottam a problémát! Mielőtt kapok egy nap blokkot, levettem a kért cikkek listájáról. Tambo ^vita 2011. november 14., 12:18 (CET)

Szellemes megoldás. Hosszabb távon azért jó lenne rendezni ezt a kérdést. Tegyük hozzá, hogy ez a kérdés 2008 óta szerepel a Szerkesztő:Cassandro/Kérdések, amik mindig fel fognak merülni listában. Szóval nem egyszerű kérdésről van szó. --– CsGábor^[±]  2011. november 14., 12:32 (CET)

Szerintem se tekintsük megoldottnak a problémát, amikor éppen belelendültünk a vitába :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 14., 16:50 (CET)

A Kategória:Nevet változtatott személyek mintájára létre kellene hozni a Kategória:Nevet változtatott Szövetségeket. Tambo ^vita 2011. november 15., 07:11 (CET)

Már létezik hasonló kategória Kategória:Szándékosan hibás alakban hagyott intézménynevek néven. --– CsGábor^[±]  2011. november 15., 14:36 (CET)

Jogszabályi háttér

Az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 6. § (2) „A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, […]” A jogszabály tehát rendelkezésről beszél.

Lomnici Zoltán egy 2010-es könyvben azt írja: „A Legfelsőbb Bíróság KK 1. sz. állásfoglalása alapján […] a név a személy azonosításának és megkülönböztetésének fontos eszköze. Ez a jogi személyek – így a társadalmi szervezetek – nevére is vonatkozik. […] Ha az elnevezés e követelményeknek [ti. a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek] nyilvánvalóan nem felel meg, […] a bírósági nyilvántartást meg kell tagadni. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele azonban nem akadálya, hogy utóbb bárki […] perben vitassa a névhasználat jogosságát.” Dr. Lomnici Zoltán: Egyesületek, 3. kiadás, Budapest: HVG-ORAC, 2010, 203–206. oldal, ISBN 978-963-258-104-0

Szóval az nem úgy van, hogy fogom magam és átírom a cég nevét. Ha nem tetszik a szervezet neve, tessék perelni. Vagy inkább ne, békésebb és sokkal értelmesebb megoldás is van: felkeresni a céget a problémával, lásd a Magyar Autóklub cikket. – CsGábor^[±]  2011. november 15., 14:19 (CET)

CsGábor, az Isten szerelmére, értsd már meg, hogy nem a szövetség átnevezéséről van szó, hanem csupán egy szócikk elnevezéséről! Mint ilyen, teljesen felesleges bármiféle jogszabályi háttérre hivatkozni, hiszen a szövetséget senki se akarja átnevezni! A szócikkek elnevezése saját belső hatáskörünk a Wikipédia:Elnevezési szokások figyelembe vételével. A helyesírás pedig teljesen egyértelmű, amit – még egyszer hangsúlyozom – nem érdemes vitatni. Lásd még a lentebb linkelt olvasnivalókat. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 15., 17:54 (CET)

Joey, egyetértek veled, hogy az idézett jogszabály itt nem releváns, viszont örülnék, ha többször már nem jönnél ezzel a „helyesírást nem érdemes vitatni” fordulattal. Ebben a vitában senki sem vitatja a „Magyar Kézilabda-szövetség” típusú alakok helyesírását. A vita arról szól, hogy amikor a helyesírási szabályok által diktált alak (Magyar Kézilabda-szövetség) eltér attól, ahogy a szervezet nevezi magát (Magyar Kézilabda Szövetség), akkor melyik alakot érdemes követnünk. Malatinszky ^vita 2011. november 15., 18:33 (CET)

Észrevételed alapján ezt az egyetlen mondatot kihúztam. A többit viszont messzemenőkig fenntartom, sőt! -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 17., 08:16 (CET)

Nem a helyesírást vitatom. Éppen arra mutattam rá, hogy annak jelen esetben semmi jelentősége. --– CsGábor^[±]  2011. november 15., 18:37 (CET)

Egy enciklopédiában? Már megbocsáss, Gáborom, de hol élsz Te? :) -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 17., 08:16 (CET)

Jogállamban. – CsGábor^[±]  2011. december 1., 19:32 (CET)

+1 -RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 15:39 (CET)

Van még kb. 200 "Labdarúgó-szövetség" cikk, ebből a magyart másképpen, azért írjuk külön, mert ez a bejegyzett neve? Ilyen alapon a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség cikk címét (és az összes szövetség cikkét) is át kellene nevezni az eredeti nevére. Miért fordítjuk le, ha így van bejegyezve (igaz nem magyar bejegyezésű)? Azért mert magyar wikipédia? Szerintem vagy a magyar is kötőjeles legyen, vagy az összes az eredeti nevén szerepeljen, de azt nem támogatom, hogy kizárólag a magyar legyen szóközös, csak azért mert ez a hazai bejegyzése (így nem egységes a többi elnevezéssel)--Tomcsy ^üzenet 2011. november 15., 16:53 (CET)

A nemzetközi szövetség magyar neve nincs bejegyezve, az egy egyszerű fordítás, a FIFA nem használja. Azt mindig a magyar nyelv aznapi szabályainak megfelelően kell és lehet lefordítani. Valóban az MLSZ-hez és a többi sportszövetséghez kellene fordulni az ügyben, de pozitív hozzáállással. használni csak azt a nevet használhatják cégszerűen, ami be van jegyezve, mert különben jogilag ráfázhatnak, szerződések érvénytelenek lehetnek. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. november 15., 17:22 (CET)

Elmegy a téma másfelé. Nem a nemzetközi szervezetek lefordításáról van szó, hanem magyar szervezetek saját alapítójuk által adott nevéről. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 18:21 (CET)

Felhívnám a figyelmedet alább a név és a név helyesírása közti különbségre. Közérthető példa: a Marianna és Mariann formák ugyanannak a névnek két írása, mindkettő anyakönyvezhető. Lásd hasonlóképpen: Attila és Atilla. Szerinted ez a két névforma nem ugyanahhoz a névhez tartozik? Bennó^fogadó 2011. november 15., 18:32 (CET)

Miféle sületlenség ez már?!? Hát hogy lenne "ugyanannak a névnek két írása" a Mariann és a Marianna? Ez két különböző név, azt kell használni, amelyik a hölgy irataiban szerepel. --Peyerk ^vita 2011. november 17., 08:59 (CET)

Te most megint másról beszélsz. Itt arról van szó, hogy ha én létrehozok egy szervezet xy néven, akkor annak az a neve, és ha érdekelne a helyesírás, akkor biztosan annak megfelelően hoznám létre. Nem valószínű, hogy az egyes szervezetek alapítói mellett nem volt valaki (akár akkor, akár később), aki ne szólt volna, hogy jaj, az AK meg az OH...! De ha én alapítóként így akarom létrehozni, akkor annak az a neve, és nem az, amit egy helyesírási szótár mond. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 18:56 (CET)

Nem én beszélek másról, te vonsz egyenlőséget a név és a név helyesírása közé. A szándékosságra és gondozottságra vonatkozó feltevésed merőben indokolatlan, pláne manapság, amikor jogszabályok tömkelege jelenik meg gondozatlan szöveggel. Az utolsó mondatodban megint csak azonosnak veszed a nevet annak írásával. Ez is bizonyára egy lehetséges álláspont (bár erősen tudománytalan), de ezen az állásponton maradva nincsen miről beszélnünk tovább. Ha te a nevet azonosnak tekinted a helyesírásával, akkor valóban névváltoztatásnak tűnik az, ami szerintem nem (ahogyan te sem változol más személlyé attól, ha zöldre festik a hajadat, bár erőteljesen megváltoztatja a megjelenésedet). Amennyiben ezt a különbségtevést nem érted, vagy nem fogadod el, akkor nincsen miről beszélnünk. Ami önmagában nem tragédia, csak nem árt tisztázni. Bennó^fogadó 2011. november 15., 19:01 (CET)

Nézd, én ezt szinte egy kalap alá sorolnám a szerzői jogvédelemmel. Egy író könyvének szócikkét is az adott címén írjuk, egy film címet is az adott címen írjuk (vagy a magyar forgalmazó által adott néven), akkor egy szervezet alapítóját ugyanez a jog illet meg. Ha ő x néven hoz létre valamit, akkor annak az a neve, és nem hiszem, hogy egy lexikon felülbírálhatná ezt. Maximum - mint föntebb is írta más és egy csomó szócikkben így van - bele lehet írni a cikk elejére, hogy a helyesírási szabályok szerint ez és ez lenne. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 20:39 (CET)

Kieg: te sem változol más személlyé attól, ha zöldre festik a hajadat Ez a hasonlat itt nagyon nem áll, én valóban nem lennék tőle más személy, de az én akaratom lenne, hogy zölden, kéken vagy barnán akarnám és olyanra csinálnám, ahogy én akarom. Ha én létrehoznám az x szervezetem y néven, baromira sértene, hogy máshol máshogy jelenik meg. Éppen az tűnne elírásnak. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 20:43 (CET)

Igazából itt a gyakorlat vitatkozik a szótári agyakkal, tehát valóban nem sok értelme van a vitának. A lényeg, hogy ha létrehozták úgy, akkor az a neve. Részemről ezt nem húzom tovább. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 20:44 (CET)

Bennó visszatérő régi mániája az a semmivel alá nem támasztott állítása, hogy a név és annak helyesírása elválaszthatók egymástól. Erre jó lenne ha egyszer valami forrást hozna, mivel az ellenkezője nyilvánvalóan források tömegével alátámasztott.

Amióta a hivatalosság formája az írásbeliség, azóta a hivatalos elnevezések nem léteznek az írásmódjuktól függetlenül. Ez a jogban és a gyakorlatban egyaránt egyértelmű. Egy településnévnek vagy egy személynévnek akár egyetlen betűnyi, a kiejtést nem is befolyásoló módosítása névváltoztatásnak minősül, vagyik másik név adásának.

Szóval hol van a forrás arra, hogy a név és annak írásmódja különböző dolgok volnának?

--Peyerk ^vita 2011. november 17., 09:05 (CET)

Hozzá: a név nem azonos a név helyesírásával + gyakorlati szempontok

A fentiekben egy fogalomkeveredés tapasztalható, illetve egy meg nem válaszolt kérdésből adódó félreértések.

Először is például, a név megválasztása keveredik a név helyesírásával, holott ez a kettő nem magától értetődően azonos. A [magyarautóklub] hangsort, ami az illető szervezet választott neve, többféleképpen is leírhatjuk, többféleképpen tagolhatjuk, és az idők során változhat, változik is az írásképi reprezentációja (például attól, hogy intézménynévként kezeljük, és minden alkotóeleme nagybetűs lesz). Ezzel azonban nem változik meg a neve, ahogyan például a Károlyi család neve sem változott meg attól, hogy ötszáz év alatt írták hol Carolinak, hol Carolynak, hol meg éppen Károlinak.

