Ugrás a tartalomhoz

Vražić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vražić
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség288 fő (2013)[1]
Népsűrűség57,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület5,04 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 17′ 01″, k. h. 17° 04′ 21″44.283600°N 17.072500°EKoordináták: é. sz. 44° 17′ 01″, k. h. 17° 04′ 21″44.283600°N 17.072500°E
SablonWikidataSegítség

Vražić (szerbül: Вражић) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 82 km-re délre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, a Pljiva és a Lubovačka-patak, valamint a Borovica-hegy között elterülő területen, 550 – 700 méteres tengerszint feletti magasságban található, de a Borovicára felnyúló részei elérik a 900 méteres magasságot is.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 175 260
Bosnyák 164 27
Horvát 0 1
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 1
Összesen 340 288

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Vražić területe már az őskortól fogva lakott volt, ahol egy bronzkori erődítmény is állt.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Šipovo község részeként a faluban 43 házat és 287 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 80 házat, 273 ortodox szerb és 208 muszlim lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 340-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kobaši – őskori erődített település maradványai a Pliva bal partja felett, a Borovica lejtőin. A régészeti leletek főként kerámiatöredékekből állnak, korukat a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.

További információk

[szerkesztés]