Ugrás a tartalomhoz

Donji Mujdžići

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donji Mujdžići
A Janj-folyó Mujdžićinál
A Janj-folyó Mujdžićinál
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség204 fő (2013)[1]
Népsűrűség94,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület2,17 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 14′ 29″, k. h. 17° 06′ 09″44.241400°N 17.102500°EKoordináták: é. sz. 44° 14′ 29″, k. h. 17° 06′ 09″44.241400°N 17.102500°E
SablonWikidataSegítség

Donji Mujdžići (szerbül: Доњи Мујџићи) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 85 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 5 km-re délre, a Janj jobb partján, a Grabež lábánál, a Stroica-Šipovo út mentén, 450 méteres tengerszint feletti magasságban található. Donji Mujdžići a Janj jobb partján, a Gornji Mujdžići pedig a bal partján található. A Donji Mujdžićiben található Janj-híd köti össze őket.[3] A folyón van egy vízimalom, amely 1965-ből származik.[3] A Sokolina nevű település feletti sziklán vár maradványai találhatók.[3]

Donji Mujdžićin két út található. A Mujdžići-Olići-Pljeva út 5,2 km hosszú.[4] Az út építését a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya finanszírozta, és Milorad Dodik elnök nyitotta meg 2011. július 30-án.[4] Ez az út csatlakozik a Strojica-Mujdžići-Šipovo úthoz, amely a Janj völgyén halad át.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[5]
Népesség
2013[5]
Szerb 166 203
Bosnyák 0 0
Horvát 2 1
Jugoszláv 1 0
Egyéb 0 0
Összesen 169 204

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskortól fogva folyamatosan lakott volt. A legrégibb leletek a vaskorból származnak, melyek a Janj bal partján egy erődítmény maradványai közül kerültek elő. Jelentős település állt itt, a Janj partján a római korban. Egyhajós bazilikájának alapfalait 1930-ban tárták fel először nagyon figyelemreméltó leletekkel, köztük oszlopfőkkel és a falkoszorú maradványaival. A templom közelében megtalált római temető szarkofágjai ugyancsak jelentős településre utalnak. A település a középkorban is jelentékeny maradt. Ezt támasztja alá az itt talált magtár és számos középkori temető maradványa.[6] A középkori település virágzásának feltehetően az 1463-as oszmán hódítás vetett véget.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Volari község részeként a faluban 35 házat és 180 muszlim lakost számláltak.[7] 1910-ben a településen 32 házat, 214 ortodox szerb és 6 katolikus lakost találtak.[8]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború elején a lakosság elmenekült, majd amikor a településre visszatértek elfogták és élve égették el őket egy istállóban.[3] A lakosság visszaemlékezései szerint családonként átlag egy ember élte túl a második világháborút.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 169-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Crkvina – késő ókori bazilika és temető maradványai. Az alapfalakat a Janj jobb partján 1930-ban részlegesen tárták fel. A bazilika apszis nélküli egyhajós építmény volt, narthexszel és kereszt alakú keresztelőmedencével. Fennmaradtak az oszlopfők, a koszorú és a mécsesek töredékei. A templom mellett falazott, boltozott sírokkal rendelkező temetőt tártak fel. Korukat a 4. – 6. század közötti időben határozták meg. Itt található az új szerb ortodox templom. A templom építését 2011. június 16-án kezdték meg, az alapokat 2011. július 16-án szentelte fel Hrizosztom Jević püspök.[3] A templomot a Crkvina néven ismert helyen építették, ahol egy a 11. században lerombolt templom állt.[3] A templom Janj folyón átívelő híd közelében található. A templom alapjainak kiásása során 2011-ben olyan csontvázmaradványokat találtak, amelyekről feltételezik, hogy a régi pravoszláv temetőhöz tartoztak.[3] Az itteni lakosok régi vágya volt a Crkvište-i templom újjáépítése.[3]
  • Közvetlenül a templom alatt található egy Močilo nevű mocsaras hely a Janj folyón, amelyhez két népi legenda is kapcsolódik.[3] A néphit szerint a hódítók a templomnak egy harangját a mocsárba dobták, és ha a crkvinai templomot majd valaha újjáépítik, a harang kiúszik a part közelében lévő mocsárból.[3] Egy másik legenda szerint egy Rosa nevű lány egy kétökrös egy ökörszekérrel együtt fulladt itt a Močilába. Van egy olyan legenda is, amely szerint egy fehér tündér él a Sokolin szikláján.[3]
  • Az ókori templomromoktól száz méterre északra egy kisebb domb mellett találhatók az ókori temető maradványai. Itt öt sírt tártak fel, közöttük pedig kettő szarkofágos temetkezés is volt. A feltárás során egy feliratos töredéket is találtak.[6]
  • Középkori magtár és temető maradványai. A domb oldalában 9 db amfora formájú gabonatároló vermet tártak fel, melyek magassága 2,45 méter, legnagyobb szélessége pedig 1,60 méter. A vermek kőlapokkal voltak lezárva. A magtár felett néhány középkori sírt is feltártak, melyek a 12. – 13. századból származnak.[6]
  • A falu területén, a Janj partján egy egyedülálló középkori lelet, egy 12. századi bronz feszület is előkerült.[6]
  • Maglina glavica – Őskori erődítmény maradványai a Janj bal partján emelkedő kerek hegytetőn. Az erőd maradványai egy 10x12 méteres területen, patkóalakban helyezkednek el, melyek körül gyűrűs sáncrendszer található. A leletek főként kerámiatöredékekből állnak. Korukat a vaskorra teszik.[6]
  • Mramor – késő középkori temető maradványai, 4 db máig fennmaradt stećak sírkővel, a többi megsemmisült.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b c d e f g h i j k Огњишта: Мујџићи (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. március 18. (Hozzáférés: 2012. március 19.)[halott link]
  4. a b Нови путеви дуг Српске народу Јањске висоравни (szerb nyelven). Глас Српске, 2011. július 31. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
  5. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  6. a b c d e f Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  7. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 65. o.
  8. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Доњи Мујџићи című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]