Namármost. Elvileg persze dönthetünk úgy, hogy a lehető legteljesebb, aggályos hűséggel követjük egy-egy szervezet önmagára vonatkozó írásszokásait, de ennek megvannak a maga gyakorlati következményei. Nem a szervezetek identitása és önrendelkezése iránti tiszteletlenség mondatta és mondatja velem, hogy erre energiát fordítani alighanem felesleges, hanem egy egymással összefüggő gyakorlati és elvi szempont:

1. A könyvtárosok a megmondhatói, milyen terhekkel jár, ha egy autentikus írásmódot rögzíteni kívánunk. Máris egy csomó kérdés merül fel:
   1. Mi legyen a név írására vonatkozó autentikus forrás?
      1. Az alapszabály?
      2. A honlap?
      3. A kiadványaik?
      4. Ezek melyik változata?
      5. Ki állapítja meg a hitelüket, egymáshoz képesti rangjukat?
      6. Mi van, ha ezek egymásnak ellentmondanak?
   2. Mi van, ha az alapszabály/egyéb autentikus forrás eredetije nem hozzáférhető, csak egy gondozatlan szövegű átirata?
   3. Ki fogja ellenőrizni, és mikor, hogy nem módosították-e az alapszabályt, vagy nem hagyják-e egész egyszerűen figyelmen kívül a gyakorlatban (ez esetben annak a veszélye merül fel, hogy nemhogy nem sikerült autentikusabb névformát őrizni az enciklopédiában, de egyenesen konfliktusba kerültünk az illető szervezettel)?
   4. Mit csinálunk akkor, ha az illető szervezetet valaki figyelmeztette a helyesírásszerű névírásra, és a gyakorlatban már régen javították a hibát, nekünk viszont az alapszabályi typóhoz kellene mint szentséghez igazodnunk?
   5. Mi van, ha hozzá sem jutunk az alapszabályhoz (nem mindenki őrzi a neten)?
   6. stb.

   Mielőtt egy egész enciklopédia összes szóba jöhető tárgyára vonatkozó szabályt megállapítunk, ezekkel tisztességesen szembe kell nézni, végig kell gondolni előre, nemcsak a Magyar Autóklubra, de a Piripócsi Hagyományőrző Asszonykör Marcafánksütő Tagozatára is, mert különben egy ilyen szabályozás írott malaszt marad.

2. A második szempont inkább elvi. Az összes, a fentiekben leírt nyomozó munkának leginkább csak akkor látszana érdeme lenni, ha föltehető, hogy az illető névírási szokásban valami szándékosság fedezhető fel, az esetek elsöprő többségében azonban nem ez a helyzet, egyszerűen csak lustaságból, nemtörődömségből, idő híján stb. nem ellenőrizték, nem igazították az általunk követett AkH.-hoz. Ez esetben komoly erőfeszítéseket tenni arra, hogy egy merőben esetleges, pillanatnyi lejegyzői írásállapotot szentségként kezeljünk, nem tűnik kifizetődőnek se időben, se erkölcsileg, se anyagilag. :)

Ezek mind tényleg nem problémátlan dolgok, sokféleképpen el lehet dönteni a hozzáállásunkat, csak ne maradjon el a végiggondolásuk. Az akadémiai helyesírás egy íráskódolási KRESZ, amiről föltehető, hogy az állami és fontosabb, nagyobb szervezetek követni kívánják (speciális problémát jelenthetnek ezzel szemben a határon túli, nemzetközi terepen tevékenykedő szervezetek stb.). Hasznosságát többek közt épp az egyöntetűsége biztosítja. A filológiai hűség szép és becsülendő dolog, megvan azonban a könnyebbsége annak is, ha nem kell ezer esetben komoly nyomozati munkát végeznünk, hanem igazodhatunk egy zsinórmértékhez, amit elvileg érvényesnek lehet tekinteni.

Persze szó sincs arról, hogy – akárhogy döntünk is – a maga helyén ne volna releváns információ az érintett írásgyakorlata, bármilyen esetleges is, ahogy megfordítva, ha úgy döntünk, nyilván információ, miképpen volna egy-egy név AkH.-kompatibilis formája. A különbség megint csak főleg gyakorlati: ha azt választjuk, hogy a zsinórmértéket követjük, az biztosítja, hogy a szócikket ne kelljen folyton átnevezgetni, miközben feltárhatjuk benne külön információként az éppen megállapítható gyakorlatot, a másik jóval labilisabb helyzetet teremt.

Felmerülnek aztán egyéb kérdések is. Az enciklopédiaszerkesztés sokat igazít, egységesít. Miért pont az intézményneveket kezeljük ilyen féltő tisztelettel? A szerkesztők egyéni helyesírását miért nem? Miért javítjuk egyáltalán az AkH. szerint a Wikipédia szövegeinek helyesírását (eltekintve most a WP:HELYES-től). Miért? Miért számít többet, hogy az Autóklub vezérigazgatói titkárnőjének mi az írásszokása, mint Mari nénié? Miért nem írhatja bele az utóbbi egy szócikkbe azt, hogy zsemlye vagy azt, hogy türülköző és kőrút? Ezeket miért javítjuk szemrebbenés nélkül, holott alkalmasint jóval intimebb személyes közeget érintenek, mint egy titkárság írásgyakorlata?

Az olvashatóság kívánalmainak megfelelően sok olyasmit egységesítünk, ami fel sem tűnik senkinek. Nem célszerű ebből a komplex rendszerből indulati alapon ragadni ki egy-egy elemet. Azon senki sem akad fenn pl., hogy szegény Károlyi Gáspár nevét olyan formában jegyezzük ma, ahogy egész biztosan soha ő maga le nem írta volna?[2] Hogy II. Rákóczi Ferenc nevének írásáról is csak az az egy biztos, hogy ebben a formában soha le nem írta volna? Változik a helyesírás, változik a nevek írására szolgáló kód (némileg az ejtés is). Mégsem beszél senki névhamisításról és egyéb drámai túlzásokról, amik itten fentebb felmerültek.

Mindazáltal én senki se le se rá nem beszélnék a szabályozás egyik irányú megváltoztatására sem. Szerencsére olyan régen vagyok már itt, hogy pontosan tudom, a rossz szabályokat úgyse fogja végrehajtani senki se, talán az átverekedőjük kezdeti dafkelelkesedését leszámítva. A kiemelt, hangosan tárgyalt ügy látványosan elintéződik, a többi marad úgy, ahogy volt. Ezért tehát nagyjából mindegy, hogy a t. szerkesztőség milyen döntést hoz. Azon belül azonban esetleg érdemes megfontolni, hogy olyant hozzon, amit kevesebb energiával is be lehet tartani, ha véletlenül valakinek eszébe jutna betartania. Bennó^fogadó 2011. november 15., 17:43 (CET)

1. A gyakorlati kérdéssel kapcsolatban: a szervezetek nevét úgy kell használnunk, ahogy azok be vannak jegyezve, ez az interneten is naprakészen elérhető; az összes ezzel kapcsolatos aggály (mi van, ha nem érjük el; mi van, ha megváltoztatják stb.) tehát alaptalan.
2. Az elvi kérdéssel kapcsolatban pedig nekem az a véleményem, hogy ha a szócikk címében és első mondatában nem a szervezet nevét használjuk, akkor a cikk nem a szervezetről szól, valótlanságokat állít és félrevezeti az olvasókat.

Feltehető az is, hogy a szervezetek követni kívánják a magyar helyesírást (és vagy sikerül vagy nem), meg az is, hogy ismerik, de nem akarják követni, mert ők máshogy szeretnék elnevezni a szervezetüket; ez az ő szívük joga, ahogy a költőknek is van költői szabadságuk. Ha esetleg az az eset állna fent, hogy követni szerették volna, csak nem sikerült, akkor majd átnevezik a szervezetet, erre bármikor lehetőség van. Ahogy korábban is írtam: „A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet” – ez nem igaz, mert ilyen nevű sportszervezet Magyarországon nincsen.

A helyesírást addig lehet és érdemes használni, amíg nem ütközik valami más szabályozással – jelen esetben a bírósági nyilvántartással és a szervezetek hivatalos, bejegyzett névhasználatával. Elég régen vagyok itt ahhoz, hogy tudjam, egy rossz döntés kérdésköre állandóan újra és újra elő fog kerülni, újabb és újabb konfliktusokat okozva, amíg egy jó döntés nem születik helyette. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a közösség milyen döntést hoz. Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 15., 20:44 (CET)

Amit leírsz, az részben azonos azzal, amit én írtam le (kivéve a gyakorlati aggályokat, amikre nem válasz az internetes elérhetőség, az ugyanis önmagában nem garantálja a naprakészségünket), részben meg már megint a név és a névforma teljes azonosságát föltételezve vezetsz le mindenfélét, ami egy igazolatlan előfeltevésből következne, ha az az előfeltevés igazolható volna (lásd alább). Túl sok itt a volna.

A helyesírást addig lehet és érdemes használni, amíg nem ütközik valami más szabályozással – írod, csak hát itt éppen az a probléma, hogy ennek a valami más szabályozásnak eddig semmiféle nyomát nem sikerült kimutatni. Volnál szíves bemutatni, hogy ki és hol fektette le ennek a másik szabályozásnak az alapjait? Hol is van ez a másik szabályozás? Addig csak egy esetleges gyakorlat van, amit ugyan kezelhetünk forrásként (mert önmagára nézve nyilván forrás), de talán ne hadoválj szabályozásról, amikor nem tudod kimutatni, hogy olyasmi itt létezik valóban (pl. egy jogi érvényű szabályozás a nevek írásáról). Ilyen már csak azért sem nagyon létezhetik, mert tudtommal a bírósági gyakorlat vitás esetekben az AkH.-ra szokott támaszkodni). Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:27 (CET)

+1. Az viszont már teljes abszurdum, amit a Magyar Labdarúgó-szövetség formáról állítasz. Ez a forma a WP számára tekintélyi forrás OH.-ból származik, használja a sajtó és a szakirodalom. Ez az AkH.-követő formája a szervezet nevének. Lehet mondani mindenfélét a névformák egymáshoz képesti rangjáról, na de azzal a csacsisággal, hogy ez a forma nem létezik, nem kéne a megbeszélés színvonalát a béka popója alá utalni át. Nyilván létezik, sőt, a Wikipédia névhasználati elveiből következően nyilván fel is kell tüntetni a szócikkben, az más kérdés, hogy érdemes-e arra, hogy elsődleges forma legyen, vagy sem. Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:33 (CET)

Az egész okoskodás az elején megbukik. Arra szeretnék forrást látni, hogy a név és annak helyesírása elválhatnának egymástól. Egy névben végrehajtott betűcsere akár a kiejtést nem befolyásoló esetben is névváltoztatás, sőt, bármilyen írásjel megváltoztatása is az. --Peyerk ^vita 2011. november 17., 09:09 (CET)

Erre tudnál forrást hozni? Amellett, ha jogi tekintetben ez igaz volna is (amire még nem láttunk forrást), nem a jogi szempont az egyetlen. A Wikipédia szócikkének címe nyilván nincsen kihatással egy szervezet nevének bejegyzett formájára (kivéve persze, ha kijavítják, ami történt már korábban is).

Ismétlem, amit fentebb is: nekem ugyan teljesen mindegy, milyen zsinórmértéket választ a szerkesztőség az ilyen ügyek kezelésére, de lehetőleg ne keverjünk nyelvfilozófiai (mi a név viszonya a névformához) és formáljogi (bejegyzés, hitelesség, alapító okirat) szempontokat egymással, teljesen értelmetlenül. Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:27 (CET)

Hogyne tudnék forrást hozni, csak azt hittem magától értetődik. A településnevek körében végrehejtott legutóbbi ilyen változások 2004-ben estek, amikor az alábbi kilenc névváltoztatásról határozott a köztársasági elnök.

1. Baranyahidvég -> Baranyahídvég
2. Bucsuszentlászló -> Búcsúszentlászló
3. Füzvölgy -> Fűzvölgy
4. Kővágótőttős -> Kővágótöttös
5. Megyehid -> Megyehíd
6. Óhid -> Óhíd
7. Rábahidvég -> Rábahídvég
8. Sajóhidvég -> Sajóhídvég
9. Szabadhidvég -> Szabadhídvég

(Forrás: a KSH online helységnévtára.)

