Petrőczy család
A petrőczi és kaszavári Petrőczy család tagjai az 1600-as évek második felében és az 1700-as évek elején a magyarországi történések ismert szereplői voltak: Mind idősebb Petrőczy István (aki bárói címet kapott), mind ifjabb Petrőczy István, aktív részesei voltak a kuruc mozgalmaknak. Petrőczy Kata Szidónia az első – ismert – magyar költőnő volt.
Az evangélikussá lett felvidéki család birtokának központja Trencsén vármegyében Kaszavára volt (Kaszaváralja, Szlovákia). Ezt a birtokot I. Ferdinánd király a mohácsi vész után Petrőczy Pálnak adományozta, aki Anna királyné (I. Ferdinánd felesége) tárnokmestere volt. Van olyan feltételezés, hogy a család a Délvidékről származott. Itt, a török hódítás előtt, Bács vármegyében, valóban létezett egy Petrőc (Petrőcz?) nevű település, amely azonban nem azonos a mai, Vajdaságban lévő, Petrőc helységgel.
A családfa
[szerkesztés]- A1. Petrőczy N, h: N. N.
- B1. Péter (*? - †?), h: N. N.
- C1. I. Pál (*? - †), h: Gyulai Katalin (*?- †?)
- D1. I. Miklós (*? - †1590?), h: Zay Borbála („Bora”) (*?- †?)
- E1. III. Pál (*1571 - †1639), h: Osztrosith Judit (*? - †)
- E2. Zsuzsanna (*1571 után - †1639 előtt)
- E3. Márton (*1571 után - †1639 előtt)
- E4. György (*1571 után - †1639 előtt)
- E5. I. Imre (*1571 után - †1639 előtt)
- E6. Lőrinc (*1571 után - †1639 előtt)
- E7. II. Miklós (*1571 után - †1639 előtt), h: Mérey Zsófia (*?- †1661)
- F1. Ilona (*? - †?), h: Forgách János (*? - †?)
- F2. II. István (*1623? ; 1633? - †1678?), idősebb Petrőczy István báró, a bujdosó kurucok 1672. évi támadásának egyik vezére; h: Thököly Erzsébet („Erzse”) (*? - †1662)
- G1. III. Miklós (*1650-es évek legeleje - †1680)
- G2. III. István (*1654 - †1712), ifjabb Petrőczy István báró, költő, Thököly Imre hadvezére, II. Rákóczi Ferenc tábornoka;[1] h: Révay Erzsébet (*1660? - †1732), költőnő
- H1. II. Katalin (*1683 - †1684?)
- H2. III. Imre (*1685 - †1685)
- H3. Erzsébet (*1705 - †1771), a család utolsó sarja; h: Christian (Keresztély) Calisch (*? - †1750), Erzsébet édesanyja, Révay Erzsébet, második férjének, Philip Heinrich Calischnak a fia
- G3. II. Imre („Imre János”?) (*1657 - †1678 előtt)
- G4. Kata Szidónia (*1658? ; 1659? - †1708), Petrőczy Kata Szidónia, az első ismert magyar költőnő; h: Pekry Lőrinc (*? - †1709)
- E8. Dániel (*1583 - †1639 után)
- D2. I. István (*? - †?)
- D3. II. Pál (*? - †?)
- D4. János (*? - †?)
- D5. I. Katalin (*? - †?), h: Jakusith Ferenc (*? - †)
- D6. Anna (*? - †?)
- D1. I. Miklós (*? - †1590?), h: Zay Borbála („Bora”) (*?- †?)
- C1. I. Pál (*? - †), h: Gyulai Katalin (*?- †?)
- B1. Péter (*? - †?), h: N. N.
Jelölések
[szerkesztés]- * = születés
- † = elhalálozás
- h: = házasság
- N = ismeretlen nevű, illetve keresztnevű
Források
[szerkesztés]- Fukári Valéria: Felső-Magyarországi főúri családok. A Zayak és rokonaik. 16-19. század. Kalligram, Pozsony, 2008.[2]
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. [3]
- Thaly Kálmán: Az első magyar költőnő, báró Petrőczy Kata Szidónia gróf Pekry Lőrincné élete és versei. Budapest, 1885.
- Antalffy Endre: Petrőczy Kata Szidónia élete és munkái. Budapest, 1904.
- Kovács Sándor: II. Petrőczy István és Révay Erzsébet levelei 1690–1699. Budapest, 1916. (Magyar Prot. Történelmi Emlékek, I.)
- S. Sárdi Margit: Petrőczy Kata Szidónia költészete. Budapest, 1976.
- Bethlen János: Erdély története 1629–1673. Budapest, 1993
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7747-X
- Családfa[4]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A névazonosság miatt egyes művekben ifjabb Petrőczy Istvánból és apjából, idősebb Petrőczy Istvánból - tévesen - egy, nagyon idős kort megért személyt alkottak a szerzők!
- ↑ Ez a mű tartalmazza, a legújabb kutatások alapján, a jelenlegi legpontosabb adatokat a Petrőczy-családról.
- ↑ Fukári Valéria művének adatai jelentősen „felülírják” Nagy Iván könyvének adatait, ezért e műből csak Fukári Valéria könyvében közöltekkel nem ellentétes adatok tekinthetőek megbízhatóaknak. A családfa azonban lehet, hogy így sem teljes, ugyanis Fukári Valéria utal a könyvében arra, az adott korban volt, hogy csak az „atyafiakat”, azaz, csak a fiúk születését jegyezték fel, a lányokét, különösen, ha kisgyermekként meghaltak, már nem örökítették meg.
- ↑ E web lap adataival ellentétben, Fukári Valéria nem említi a könyvében azt, hogy idősebb Petrőczy Istvánnak Thököly Erzsébet a második felesége lett volna.