Hrbine (Šipovo)
| Hrbine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1,33 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 05′ 42″, k. h. 17° 04′ 34″44.095000°N 17.076000°EKoordináták: é. sz. 44° 05′ 42″, k. h. 17° 04′ 34″44.095000°N 17.076000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hrbine (szerbül: Хрбине) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben. Hrbine falunak a Szerb Köztársaság területéhez került kis területű, lakatlan része.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 77, közúton 120 km-re délre, községközpontjától légvonalban 21 km-re, közúton 39 km-re délre található. A hegyi település a Hrbljina (Hrbine) nevű hegység a fennsíkján, Tropolje (Zavrsje) történelmi régiójában fekszik. A hegység legmagasabb csúcsa a Hamza csúcs (1543 m). A Hrbljina Cincartól északnyugatra található, és dinári irányban húzódik északnyugat-délkelet felé, párhuzamosan Vitorog és a Slovinj-hegységekkel, amelyek között található. A fennsík jellemzője, hogy a számos víznyelő és egyéb karsztképződmény (föld alatti üreg, barlang) található itt. A fennsík sajátosságai a szegényes hegyi rétek, amelyek körülbelül 1250 méteres magasságig terjednek. A fennsík egy sziklás és karsztos mészkő alapon helyezkednek el. Éles gerincek és mély völgyek vágják őket. A nagy talajnedvesség és a fűzfák által dominált alacsony aljnövényzet jellemzi, a völgyek nagy része égerfákkal van benőve.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 84 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 85 | 0 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 85-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni tárgyalások és a daytoni békemegállapodás aláírása után a település nagyobb része a Bosznia-hercegovinai Föderációhoz, Glamoč községhez került, míg a valamivel kisebb, lakatlan része visszakerült a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez. Ma a település mindkét része kihalt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A környék a kis- és nagyfajd gazdag vadászterülete. Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös kíséretével gyakran vadászott itt és a Hamzin vrh nevű hegycsúcs közelében nyaralót kezdett építeni, amit 1914-ben Szarajevóban bekövetkezett erőszakos halála akadályozott meg.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Hrbljina. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2024. július 16.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
További információk
[szerkesztés]