Ezeknek a neveknek a kiejtése nem változott - nem is lehetne azt előírni -, a névváltoztatás kizárólag az írott formára terjed ki. Ráadásul vannak e módosított elemeket tartalmazó helységnevek, amelyeket viszont nem módosítottak (mint Csikóstőttős, Hidvégardó) Ez azért lényeges, mert azt bizonyítja, hogy ezeket a névváltoztatásokat a jogilag egyértelmű helyzeten túlmenően is érdeminek kell tekintenünk, nem úgy, mint a cz->c helyesírási cserét, amit a más vitában már emlegetett 113.850/1925. sz. belügyminiszteri rendelet írt elő.

--Peyerk ^vita 2012. január 10., 10:54 (CET)

Ez egy jó példa, de csak a nevek egy szigorúan meghatározott körére vonatkozik, a helységnevekre. Ugyanilyen szabályozás érvényes az anyakönyvezésre például (bár már a használatra nem, sokan használják olyan formában a nevüket, ami nem anyakönyvezhető, pl. ismerek egy Marianne-t, aki így írja a nevét, holott az anyakönyvben föltehetően nem így szerepel).

Az összes többi tulajdonnévre ez a két kör nem terjed ki csak úgy magától. Elvileg föltehető lenne, hogy a bejegyzéskor a cégek, egyesületek, társaságok nevének tudomásulvételével a bíróság egyszersmind rögzíti az írott névformát is, ez azonban szintén nem magától értetődő dolog. Erre nézve sem ártana forrás. De ha van is, az csak e nevek jogi kezelésére nézve döntő, az enciklopédikus és helyesírási kezelésükre nem.

Megtehetjük ugyanakkor, hogy a bejegyzéskori névformát tekintjük elsődlegesnek a WP-n, és csak másodlagosan tüntetjük fel az AkH.-korrekt formát, erre nézve lehetnek hasznossági érvek. Van itt ugyanis egy második számú probléma: a fent általad idézett kör és az anyakönyvezhető nevek köre nem ütközik helyesírási szempontokkal, a helyesírási szabályzás ugyanis, amit követünk, kifejezetten kijelöli, hogy a helységnevek és anyakönyvezhető nevek hivatalos listájában szereplő formákat tekinti helyes alaknak. Ráadásul ezek nem is vetnek fel helyesírási problémákat (bár szempontunkból pikáns poén, hogy az általad idézett példák mindegyikében épp a kodifikált alakhoz közelítették a helységnevet (híd hosszú í-je, fűz hosszú ű-je).

A fentebb felmerült problémák viszont olyan intézményneveket érintenek, melyek írott formája nem AkH.-kompatibilis (mert nem indokolható AkH.-alapon a különírás, az egybeírás stb.). Ezek után is mondhatjuk persze, hogy tiszteletben tartjuk a bejegyzett formát, amennyiben ez praktikus egyszerűséggel megállapítható, hogy ne legyen belőle örök vita (kételyeimet fentebb kifejtettem), de akkor rögzítsük irányelvi jelleggel, hogy így legyen, illetve hogy másodlagosan hasznos információkét ugyan tüntessük már fel az AkH.-kompatibilis névformákat (melyek többé-kevésbé el is vannak terjedve a gyakorlatban, érdekes erre nézve időnként kereséseket végezni, gondolom attól függ,hogy dolgozik egy-egy korrektor itt-ott). Bennó^fogadó 2012. január 12., 19:09 (CET)

Kapcsolódó olvasnivalók

• Wikipédia:Labdarúgásműhely/Irányelvek#Labdarúgó-szövetségek szócikkeinek irányelvei
• Kategória:Nemzeti labdarúgó-szövetségek
• Vita:Magyar Labdarúgó-szövetség
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Labdar%C3%BAg%C3%B3-sz%C3%B6vets%C3%A9g#cite_note-0 , amely a Magyar Labdarúgó-szövetség szócikk első jegyzete, utóbbit szó szerint is bemásolom ide: „A szervezet hivatalos neve Magyar Labdarúgó Szövetség. Ez az alak azonban nem felel meg a Wikipédia helyesírási irányelveinek: a „labdarúgó” ugyanis itt főnév, személyre utal, akiknek a szövetségéről van szó, nem pedig a szövetség rúgja a labdát, ezért nem az AkH.¹¹ 112. alkalmazandó itt, hanem az AkH.¹¹ 128. c) és az AkH.¹¹ 138., lásd még: OH. 983. o.” -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 15., 17:54 (CET)

Joey, tovább folytatod, sajnos, az árnyékbokszolást. Ahogy már az adminlevlistán meg ezen a lapon fentebb is elmondtam senki nem vitatja, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség alak az AkH szabályainak megfelelően helyes. Amit vitatunk, az az, hogy a helyesírási szabályzat által diktált alakot kell használnunk vagy pedig azt az alakot, amit az MLSZ használ. --Malatinszky ^vita 2011. november 15., 19:23 (CET)

Ezeket a releváns olvasnivalókat ugyanakkor tettem ide be, amikor a fentebbi hozzászólást is tettem. Fenntartom. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 17., 08:20 (CET)

Bourbaki veszélyes útkanyarulat

Kérek egy névjavaslatot: szinte biztos, hogy ez így helytelen. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. március 19., 08:49 (CET)

• Chopin-zongoraetűd, de Bach zenekari szvit
• Katalin-bál, de Dionüszosz szüreti bál
• Lukács-iskola, de Csontváry képzőművészeti iskola
• Mária-oltár, de Mária szárnyas oltár
• Pinochet-puccs, de Pinochet katonai puccs

(Forrás: OH. 167–169.) Ez tehát szigorúan véve elfogadható, lásd a Különírt összetételtípusok listája „Egyéb kivételtípusok” 2. pontja alatt. Mondjuk ha létezik ennek kiejtésben (!) olyan változata, hogy „Bourbaki-féle”, az talán még szebb, de ha nincs, akkor ne módosítsuk az írásképet csak azért, mert problémás a helyesírása. Ádám ✉ 2012. március 22., 12:32 (CET)

Ötletelek: Lehet, hogy ez is alkalmas lenne: „Veszélyes útkanyarulat jel (matematika)”, hiszen amikor bevezették, akkor egyszerűen csak az volt a neve, hogy »tournant dangereux«. Ráadásulsokak számára ma inkább Knuth nevéhez kapcsolódik, például itt is: The Dangerous Bend Sign of Donald Knuth, hiszen Knuth munkáin keresztül vált igazán ismertté. Itt sincs fix szókapcsolatban a Bourbaki megnevezéssel: Origins of Mathematical Symbols/Names - MathOverflow.

--Karmela posta 2012. március 23., 12:28 (CET)

Stilisztikai gond

Igencsak elgondolkodtatott a Alexandria (Románia)#Történelem alfejezet. Először is a kronológiai sablon miért irányít belső linkkel a "Mi nem való a Wikipédiába?" cikkhez? Nem inkább a Stilisztikai útmutatóra kellene?

De nagyobb kérdés, hogy egyáltalán mit keres ez a sablon ennél a fejezetnél? Itt egy 5 tételes lista van, semmi más. Miért kellene ezt folyó szöveggé alakítani, amikor a Stilisztikai útmutató szerint mint Felsorolás, így jelen igeidővel írandó? (Nem bogarásztam végig a laptörténetet, hogy ki mikor kevergette...)

De ha a másik oldalát nézem, az öt esemény közül négy folyó szövegű...

Mi a fene ez a káosz, vagy az én fejemben van? – Porrima^eszmecsere 2012. március 21., 14:43 (CET)

Annak a szakasznak a címe Történelem. Szerintem egy kronológiai felsorolás nem történelem. Történelemkönyvekben is a függelékben láthatunk ilyesmit (vagy külön kötetben, de azt eleve kronológiaként adják ki). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 21., 15:26 (CET)

A történelem szakaszban folyószöveget szoktunk használni. Szerintem se a „Mi nem való a Wikipédiába” oldalra kellene hivatkozni, mert egyrészt ott ez nem is szerepel, másrészt ezek az infók igenis a wikipédiába valók, csak a megformázásuk nem. Átírom a linket a stilisztikai útmutatóra, abban sincs benne, de majd beleírom. Alensha 2012. március 21., 17:01 (CET)

Köszönöm az észrevételem utáni gyors reagálást és javítást: így már helyére kerültek a dolgok, szerintem is. – Porrima^eszmecsere 2012. március 21., 18:56 (CET)

Az IFFHS magyar neve

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Az International Federation of Football History & Statistics cikkben szerepel egy furán lefordított magyar név: A Labdarúgás Történetével és Statisztikáival Foglalkozó Szervezet. Számomra eléggé sántít az elnevezés. Kell egyáltalán a magyar név, és ha igen, akkor nem tudunk neki valami jobb nevet találni? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 16., 20:09 (CET)

Egyértelműen kell, a magyar sportsajtóban nagyon gyakran hivatkoznak rá, magyar névvel. Viszont mivel nincs hivatalos magyar elnevezése, ezért a fordítás pontosításán lehet esetleg vitatkozni. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 16., 20:30 (CET)

Esetleg Nemzetközi Labdarúgó-történelmi és -statisztikai Szervezet? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 17., 15:10 (CET)

A Federation egyértelműen szövetség, ebben nem lehet pongyoláskodni. Talán Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. január 18., 18:00 (CET)

(A) Labdarúgás Történetének és Statisztiká(já/i)nak Nemzetközi Szövetsége esetleg? Elkerülve így a ronda zárójelet. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 18., 20:42 (CET)

Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztiki Szövetség tűnik a legjobbnak, ahogy Burum írja. Bennó^fogadó 2012. február 15., 19:32 (CET)

Átnevezve. --Einstein2 ^{ide írj} 2012. március 26., 18:37 (CEST)

Extrémértékelmélet

Ugye az extrémértékelmélet a helyes, így egybeírva, nem pedig a jelenlegi extrémérték-elmélet? Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. március 26., 11:45 (CEST)

Hat szótag után kötőjel a többszörösen összetett szavakban. Tehát itt is. Dudva ^vita 2012. március 26., 12:01 (CEST)

Úgy van, lásd 6 : 3-as szabály. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 26., 12:28 (CEST)

Köszi, akkor marad. Már megint nem találtam a szabályhelyet, emlékezni pedig már csak az ökröm szarváig. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. március 27., 02:13 (CEST)

Japán átírás help

Tudnátok segíteni átírni a következőket? (Miyavi szócikkhez)

• 石原 貴雅 Ishihara Takamasa (Isihara Takamasza?)
• 雅 Miyavi
• en:Kawanishi, Hyōgo
• 雅楽 Gagaku
• Ryomano Tsumato Sono Ottoto Aijin (erre nem tlaáltam írásjegyeket)
• 雅流 Galyuu
• ロックの逆襲–スーパースターの条件 Rock no gyakushū -Superstar no jōken
• 25 Shūnen Kinen Koen Tokyo Geijutsu Gekijo 5 Days -Dokuso- (ehhez csak a 東京芸術劇場 Tōkyō Geijutsu Gekijō -hoz van írájegy)
• Sakihokoru Hana no you ni -Neo Visualizm- / Kabuki Danshi
• Subarashikikana, kono sekai 素晴らしきかな、この世界
• 雅-みやびうた-歌～独奏～ Miyaviuta ~Dokusou~

Tudom, hogy most szerettek , de ez csak a főszövegben lévők, a komplett diszkográfiát nem merészelem mellékelni, mert megvertek Köszönöm! Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. március 23., 11:24 (CET)

Isihara Takamasza, mijabi, Kavanisi, Hjógo, gagaku, Rjómano cumato szono ototto aidzsin, garjú, rock no gjakusú, superstar no dzsóken, súnen kinen kóen tókjó geidzsucu gekidzsó, dokuszó, szakihokoru hana no jú ni, kabuki dansi, szubarasikikana, kono szekai, mijabiuta dokuszó.

