Ugrás a tartalomhoz

Brđani (Šipovo)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brđani
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség202 fő (2013)[1]
Népsűrűség34,3 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület5,89 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 15′ 11″, k. h. 17° 02′ 56″44.253100°N 17.048900°EKoordináták: é. sz. 44° 15′ 11″, k. h. 17° 02′ 56″44.253100°N 17.048900°E
SablonWikidataSegítség

Brđani (szerbül: Брђани) egykor vegyes lakosságú, ma szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 88 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 6 km-re délnyugatra, a Pljiva jobb partján, 450-550 méter közötti tengerszint feletti magasságban található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 222 189
Bosnyák 132 9
Horvát 1 4
Jugoszláv 1 0
Egyéb 1 0
Összesen 357 202

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település már a római korban is lakott volt. A Gromilén található ókori települést a rómaiak építették.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Pliva község részeként a faluban 27 házat és 182 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Barevo község részeként a településen 28 házat, 55 ortodox szerb, 57 muszlim és 68 katolikus lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 357-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Gromile – római település maradványai. Épületmaradványok, fémtárgyak és kerámiatöredékek.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.

További információk

[szerkesztés]