Ugrás a tartalomhoz

Dragnić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dragnić
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség115 fő (2013)[1]
Népsűrűség22,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület5,18 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 14′ 55″, k. h. 17° 01′ 52″44.248600°N 17.031100°EKoordináták: é. sz. 44° 14′ 55″, k. h. 17° 01′ 52″44.248600°N 17.031100°E
SablonWikidataSegítség

Dragnić (szerbül: Драгнић) egykor vegyes lakosságú, ma szerb többségű falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 87 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 6 km-re délnyugatra, a Pljeva-folyó bal partján és a folyó forrásvidékén, a Smiljevac-Jastrebnjak hegység lábánál és a hegység lejtőin, 500 és 800 méteres tengerszint feletti magasság között található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 65 81
Bosnyák 230 28
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 6
Összesen 296 115

Története

[szerkesztés]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Pliva község részeként a faluban 23 házat és 102 muszlim lakost számláltak.[4] 1910-ben Vidinlije község részeként a településen 40 házat, 38 ortodox szerb, 96 muszlim és 66 katolikus lakost találtak.[5]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 296-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került és szerb többségű lett.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Itt található a Pljeva (Pliva) folyó forrása. A folyó két bővízű forrásból ered a Smiljevac-Jastrebnjak hegység lábánál, 483 méteres tengerszint feletti magasságban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.

További információk

[szerkesztés]