Nagyjából. --Pagony^foxhole 2012. március 23., 11:47 (CET)

Imádlak :) Kikészítenek ezek a vegyes írájegyű nevek, mert az átírókütyü nem tud velük mit kezdeni, csak egy részét írja át,a többit meg úgy hagyja. A kandzsiátíró meg innen az irodából nem működik (hülye irodai internetfilter). Köszi még egyszer! Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. március 23., 11:52 (CET)

Szívesen. :) --Pagony^foxhole 2012. március 23., 12:16 (CET)

Off: ennek a Miyavi-cikknek a "magánélete" szakaszáig nem derül ki, hogy férfi vagy nő az illető... tudom, hogy manapság nincs nagy jelentősége, de azért előbb is szerepelhetne valahogy jelzésértékűen az infó. :) SyP 2012. március 25., 09:33 (CEST)

Syp, a mai világban én már a magánélete szakasz után se vennék rá mérget, hogy férfi… :D Alensha 2012. március 28., 05:57 (CEST)

InuYasha, a mozifilm – Időtlen szerelem

Ez a szegény cikk már jó pár átnevezést átélt, ezért kérdezem itt:

• A film a port.hu-n Inuyasha a mozifilm - Időtlen szerelem
• Az első DVD megjelenésen 2001-ben Inuyasha a film - Az időt felülmúló szerelem
• A második DVD megjelenésen 2007-ben ismét a port.hu-s cím
• Az IMDb magyar verziójában szintén Időtlen szerelem van.

Szóval akkor mi fontosabb? Az első DVD megjelenés? Vagy az összecsengő második DVD megjelenés + port.hu + IMDb? Melyik legyen cím és melyik redir? Köszi előre is. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. március 27., 21:58 (CEST)

Szerintem a legjobb az InuYasha – Időtlen szerelem lenne. A „mozifilm” inkább csak magyarázó (pláne, ahol föléírják – az A film InuYasha Időtlen szerelem nem hangzik jól…), a port.hu szvsz felejtős (a nagybetűs Y-t sem sikerült eltalálniuk), egy : vagy – meg nyugodtan becsempészhető oda, ahol a borítóról olvassuk le a címet (ott a tördelés miatt nem került rá). Alensha 2012. március 28., 05:52 (CEST)

Ha már ekkora a szórás, akkor tényleg kreáljunk valami normálisat, Alensháé az. Különben fura ez a férfi kutyadémon, mert a jasa női démont jelent, de persze tökmindegy. --Pagony^foxhole 2012. március 28., 20:27 (CEST)

Bromance

Ezt a szócikket úgy megírnám, mert ez egy jó kis érdekes téma, de mi legyen a címe? :) Nem igen tudok róla, hogy létezne rá magyra kifejezés, bár van, ahol a neten használják a "brománc" szót [3] rá. Maradjon angol formában, és majd ha elterjed a magyarítása, akkor átnevezzük? Vagy helyesíró guruink esetleg tudnak róla, hogy a legújabb értelmező szótárakban benne van-e? A Merriam-Websterben már szerepel. Nem tudok róla, hogy lenne olyan angol-magyar szótár, amiben benne lenne. – Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. március 16., 16:11 (CET)

szerintem lehet brománc, elég szokatlan még, de mindent meg lehet szokni. mondjuk elsőre azt hittem, ennek a brómhoz van valami köze és néztem is, hogy mit akarsz te a kémiai cikkekkel :D különben nem értem, minek külön szó arra, hogy van barátság azonos neműek közt, úgy írnak róla, mintha ez valami totál új dolog lenne. Alensha 2012. március 17., 04:00 (CET)

A brománc egyérelműen zseniális, pláne, ha terjedőben van, csak erősítsük. :) Bennó^fogadó 2012. március 17., 18:47 (CET)

Szuper, köszi :) Alensha, a brománc és a sima barátság nem ugyanaz, nyilván azért van rá külön szó. A brománc az ölelkezős-puszilkodós típusú barátság, amikor a pasik nem idegenkednek egymás nyakába ugrani. A brománcnak a K-popban például külön jelentősége van, mert a marketingeszközök egyike, a fiúegyüttesek tagjai excessive bromance-be bonyolódnak egymással, mert a sok tinikorú kislány cukinak tartja az egymásnakborulós fiúkat. Épp tervezem ezt a részt kifejteni majd a blogomban, elképesztően érdekes téma amúgy, és nyugati ízlésvilágnk förtelmes is első ránézésre, mert aki nem tudja, miért cisnálják, az alapból melegnek tartja a dolgot. :) Vannak pl. a rajongók által összepárosított brománc-párosok, az OTP (original true pairing), akikről a rjaongók úgy képzelik, hogy a legszorosabb köztük a brománc. Erre az előadók rá is játszanak, ölelgetik egymást, puszilkodnak. :) a brománc sokkal több layert tartalmaz, mint a puszta "barátság" szó. A barátoddal elmész sörözni, a brománcban a sörözés közben az ölében ülsz. (Koreában legalábbis). egy tökéletes példa a brománcra. Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. március 17., 19:39 (CET)

A világtörténelem legcukibb brománca az volt, amikor Kádár és Brezsnyev megcsókolták egymást. Mindig túlcsordulnak bennem az érzelmek, ha az erről készült videót meglátom. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. március 19., 08:49 (CET)

Ennél csak egy fokkal volt cukibb, amikor ugyanaz a Brezsnyev ugyanannak a sornak a végén álló Gromikót is szerelmesen megcsókolta – majd együtt felszálltak a repülőre és hazautaztak. De ha már ott volt... --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 22., 13:28 (CET)

Csak megerősíteni tudom, hogy brománcnak hívják, épp pár napja láttam valahol ezt a kifejezést. Gyanítom, hogy a brother és romance szóból képzett szóösszerántásról van szó. --→ Sasuke88  ^vita 2012. március 26., 19:30 (CEST)

Sasuke88, az enWikis cikk megerősíti a gyanúdat:

• Bromance is a portmanteau of the words bro or brother and romance. Editor en:Dave Carnie coined the term in the skateboard magazine Big Brother in the 1990s to refer specifically to the sort of relationships that develop between skaters who spent a great deal of time together.

Timish, érdemes majd egy pillantást vetned a cikk német változatára is, ami inkább a biblia, történelmi és irodalmi vonatkozásokat helyezi előtérbe és a fogadott fiútestvér fogalmával operál, mint Schiller is: „Testvér lészen minden ember, merre lengnek szárnyaid.”.

--Karmela posta 2012. március 27., 12:36 (CEST)

Nem néztem utána sehol, magamtól jöttem rá . --→ Sasuke88  ^vita 2012. március 29., 20:27 (CEST)

A szócikk már elkészült és szerepel a szóeredet is benne. Karmela, sajnos nem tudok németül. Bármilyen nyelven hajlandó vagyok megtanulni egy év alatt, kivéve a németet és a franciát (csúúúnyaaaaaaa) Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. március 27., 13:22 (CEST)

Mondod ezt, amíg meg nem tetszik egy német vagy francia rocksztár. Akkor aztán megy majd a nyelvtanulás ezerrel meg a szexi videoklipjeik posztolása facebookon :D :D Alensha 2012. március 28., 05:59 (CEST)

Írtam hozzá egy rövidke szakaszt a német cikk alapján. --Karmela posta 2012. március 27., 17:07 (CEST)

Halottai

Jó ez így: A Kozma utcai izraelita temető nevezetes halottainak listája? A temetőben nyugvó halottak nem a temető halottai, érzésem szerint. A temetőnek talán síremlékei vannak, vagy "benne nyugvó halottak". Szerintem a temető halottja a temetőigazgató, annak a titkárnője vagy a sírásó lenne. Vélemény? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 26., 13:31 (CEST)

Szerintem teljesen érthető, miről van szó (nekem a „cégünk XY-t saját halottjának tekinti” szófordulattól borsózik a hátam, úgy hangzik, mintha ők tették volna el láb alól…) Ami lehetne helyette, az mind túl tekervényes (talán az „X temetőben nyugvó/eltemetett ismert emberek” még elmegy, de a mostani szebben hangzik).

Az átnevezéskor, ha lesz, a Kategória:Magyarországi temetők többi hasonló cikke is átnevezendő. Alensha 2012. március 26., 20:11 (CEST)

Persze, hogy érthető, csak szerintem pongyola. A halott a család "tulajdona" nem a temetőé. De nem akarok átnevezni, hanem arra vagyok kíváncsi, hogy csak én értem-e ezt így, netán rosszul? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 26., 20:16 (CEST)

Elég trehány elnevezés azért, meg még idegenszerű is. A nyugvó csak egy szót adna hozzá, és tényleg szebb lenne. --Pagony^foxhole 2012. március 26., 21:13 (CEST)

Rövidebbet is el tudok képzelni, de a „nyugvós” változatot is jónak tartom, bár kissé körülményesnek. Hasonlítsátok össze:

1. Nevezetes halottak a Kozma utcai izraelita temetőben
2. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugvó nevezetes halottak listája

--Karmela posta 2012. március 27., 12:44 (CEST)

Szerintem a második jobb, még ha körülményes is; az első olyan, mint egy újságcikk címe („12 halott a buszbalesetben”). Alensha 2012. március 28., 05:54 (CEST)

Szerintem a második pontosabban és szebben fejezné ki azt, amit szeretnénk. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. március 30., 18:18 (CEST)

Elnevezési segítség kérése

Sziasztok! Tanácstalan vagyok, hogy melyik a helyes formula:

• Kategória:Személyinfobox-modulok
• Kategória:Személy infobox-modulok
• Kategória:Személy infobox moduljai (?)

Köszi előre is a tanácsot! Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. március 30., 17:06 (CEST)

Szerintem Kategória:A Személy infobox moduljai. --Einstein2 ^{ide írj} 2012. március 31., 17:40 (CEST)

Vegyesúszás vs vegyes úszás

Nem akarom borzolni ismét az olimpiás szerkesztők kedélyeit helyesírási kérdésekkel, de a vegyes úszás kifejezést az OH. és az Akadémiai Helyesírási Szótár is így hozza, különírva. Jelenleg az egybeírás a bevett szokás nálunk, javítani kéne a szócikkek címeit és szövegét is. Regasterios ^vita 2012. március 31., 17:33 (CEST)

Most látom, hogy a vegyes váltó kifejezés is sok helyen egybeírva olvasható, pedig külön helyes. --Regasterios ^vita 2012. március 31., 17:37 (CEST)

Hasheket Shenish'ar vs. Haseket senisar

Hozzáértő kollégák segítségét kérem... A 2005-ös Eurovíziós Dalfesztiválon az izraeli induló Shiri Maimon volt a Hasheket Shenish'ar című dallal. Namármost, a név és a dalcím is így szerepelt „hivatalosan” a versenyen. Mi átvesszük ezt a „hivatalos” alakot, vagy átírjuk magyarosra a cikkcímben, azaz Siri Majmon-ra és Haseket senisarra? És a második szónál kell-e a nagybetű? Amennyiben tévednék a héber kiejtéssel/átírással kapcsolatban az csak az én hibám, kérlek, ebben javítsatok, ha kell! Szóval? Előre is köszönöm a megtisztelő hozzászólásokat! - Gaja  ✉ 2012. április 1., 18:09 (CEST)

Betűrend

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)

A lista elejéből megállapítható, hogy itt az 'a' és az 'á' betű között nem tesztek különbséget, de akkor Aczél János hogyan előzheti meg Ács Györgyöt? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.82.188.228 (vitalap | szerkesztései) 2012. április 1., 18:49‎ (CEST)

Hibák mindig vannak/lesznek. Bár ez nem hiba. A cs betű a c+z után van. – LA^pankuš 2012. április 1., 18:52 (CEST)

Kockás()piton

Valaki legyen kedves és nézze meg az OH-ban, hogy a kockás pitont hogyan kell írni. Legutóbbi megbeszélésünkön előkerült egy jó, egyértelmű és alkalmazható szabály, aminek alapján ezt rendesen külön kéne írni. De én már bármit elhiszek a magyar helyesírásról, meg az ellenkezőjét is. Szerintem egyébként is külön írandó lenne. – LA^pankuš 2012. április 3., 17:23 (CEST)

Külön. --Pagony^foxhole 2012. április 3., 17:25 (CEST)

Ez gyors volt, köszönöm. Mindjárt intézkedek, teszek-veszek... – LA^pankuš 2012. április 3., 17:28 (CEST)

Viszont... Most látom, hogy van tigrispitonunk és királypitonunk is, a listában van sziklapiton, kurta-piton. A józan ész és a szabály szerint különírandó lenne. Ezt is meg kéne nézni, mert ezekben már korántsem vagyok biztos. – LA^pankuš 2012. április 3., 17:32 (CEST)

Királypiton és társai egybe, a kurta valószínűleg külön (ez nincs benne). – Pagony^foxhole 2012. április 3., 17:35 (CEST)

Na ezért jó, hogy megkérdeztem. A biológusi szabály szerint különírandók lennének. Akkor a meglévők már jók, a kurtát csak a listában kell javítani. Köszönöm. – LA^pankuš 2012. április 3., 17:38 (CEST)

Ozmánbük

MegoldvaHiányzik az aláírás!

válasz a szerk vitalapján Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. április 8., 19:20 (CEST)

Az Ozmánbük szócikk SŰRGŐS helyesírási segélyre szorul!!!

Müszaki segély is kéne! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sutka99 (vitalap | szerkesztései) 2012. április 8., 18:30 (CEST)

Alagutak

Sziasztok!

A vasúti alagutak kategóriában eléggé változatos neveken szerepelnek az alagutak. Van kiskötőjeles, nagykötőjeles, egybeírt és különírt is. Ha valaki jártas az alagutakban, átnevezhetné a rosszakat, míg nincs túl sok belőlük. A linkeket és a szócikkeket már tudom javítani én is, de persze nem haragszom, ha azokat is javítja valaki! :) --B.Zsolt ^vita 2012. április 9., 00:19 (CEST)

Jamato osztály

A Jamato-osztály cikk Jamato osztályra lett átnevezve azzal a megjegyzéssel, hogy „osztály nem tipizál, nem kell kötőjel”. Ez egyrészt mit jelent? Másrészt arról volt szó, hogy a mostani helyzetre lefordítva, ha a Jamato osztály lenne, akkor ne kellene a kötöőjel, de mivel nem osztály, hanem hajó, ezért kell. Ha jól értem, akkor a Jamato itt éppen tipizál. Az osztály tipizál vagy nem tipizál az mit jelent? Az osztályba sorolás nem éppen „tipizálás”, azaz a Jamato-osztályba olyan típusú hajók tartoznak, mint a Jamato? Másrészt sikerült az eddig egyöntetű helyesírású Kategória:Hadihajóosztályokat megbontani. Szerintem vissza kellene nevezni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. április 9., 18:39 (CEST)

Hogy egészen őszinte legyek, a kezét kellene eltörni annak, aki az egész kócerájt kötőjelesre átnevezte... --Gyantusz ^vita 2012. április 9., 18:56 (CEST)

Másrészt itt – Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív52#Hjúga-osztályú helikopter-romboló – le lett írva pár dolog:

„A cím csak példa, mert ezt láttam legutóbb. Rengeteg helyen szerepel a Wikipédiában ilyen-olyan osztályú hadihajó stb. Meggyőződésem, hogy nem kötőjellel, hanem külön kellene írni őket, így: Hjúga osztályú. Amatőr analógiaként a Sárga-folyó, Tisza folyó jut eszembe: a Sárga-folyónak ez a neve, nem az, hogy Sárga, viszont a Tisza folyónak pusztán az a neve, hogy Tisza. Hasonlóképp a Hjúga osztálynak szerintem az a neve, hogy Hjúga, és nem az, hogy Hjúga-osztály. Az osztály egy kategória, a Hjúga azon belül egy tulajdonnév. Nem? – Pagonyfoxhole 2011. január 23., 13:42 (CET)

Abszolút egyetértek veled, de Gyantuszékat azért érdemes megkérdezni, ők szoktak tudatosan helyesírászkodni. Analógiának nem annyira a földrajzi neveket, mint a jelen esettel jobban rokonítható Audi típusú gépkocsi, Blck&Decker márkájú láncfűrész stb. példákat hoznám fel. És az is biztos, hogy a helikopterromboló szóban semmi keresnivalója nincs kötőjelnek. Pasztilla 2011. január 23., 13:51 (CET)” --Gyantusz ^vita 2012. április 9., 18:59 (CEST)

Bocs, Pagonyé kimaradt... --Gyantusz ^vita 2012. április 9., 19:08 (CEST)

Jupiter típusú, SVO típusú stb. (OH). Ugyanaz a helyesírási kategória. --Pagony^foxhole 2012. április 9., 19:24 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Az utóbbi nem érv, nem erről van szó, de a francia és a spanyol szócikk valóban úgy használja a fogalmat, hogy az osztály neve egyszerűen a hajónév. Ezt kellett volna a kommentbe írni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. április 9., 20:05 (CEST)

Nekem is fel van már írva egy ideje a tennivalók közé a rendcsinálás az M-típusú kisbolygók & tsaik körül. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. április 9., 19:55 (CEST)

Ezt a gondot vedd ki a listádról, mert igyekszem letisztázni minden ilyen hadihajóosztályos linket. Kisbolygókhoz jó szórakázást! 8-P

Hidaspál: Bocs, az átnevezési kommentben ezentúl a Bismarck-ost fogom illeszteni. Legalább utána tudnak majd nézni. Kösz hogy motiváltál erre! ; ) --Gyantusz ^vita 2012. április 9., 20:22 (CEST)

Közben eszembe jutott egy biztosabb alátámasztása annak, hogy a hajónév önmagában az osztály neve. A Dreadnought nevét kisbetűvel használja minden nyelv az akkor újfajta csatahajó megjelölésére. Ez egy használható analógia. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. április 11., 22:49 (CEST)

Justinianus vs Jusztinianosz

I. Justinianus bizánci császár és II. Jusztinianosz bizánci császár. Melyik névforma üdvösebb? Akela(3) ^vita 2012. április 10., 15:13 (CEST)

Úgy helyesek, ahogy vannak. A 6. századi császárokat még latinos alakban emlegetik, a későbbieket görögösben. Sajátságos, hogy mindkét korban van egy-egy belőlük. Bár az állam nyelve a görög volt, de csak Hérakleiosztól szokás a görög. Mindenesetre más miatt elő kell venni a dolgot, mert vagy Leo vagy León, de a Leó semmiképp. Hasonlóan Zénón is inkább Zeno, ha latinos. – LA^pankuš 2012. április 10., 15:18 (CEST)

Hasonló: I. Anastasius vs II. Anasztasziosz. Tehát hagyom, ahogy van, csak a defsortokat írom egységesen az egyik szerint, hogy a listákban a számozással azonos sorrendbe álljanak. Akela(3) ^vita 2012. április 10., 15:26 (CEST)

Konvergenciaprogram vagy konvergencia program

Egybeírnám mint a konvergenciakritériumot , viszont a portfolio.hu és index.hu következetesen külön írják. Valaki eligazítana? Rob ^beszól(...) 2012. április 11., 14:24 (CEST)

A portfolio.hu és az index.hu <censored>. Nem a színvonalas helyesírásukért szeretjük őket. :-) Természetesen egybe kell írni, jól gondoltad. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. április 11., 15:15 (CEST)

Vitrep

Hogy helyes?

Vitorlázó repülés vagy vitorlázórepülés?

Vitorlázó repülőgép vagy vitorlázórepülőgép?

Vitorlázógép vagy vitorlázó gép?

Vitorlázó repülőtér vagy vitorlázórepülő-tér

A vitorlázórepülőgép-vezető mindenképp helyes, ugye?

- Mit sportol?
- Vitorlázórepülő vagyok.
- Vitorlázó? Akkor tud úszni.
(Katonai sorozás, 1984.)

--Malatinszky ^vita 2012. április 12., 14:16 (CEST)

Vitorlázórepülés, vitorlázó repülőgép, vitorlázógép, vitorlázórepülő-tér, és az utolsó helyes, igen. --Pagony^foxhole 2012. április 12., 14:23 (CEST)

Köszönöm. --Malatinszky ^vita 2012. április 12., 14:29 (CEST)

2012

Az ellenőrizetlen lapok listájában egymás után szerepel a 2012-es szerbiai elnökválasztás ‎és a 2012. évi republikánus előválasztás, innen jön a kérdésem: van arra valami szabály vagy megegyezés, hogy mikor 2012-es és mikor 2012. évi? --Trevor ^vita 2012. április 12., 17:31 (CEST)

Az olimpiák kivételével az előbbi névforma a szokvány. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. április 12., 20:50 (CEST)

Majdnem jó ötlet volt törölni a másodikat a rá mutató hivatkozások ellenőrzése nélkül. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. április 12., 21:44 (CEST)

tavi pisztráng?

Szép ez a magyar nyelv, de főképp nehéz...

Helyes lehet az, hogy a tavi pisztrángot két szóba, az amerikai tavipisztrángot meg egybe kellene írni? – Porrima^eszmecsere 2012. április 9., 12:58 (CEST)

A biológiai nevezéktanon csak a biológusok igazodnak el. A tavi pisztráng két szó, ez tény. --Pagony^foxhole 2012. április 9., 13:14 (CEST)

Nem volt hasonlóról nemrég témázgatás? Mintha ott az derült volna ki, hogy a nevezéktan szerint mindig két szó az elnevezés. Ha jól emlékszem, akkor ezért van az, hogy amerikai tavipisztráng így irandó. Persze lehet, hogy rosszul emlékszem. Ebben az esetben elnézést kívánok. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. április 9., 13:18 (CEST)

Nekem is úgy rémlik, hogy ez a gyakorlat. Néha szószörnyszülöttekkel. --Pagony^foxhole 2012. április 9., 13:20 (CEST)

Ha az OH nem tér ki külön rá, akkor bizony a tavi pisztráng a nevezéktan szabályai szerint külön írandó, mert a Salmo nembe tartozik. Az amerikai tavipisztráng viszont nem tartozik a pisztrángok három nemébe, hanem a Salvelinusba, ezért egybe kell írni. Elnéztem, pont oda tartozik. Külön kéne. – LA^pankuš 2012. április 9., 13:51 (CEST)

Az a kérdés, hogy állhat-e két elemnél többől a neve. Az OH szerint maga a tavi pisztráng két szó. --Pagony^foxhole 2012. április 9., 13:59 (CEST)

Ez egy érdekes kérdés. Ha a mallorcai korongnyelvűbéka helyes (mivel nem a Discoglossus nembe tartozik, hanem a dajkabékák közé), akkor a „korzikai korongnyelvű béka” (vagy „korzikai korongnyelvű”, mivel a Discoglossus nembe tartozik) lenne a helyes szerintem. Ennek alapján lehetne három tagú. Csakhogy a család lapján korzikai korongnyelvűbéka szerepel. Én ezt nem tudom eldönteni, de nem látom egyelőre, hogy miért ne állhatna három elemből egy név. – LA^pankuš 2012. április 9., 14:18 (CEST)

"A békászó sas, mivel faji jelzője melléknévi igenév – mint a későbbiekben látni fogjuk – természetesen különírandó. Annak, hogy régebben bizonyos helyeken (pl. az 1984-es Nomenclatorban is) egybeírták az a magyarázata, hogy e fajt egykor kis békászósasnak, a nagyon közel rokon fekete sast pedig nagy békászósasnak hívták (ebben az esetben az egybeírt békászósas név tulajdonképpen nemi névnek felelt meg, amely mindig egybeírandó, továbbá indokolta az egybeírást, hogy a fajnevek soha nem állhatnak kettőnél több szóból)." - Hadarics T. (2005): A magyar madárnevek helyesírása. Békászó sas, fekete rigó és társaik. Madártávlat 12. 5., p. 23-25. [4] VC-s^üzenet 2012. április 14., 17:15 (CEST)

Na most már ezt is tudom. Legalább le van írva valahol, hogy nem lehet két szónál több. (Már csak azt kéne hozzátenni, hogy kevesebb sem, és akkor tökéletes lenne.) – LA^pankuš 2012. április 14., 19:07 (CEST)

Halásztelek

Szeretném megkérdezni, hogy melyik a helyes: a Malonyai-kastély Halásztelken vagy Halászteleken van? – Rlevente ^vita 2012. április 14., 20:26 (CEST)

Lakitelek példája nyomán (ezt hozza az OH) mindegyik helyes, használható. --Pagony^foxhole 2012. április 14., 20:29 (CEST)

Erie-tói vagy Erie-tavi csata

A szócikk korábban az Erie-tavi csata címen szerepelt, amit Dudva szerkesztőtárs átnevezett Így helyesebb. indoklással. Nekem ez a cím egy kicsit furcsának tűnt, ezért megnéztem a többi csata elnevezést is, ami tavon zajlott és mindenhol a -tavi csata kifejezéssel találkoztam. Kérdésem az lenne, hogy a tavi vagy a tói kifejezés a helyes? Szerintem előbbi. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2012. április 16., 18:51 (CEST)

Nekem is feltűnt, meg is néztem akkor az OH-ban: mindkét verzió helyes. (Egyébként magam is a tavit preferálom.) --Pagony^foxhole 2012. április 16., 18:55 (CEST)

Snooker

Tudom, a cikkben szereplő első megjegyzésben az van, hogy az OH ezt hozza, akkor mi is. De miért? A sportos kifejezések előbb-utóbb magyarosodni szoktak, miért pont a sznúker maradt meg az angol helyesírással? Szerintem át lehetne nevezni... – Madridista ^{Estadio Santiago Bernabéu} 2012. április 17., 20:16 (CEST)

(Ausztrál Fővárosi Terület)

Sziasztok! Helyes ez így? Tambo ^vita 2012. április 20., 09:51 (CEST)

Egyértelműsítő névtagként igen, amennyiben van még az alapcímmel megegyező más kifejezés is, amiről cikk lehet. Ha nincs, akkor az egyértelműsítés felesleges, a cikk átnevezendő a zárójeles névtag nélküli alakra. Szerintem. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. április 21., 14:16 (CEST)

Az Ausztrál fővárosi terület Ausztrália egyik közigazgatási egysége. Az Északi területhez hasonlóan kisbetűvel kell írni. Csigabi^{itt a házam} 2012. április 21., 14:28 (CEST)

Van egy ilyen cikk, ha esetleg van kedve valakinek végigjavítgatni: Ausztráliai fővárosi terület közigazgatási egységei. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. április 21., 16:27 (CEST)

Szerintem a főcikk címébe szükséges lenne a névelő: Az Ausztráliai fővárosi terület közigazgatási egységei. Hm? – Joey ^{üzenj nekem} 2012. április 22., 17:41 (CEST)

Folyónév kötőjeles írása

Ugye jól gondolom, hogy helytelen a Shoalhaven-folyó írásmód, és ezt a földrajzi nevet helyesen Shoalhaven folyó alakban kellene írni? --Malatinszky ^vita 2012. április 22., 14:50 (CEST)

Nem vagyok benne biztos, mert több azonos nevű földrajzi fogalom van. Talán inkább a Sárga-folyó analógiája, mint a Duna folyóé. (De majd kiderül, ez csak az első blikk.) – LA^pankuš 2012. április 22., 14:53 (CEST)

Abszolút különálló, akárcsak a cikkben szereplő Crookhaven-folyó. Sőt, ha nincs más ilyen nevű földrajzi egység, akkor egyszerűen csak Shoalhaven. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. április 22., 17:17 (CEST)

Ha van több, akkor is, csak a címben kell zárójeles egyértelműsítés. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. április 22., 17:17 (CEST)

 megjegyzés Van egy Molonglo-folyó és egy Queanbeyan-folyó cikk is, szintén ugyanaz a tészta, ha van esetleg kedve valakinek Extacskó (vita | szerk.) szerkesztőtársunk után javítgatni. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. április 22., 17:31 (CEST)

Nagykötőjel és szóközök

Sziasztok! Nagykötőjel mellé útvonalak leírásában akkor most kell szóköz vagy nem? Én eddig nem írtam, de most átjavították ezt, kinek van igaza? Alensha 2012. április 22., 19:55 (CEST)

A nagykötőjel mellé alapesetben nem teszünk kötőjelet, ebben különbözik a gondolatjeltől, ami mellé meg igen. Kivéve összetett nagykötnivalóknál, mint a teljes dátumok. A javítás rossz, és külön szépsége, hogy egy darab szerkesztést nevez egységesítésnek. Ld. AkH.¹¹ 263.. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. április 22., 20:34 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Ez itt nagykötőjel – a cikkben a negyedik eset – és nem gondolatjel, tehát nem kell szóköz, neked van igazad. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. április 22., 20:39 (CEST)

Köszi, akkor igyekszem rendbehozni… sajnos rendes javításokkal egyidőben mentette le :( Alensha 2012. április 22., 20:41 (CEST)

Stylist

Eszembe jutott, hogy ezt megkérdezzem: a stylist helyesírása rendben van így, ugye? Bár van, ahol olvastam a "stílustanácsadó" kifejezést is. Ragozása rendesen történik, ugye? (stylisttal, stylistok, stb). Köszi. --Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. április 23., 15:32 (CEST)

Feltéve, hogy a stylist magyar kiejtése "sztájliszt", nincs probléma az általad felsorolt alakok helyesírásával. Kötőjelezésre nincs szükség, mert az utolsó betűt a magyarban szokásos módon ejtjük. Hogy jó-e ezt a szót használni, az már stílus és nem helyesírás kérdése. (Esetleg kérd ki a stílustanácsadód véleményét.) – Malatinszky ^vita 2012. április 23., 15:42 (CEST)

Épp az a kérdés, hogy ezt a szót használjuk-e mi itt vagy sem? Divatlapok pl. állandó jelleggel. --Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. április 23., 15:52 (CEST)

Elég baj az... – LA^pankuš 2012. április 23., 15:53 (CEST)

Ugyan még nem nagyon terjedt el, de a magyar névképzés szokványa szerint ez magyarul stiliszta/stilista lenne. – LA^pankuš 2012. április 23., 15:50 (CEST)

Egyébként ha a stilisztika már bevett (márpedig az), akkor stiliszta. – LA^pankuš 2012. április 23., 15:54 (CEST)

Na jó, de a stiliszta olyan bölcsész, aki stilisztikával foglalkozik, szemben a stylisttal, aki inkább egy drága fodrász. --Malatinszky ^vita 2012. április 23., 16:00 (CEST)

És az inglisben hogyan különítik el a kettőt? – LA^pankuš 2012. április 23., 16:02 (CEST)

Nem tudom, én nem érintkezem az ilyen fajtákkal. Esetleg ez támpontot adhat: en:Stylist. Malatinszky ^vita 2012. április 23., 16:11 (CEST)

A stylist nem egy drága fodrász, hanem gyakorlatilag az, aki tanácsot ad, hogyan öltözködj. A fodrász a hair stylist, bár valóban szokták azt is stlistnak is rövidíteni. Ha valaki látta Lakatos Márk átalaktós (csúnya csajból szépet) műsorát, na az az amit a stylist csinál. --Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. április 23., 16:12 (CEST)

Cushing-kór kutyáknál

Szeretnék egy szócikket írni a kutyák Cushing-kór betegségéről, de nem tudom, milyen normális címet adhatnák a cikknek. Pl. Cushing-kór (kutya), Cushing-kór (kutyabetegség), Cushing-kór kutyáknál. Az lenne a lényeg, aki a gugliban kulcsszavak után keresi (cushing kór kutya), az biztosan és könnyen megtalálja. Egyébként ez egy közvetlenül nem halálos (közvetve az lehet), de súlyosan romboló, nehezen diagnosztizálható (kutyámnál 4 orvos nem vette észre) és igen költségesen kezelhető betegség, ezért találnám fontosnak, hogy legyen róla szócikk. Akinek van javaslata, örömmel vennm. --Livvyfan ^vita 2012. április 24., 11:04 (CEST)

Muszáj külön cikk? http://en.wikipedia.org/wiki/Cushing's_syndrome szerint ez embereknél és más állatoknál, pl. lovaknál és macskáknál is előforduló betegség. ott sincs külön szócikk. Ha muszáj külön, akkor ne kutya legyen az egyértelműsítés, hanem mondjuk (állatbetegség) és akkor tessék a többi állatot is tárgyalni benne. :) Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. április 24., 12:03 (CEST)

Japán foci

Tervbe vettem a japán focicsapatok szócikkeinek megírását. Mivel már korábban is fel volt itt vetve egy kérdés, hogy hogyan is kéne átírni az egyik csapat nevét, ezért azzal kezdtem a hadműveletet, hogy csináltam egy kis listát, arról, hogy én hogyan írnám át őket. Lett egy pár, aminek nem vagyok biztos az átírásában, szóval jó lenne ha valaki kisegítene ezeknél. Sillent DX ^vita 2012. április 24., 12:26 (CEST)

Central Processing Unit

A Central processing unit vitalapján folyik egy megbeszélés arról, mi lenne a cikk helyes magyar címe. Szóljatok hozzá ott, ha lehetséges. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. április 25., 20:56 (CEST)

National Arboretum Canberra

A National Arboretum Canberra cikknek jó így a neve vagy az ilyeneket magyarítani szokás? – Trevor ^vita 2012. május 3., 13:45 (CEST)

Mivel nálunk nem ismert széles körben ezen az idegen néven (tehát nem olyan ismert, mint mondjuk a Metropolitan Opera), ezért az ilyen neveket lefordítjuk.

Javaslom ezt címnek: Canberrai Nemzeti Arborétum. misibacsi*^üzenet 2012. május 3., 17:42 (CEST)

Vangelis ismét

Egyszer már pedzegettem ezt a kérdést, miszerint Vangélisz Papathanaszíu valahogy nem stimmel nekem. Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív50#Vangelis és Demis Roussos. Azt mondhatnám, érdeklődés hiányában elhalt. A cím azonban továbbra is rossz. Szerintem. Mivel a linkelt vitában a névátírásról önmagában nem volt szó, újra felteszem a kérdést.

1. A Vangelis művésznév. Ez esetben egyszerűen Vangelis a cikkcím.
2. Átírjuk görögből. Akkor viszont Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíu.
3. Azt gondoljuk, hogy ez egy görög művésznév. Akkor lehetne Vangélisz. (Családnév nélkül.)

Ebben a formában csak a görög wikin van. De még ők is latin betűvel kiemelik, hogy Vangelis a művészneve. Pontosan ugyanezek állnak Démisz Rúszosz cikkcímére, aki

1. Demis Roussos
2. Artémiosz Vendúrisz Rúszosz
3. Démisz(?!)

LA^pankuš→ 2011. október 13., 21:09 (CEST)

Szerintem használjuk azt a nevet, amelyet maga a művész választott ki arra a célra, hogy megjelenjék a lemezborítón. Ugyanis mindenki ezen a néven ismeri őket. Ha ezek után még egy egyértelműsítő lapot is készítesz, az csak segít a dolgon. MZ/X ^vita 2011. október 13., 21:17 (CEST)

Most néztem, egy másik görög így szerepel: Irène Papas a francia wikin. Mi is így ismerjük; nem azzal a helyesírással, ahogy a magyar wikin található. De Bob Dylant se nevezzük már Robert Zimmermannak! És Mark Twaint se nevezzük Samuel Clemensnek! MZ/X ^vita 2011. október 13., 21:56 (CEST)

Teljesen egyetértek az előttem szólóval. Annak idején arról is vita volt, hogy pl. az amerikai elnökök neve mi legyen, és lett Jimmy Carter, mert ezt is így ismeri, használja mindenki. De itt van pl. Madonna, vagy Lady Gaga az utóbbi időkből... A fenti neveket sem kellene tehát a jelenlegi formájukban használni... - Gaja  ✉ 2011. október 14., 10:18 (CEST)

Egyetértek, a művésznév az művésznév. Ezért nincs átírva pl Wang Lee-hom Vang Li-hung névre, és Jay Chou sem Csou Csie-lun és Jackie Chan sem Csen Kung-szang, pedig az a hivatalos neve, ha átírjuk kínai írásjegyből. A kínaiak nem hivatkoznak rá Jackie Chanként soha. De azért hülyén festene a Jackie Chan átirányítva Csen Kung-szang-ra, nem? :) A neves művészeket a művésznevükön kell feltüntetni, akkor is ha a művésznevük a valódi nevük nemzetközi latin betűs átirata. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 14., 18:35 (CEST)

Egyetértek én is. Az átirányítást meg kell fordítani: Vangelis legyen a főjelentés, és a többiről legyen átirányítás. --Malatinszky ^vita 2011. október 14., 18:39 (CEST)

Aki felvesz egy művésznevet az azért teszi, hogy ezen a néven ismerjék, hogy mindenki tudja, hogy erről az általa választott névről csak és kizárólag ő jusson eszébe, ezért mindenkit, akinek közismert, saját maga által választott művészneve van, nekünk is azon a néven kell szerepeltetni. (Mellékesen Vangelis a Magyar és nemzetközi ki kicsodában Vangelisz formátumban szerepel, mellé írva az eredeti neve ebben a formában: Vangelisz Papathanassziu) Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. október 14., 18:49 (CEST)

Nem feltétlenül értek egyet a fentiekkel, hiszen pl a Kiki, a Flipper Öcsi, a Lagzi Lajcsi, a Fluor Tomi, a Charlie, stb. művésznevek is mind-mind átirányítások az adott művész polgári nevével írt szócikkcímre, egyébként nagyon helyesen. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 17., 22:53 (CEST)

Egészen érdekes ez a rendszer. Amikor Bódi Sylvi kapcsán felvetettem, hogy ugyan már legyen rendesen és magyarul Szilvia, akkor azt kaptam válaszul, hogy hagyjam békén az anglomániáját, ez a művészneve és punktum. Hasonlókat tucatjával lehetne mondani. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy rendszer egy szál se, esetleges és egyedi elbírálású mindegyik. Ez esetben viszont az ismertebb formának kéne a címnek lenni. Persze kérdés, hogy az ismertséget milyen mércével mérjük, de hogy Vangelist és Demis Roussost inkább ezeken a neveken ismerik, mint Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíu és Artémiosz Vendúrisz Rúszosz az zicher. LA^pankuš→ 2011. október 19., 12:03 (CEST)

Mindenképpen egységesíteni kellene. Én azt gondolom, hogy amelyik művész művésznéven alkot (akármilyen műfajban), legyen az a szócikk címe, a bevezetőben úgyis szerepelni fog a rendes nevük. Madonna és Prince is a művésznevén szerepel. Kiki határeset, lévén, hogy ha jól tudom, Kiki néven neki nem jelent meg lemeze, ez neki csak egy "becenév". Fluor Tomi lemezein nem a Karácson akármi név szerepel, ha jól tudom, neki se kellene átirányításnak lennie. Igazából Tarkant us vissza kéne nevezni Tarkan (énekes)-re (Madonna mintájára), mert ő sem használja a vezetéknevét művészként. Ahogy Vangelis se igen jelentetett meg lemezt Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíu néven, az tuti. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 19., 12:24 (CEST)

Szóval levonhatom a konzekvenciát aképpen, hogy

1. Vangelis → a többi redir
2. Demis Roussos
3. Tarkan (énekes)

ésatöbbi??? LA^pankuš→ 2011. október 23., 17:06 (CEST)

Charles Chaplin??? LA^pankuš→ 2011. november 24., 10:06 (CET)

Szerintem nyugodtan nevezd át őket, viszont akkor rögtön egy irányelvet is kéne alkotni róla. Ha még nincs ilyen. - Gaja  ✉ 2011. november 24., 10:58 (CET)

Egy kicsit talán nagyobb részvétel és támogatás kéne hozzá. Nem akarok feltúrni mindent, márpedig nem egy-két lapot érint a kérdés. Ráadásul például Chaplint nem is lehet csak úgy átnevezni, mert a tök felesleges rediregységesítés miatt már először törölni kéne a Charlie Chaplin redirt. Jó lenne úgy nekiállni, hogy legalább valami konszenzusnak látszó megbeszélés van a hátam mögött. LA^pankuš→ 2011. december 9., 09:00 (CET)

Az alapelv az, hogy ha valaki nem vándorolt ki a hazájából, akkor az anyanyelve szerint írjuk át, amennyiben annak írásrendszere átírást igényel, függetlenül attól, hogy még hány országban ismerik milyen néven. Analóg példával talán könnyebb megérteni: mondjuk Vagyim Repin hegedűművészt akkor is így írjuk, ha történetesen sokkal ismertebb külföldön, mint otthon, és Vadim Repin néven háromszor több lemezt adott el, mint Vagyim Repinként. Csakhogy ettől nem szűnt meg orosz lenni, a névváltozatai pusztán szükséges segédeszközök a latin betűs piacon való jelenléthez és terjeszkedéshez, amely segédeszközöket fel kell persze tüntetni a róla szóló szócikkben,

Viszonylag tehát egyszerű: hol született, kivándorolt-e onnan vagy sem stb. Lesznek persze kacifántos esetek, mint mindig, de az alapelv ez. Bennó^fogadó 2011. december 16., 23:53 (CET)

Hát akkor az ügy máris kacifántos. Persze, hogy Vangelis görög maradt. De alkotótevékenysége mindenestül Angliához kötődik, vagy legalábbis az angol nyelvterülethez (USA). Életvitelszerűen élt és dolgozott Angliában. Egyetlenegy görög kiadója sincs, mindent angol kiadók terjesztettek Görögországban is. A görög wiki első mondata: Γνωστός και απλά σαν Vangelis (= más néven egyszerűen Vangelis. Szóval én úgy gondolom, hogy kétszeresen is Vangelis, egyfelől művésznévként, másfelől meg azért, mert a munkássága nem kötődik Görögországhoz. LA^pankuš→ 2011. december 17., 00:37 (CET)

A művésznév vagy a hivatalos név legyen a cikk címe

• Szerintem előbb azt kéne eldöntenünk, hogy egyáltalán egy hivatalos nevet akarunk-e cikkcímként használni, vagy a művésznevet. Ha ezt eldöntöttük, akkor jön csak az a kérdés, hogy azt aztán melyik nyelvből írjuk át. --Karmela posta 2011. december 17., 06:17 (CET)

Pontosan. Ez is ott van a fenti kérdésekben. LA^pankuš→ 2011. december 17., 11:33 (CET)

Szerintem ez a kocsmafalon itt elsikkad. Ki kellene írni szavazásra már és döntsön a nép. Megfogalmazni a pro-kontra érveket és mindenki döntsön belátása szerint. A kantoni átírás miatt is esedékes már, mert egy rakás híres kínai van, akit a latin betűs átírt néven ismer az egész büdös világ, pl. Chow Yun-fat, és tényleg csak akkor nevezném át Cau Jőn-fát-ra, ha nagyon muszáj... Teemeah ^{fight club} 2011. december 17., 11:46 (CET)

Először is egy életképes szövegjavaslatot kéne összekalapálni. --Karmela posta 2011. december 17., 14:55 (CET)

Szerintem is a sokkal ismertebb művésznév legyen a cikkcím. További példák: Alfonsó és Rodolfo (utóbbi így is van). Hofi Géza. Sinkó László esetén a cikk csak annyit ír, hogy Sinkovits Imre öccse. Bud Spencer, Terence Hill. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 15., 22:03 (CET)

Szerintem is egyértelműen a művésznév, hiszen azt ismerik. Madonna, Prince, Tony Curtis... Az eldöntendő itt még az, hogy át kell-e írni magyarosra a művésznevet. Én azt mondom, hogy ha egy előadó egyfajta latin írással írja a művésznevét, amin lemeze jelent meg, amivel filmek stáblistájában szerepel, akkor nekünk azt kell követni és nem a magyaros átírást. Lásd Taeyang, Jay Chou. Ha valakinek a művészneve egyben a születési neve is, annál bizonytalan vagyok... Lásd Chow Yun-fat, pl. Teemeah ^{fight club} 2012. január 15., 22:31 (CET)

Készítettem egy draft javaslatot itt: Szerkesztő:Teemeah/Brigádmunkapad/Művésznevek átírási irányelve Teemeah ^{fight club} 2012. január 15., 22:54 (CET)

Teemeah, megnéztem a javaslatodat, és a Művésznév vs. teljes név című rész tetszik is. Azt a részt viszont, hogy Nem latin betűs művésznevek átírása vagy át nem írása nehezen megfoghatónak érzem. Ugyanakkor nincs jobb ötletem, de van-e esetleg másnak?

--Karmela posta 2012. január 15., 23:54 (CET)

Kimaradt az a szempont, hogy a művészek között vannak olyanok, akik idővel hivatalos névként is felveszik a művésznevüket, és onnantól az eredeti nevük semmiképpen nem lehet a cikk címe. Ezt pedig nem minden esetben tudjuk megállapítani. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 26., 09:07 (CEST)

Hosszú nevű kínai sportolók

Tanácsot szeretnék kérni hosszú keresztnevű kínai sportolók ügyében. Általában két szótagból áll a nevük, de ritkán háromból, vagy sokkal többől. Ilyenkor minden szótagot el kell választani kötőjellel a másiktól, vagy nem? Van két nagyon hosszú nevű, ők Belső-Mongóliában születtek:

• Wu Ritubilige (magyarosan egybeírva: Vu Zsitupiliko, kínai íráskép: 乌 日图毕力格)
• Si Rijigawa (Sze Zsicsikava, 斯 日吉嘎瓦).

Van két három szótagból álló is:

• Xu Tianlongzi (Hszü Tienlungce, 徐 田龙子)
• Si Riguleng (Sze Zsikuleng, 斯 日古楞)

Teemeah azt írta múltkor kérdésemre, a Hszü Tienlungce névbe mehet a két kötőjel (Hszü Tien-lung-ce), ez alapján írtam át ugyanígy a másikat is (Sze Zsi-ku-leng). (Joey-nak írom.) --Regasterios ^vita 2012. január 21., 19:39 (CET)

Valaki, senki? Teemeah ^{fight club} 2012. január 26., 22:30 (CET)

Szun Tien-tien keresztneve 4 szótagú, de itt is csak 1 kötőjelet használunk... -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 28., 00:34 (CET)

Nem a magyar, hanem a kínai szótagok száma számít. Szun Tien-tien neve kínaiul 孫甜甜, azaz a teljes neve három szótagból áll. Az egy másik dolog, hogy ezt magyarban hogyan írjuk át. --Regasterios ^vita 2012. január 28., 00:45 (CET)

Részben idetartozik, hogy találtam egy ujgur sportolót, a neve en:Maimaitituersun Qiong (琼 麦麦提图尔荪). Neki vajon melyik a vezeték- és a keresztneve? Főképp pedig hogyan írjuk át magyarosra? --Regasterios ^vita 2012. január 29., 23:22 (CET)

ez könnyű, a vezetéknevek nem szoktak hosszúak lenni Kínában, a Qiong a vezetékneve (kínai karakterek alapján is). Átírása Csiung Majmajtituerszun. Szerintem a kisebbségi neveket külön kellene kezelni a hagyományos kínaitól, mert nem húzható rá a generációs név-utónév séma, azt hiszem. Teemeah ^{fight club} 2012. január 30., 09:04 (CET)

en:Yushan Nijiati kazah származású. Hanati Szelamu mintájára ugye Jüsan Nicsiati legyen. --Regasterios ^vita 2012. január 29., 23:29 (CET)

Konfucius

A cikk szerint az OH a „latinos írást” preferálja, ezért Konficius. Valójában ez csak féllatinos átírás, mert latinosan Confucius lenne. A sinológia Konfuciuszt használ, és ez lenne a latin alak magyar átírása is. Nem nagyon látom indokolhatónak a Konfucius alakot – esetleg valaki megkérdezhetné az OH-sokat, hogyan jutottak erre –, de szerintem Konfuciusznak kéne lenni. – LA^pankuš 2012. április 19., 10:43 (CEST)

Nos, a Konfucius meglehetősen öszvér alaknak tűnik, vagy a Konfuciusz vagy pedig a Confucius jobban indokolható lenne. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. április 21., 16:24 (CEST)

Egyvalamit tudnék csak elképzelni indoklásnak (ezért is lenne jó megkérdezni az OH szerkesztőit), ha úgy gondolnák, hogy a szóvégi s a magyar ejtésben nem sz-ként honosodott, hanem s-ként. Nem tudom, hogy van-e valaki, aki sz helyett s-sel ejti. – LA^pankuš 2012. április 21., 16:29 (CEST)

Tényleg annyiféleképpen volt használatos a magyarban, hogy a Konfucius aligha mondható egyedül rögzült alaknak. Amúgy az MHSz is Konfucius alakot használ, de az redir a Kung Fu-ce alakhoz. --Pagony^foxhole 2012. április 19., 12:17 (CEST)

Hát ha nem lesz több vélemény, én bizony veszem a bátorságot, és az OH ellenére átnevezem Konfuciuszra, és felvésem az OH-eltérések közé. – LA^pankuš 2012. április 21., 15:56 (CEST)

Szerintem is Konfuciusz kellene, az a bevett alak, pl. ELTE Konfuciusz Intézet. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. április 22., 18:11 (CEST)

Teljes mértékben egyetértek a Konfuciusz alakra való átnevezéssel! Ezt alátámasztandó összegyűjtöttem néhány tulajdonnevet az MHSZ-ból, amik hasonlóan latinos formájukban c-vel kezdődnek és s-sel végződnek magyar átírásuk pedig rendre k-val kezdődik és sz-szel végződik: Kerberosz, Kharübdisz, Kheopsz, Kürosz, melyek latinos alakja: Cerberus, Charybdis, Cheops, Cyrus. Továbbá a Konfuciusz alakkal nagymértékben hozzájárulnánk a helyes kiejtéshez is, mert itt "sz" hangot kell ejteni, de a magyar olvasó, ha "s"-t lát és még soha nem találkozott ezzel a névvel, "s"-t is fog ejteni. --Confucius ^vita 2012. április 24., 13:32 (CEST)

Több mint egy hét után úgy veszem, hogy ellenvélemény nincs. – LA^pankuš 2012. április 27., 12:16 (CEST)

Hát én csak most vettem észre a vitát, és tkp. nekem mindegy, mi a főcím, de jelenleg elég vicces, hogy a cikk először leírja, hogy az eredeti neve Kong zi, a helyesírási szabályzatban Konfucius, utána meg csak úgy kijelenti, hogy a helyes magyar átírás Konfuciusz :D Alensha 2012. május 4., 20:01 (CEST)

Amerikai haderőnemek - (f)ordítanivaló

Na, amíg a többiek a központi vezérlőegység fordításán agyalnak (elvégre ő adja ki ukazba, melyik bigyót mikor mi hajthatja meg az alaplapon), addig én suttyomban ide vések pár egyebet.

Tehát ezek mik legyenek?

• en:Army of the United States
  • en:Army Ground Forces
  • en:United States Army Air Forces / USAAF – ezt régebben légihadseregnek fordította néhány szakírónk, ami szerintem tökéletesen elferdített, hibás (ha kell, majd kifejtem)
  • en:Army Service Forces
• en:United States Army a mai US Army

Beszt regárdc, --Gyantusz ^vita 2012. április 28., 00:19 (CEST)

A United States Armyt szokták eléggé egyértelműen az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének hívni, mint haderőnemet. Ezután én a részeit a Szárazföldi Haderő Kiszolgáló Csapatainak, Szárazföldi Csapatainak és Légierejének mondanám. Tehát pl. az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének Légiereje. Az Army of the United States szó szerint nyilván nem fordítható magyarra, de a leírás szerint a szárazföldi erők sorozott erejéről van szó a szerződésesekkel/hivatásosokkal szemben. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. április 28., 01:33 (CEST)

Ezzel az a probléma, hogy nem teljesen fedi a valóságot. Először is a US Army ugye elég régi szerv, rendszerint itthon is Az Amerikai Egyesült Államok Hadserege néven emlegetjük. Hadseregként, noha cseppet nagyobb alakulat mint egy szimpla hadsereg, ahogy írtad is, az ország szárazföldi hadereje, önálló haderőnem a Tengerészettel és a Tengerészgyalogsággal együtt, esetleg még idevehetjük a Parti Őrséget is, közel egyidős mind a négy. De ez a hadsereges kettős értelmezési probléma fenn áll a németben és a franciában is, nem csak az angolban és a magyarban. Ezzel nincs is bajom, ma is létezik. A történet a másikkal cifrálódik, a Army of the United States-cel, ami egy néhai csoportosulás. Nyilván azért lettek benne megkavarva a szavak, hogy szervezetileg és névben is elkülönüljön a US Army-tól, lévén annak anno egy szerves része volt, a haderőnem kvázi haderőneme, esetleg überfegyverneme: „The Army of the United States is the official name for the conscription (U.S. term: draft) force of the United States Army (...)”. Mint írja is, a sorozott állományt toborzó szervezet kapta ezt a nevet. Magyar fordítása viszont pont ugyanaz lenne mint a US Army-nak, noha a kettő nem ua. Ráadásul a három haderőneme, a Hadsereg szárazföldi ereje, a Hadsereg légiereje és a Hadsereg szolgálati/kiszolgáló ereje a téma (nem csapat, mert az egy definiált alakulatforma). De kiemelendő, hogy nem a US Army-nak, hanem az Army of the US-nek. Alá-fölérendeltségi viszony lévén végső soron a US Army-nak a három fegyverneme/csapatneme(?) (na ez egy jó kis szervezeti kavalkád). Sajnos, nem meglepő módon az en.wikicikkek nincsenek kellően összedolgozva, úgyhogy irodalom nélkül kicsit necces a tényfeltárás, de ez majdnem mindegy is.

Az a nagy kérdés, hogy az első négynek mi legyen a címe? (az is érdekes, hogy ha az USAAF-nak adtak US-t, a másik kettőnek miért nem...) --Gyantusz ^vita 2012. április 28., 23:59 (CEST)

Egészen konkrétan

• Az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének a (sorozott) hadseregének a szárazföldi ereje,
• Az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének a (sorozott) hadseregének a légiereje és
• Az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének a (sorozott) hadseregének a kiszolgáló ereje a kérdés. Ez így elég csodaszépen néz ki. ; )

A Hadtud. Lex. a US Army-t az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Gárdája címnél Szárazföldi Csapatoknak (I/41.), máshol meg Szárazföldi Haderőnek adja (I/43.), nyilván az egységesség szellemében. Önálló cikkük nincs (pontosabban én nem találtam). Csak jelzem egyébként, hogy az USA szárazföldi haderejébe a Tengerészgyalogság is beletartozik. Nem szervezetileg, hanem alkalmazásmódilag (a haditengerészeti haderőnem szárazföldi fegyverneme, de itt részben önálló, egy kvázi haderőnem, a USN szállítja és a USN parancsnoksága alá van rendelve).

A másik lehetséges megoldás, hogy nem fordítjuk le mint a CPU-t. --Gyantusz ^vita 2012. április 29., 09:31 (CEST)

A kiinduló csoportosításod eleve sántít. Én valahogy így csinálnám:

en:United States Armed Forces – Az Egyesült Államok Haderői

• en:United States Army – Az Egyesült Államok Szárazföldi Haderőneme (az army mindenképpen szárazföldi) de haderőnem helyett a haderejének is szokták mondani
  • en:Army Ground Forces → en:United States Army (RA Service Number 1918-1969) (regulárisok)
  • en:Army Service Forces (nem önállósult) – Az Egyesült Államok szárazföldi haderejének kiszolgáló erői
  • en:Army Air Forces → en:United States Air Force (önállósult) Az E.Á. szárazföldi erőinek légiereje
  • en:Army National Guard of the United States (NG Service Number, de ha az Armyba hívták akkor ER vagy OR) (behívott tartalékosok) – Az E.Á. szárazföldi nemzeti gárdája
  • en:Army of the United States (US Service Number 1918–1969) (sorozottak)
• en:United States Air Force (az előbbiből vált ki) – Az E.A Légiereje
  • – Az E.Á. légi nemzeti gárdája (nem haderőnem, a légi és army nemzeti gárda – tartalékosok – összekapcsolása)
• en:United States Navy – Az E.Á. Haditengerészete (haderőnem)
  • en:United States Navy SEALs
• en:United States Coast Guard – Az E.Á Parti őrsége (nem haderőnem, hanem rendészeti erő)
• en:United States Marine Corps – Az E.Á. Tengerészgyalogsága (haderőnem)

A rosszul megírt (sablonok jelzik is) angol cikkek nem mondják el, szervezetileg mennyire, milyen szintig különültek el az US, ER és RA szolgálati számú szárazföldi katonák. Külön szakasz–század–hadosztály–hadsereg?

Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. május 4., 23:33 (CEST)

Csak bekottyantanám, hogy szerintem Pontius fenti fejtegetésében benne van a végső megoldás. Ha az US Armed Forces-t Az Egyesült Államok Fegyveres Erői-nek fordítjuk, akkor azzal a fránya szárazföldivel nem kell annyit kalamajkázni. (Az army az armed forces rövidített beceneve.) Nem, az army nem "mindenképpen" szárazföldi, hanem a National Guard, a Navy, és az Air Force gyűjtőszava. Ezek szervezetileg értelemszerűen szétválnak, saját parancsnoksággal rendelkeznek, és a parancsnokok közül választják ki a Joint Chiefs of Staff vezetőjét, aki az Army összevont parancsnoka.

A Coast Guard az USA vámőrségének fegyveres alakulata, határrendész és vámőrségi funkciókat lát el. (Bár lehet, hogy ma a Homeland Security illetékességébe tartozik. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. május 4., 23:44 (CEST)

A navy nem army, pont ez a kettő vált szét először, már az ókorban. A légierő pedig valóban a szárazföldiekből vált ki, ahogy egyre több időt tudtak a levegőben tölteni. A hadsereg magyarul sem jelent tengerészeket, magyarul is azt szokták mondani hogy a hadsereg és a flotta. Ezért van, amikor nem kell a szárazföldit kiírni, de mindig azt jelenti. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. május 5., 00:38 (CEST)

Még egyszer mondom: a kulcs a fegyveres erők kifejezésben van. De kérdezd meg VargaA-t vagy Andrew69.-et is. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. május 5., 01:08 (CEST)