Ugrás a tartalomhoz

Krčevine (Šipovo)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krčevine
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség26 fő (2013)[1]
Népsűrűség3,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület8,25 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 15′ 18″, k. h. 17° 07′ 25″44.255000°N 17.123600°EKoordináták: é. sz. 44° 15′ 18″, k. h. 17° 07′ 25″44.255000°N 17.123600°E
SablonWikidataSegítség

Krčevine (szerbül: Крчевине) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 85 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 6 km-re délkeletre, a Janj jobb partja feletti fennsíkon, 730 méteres tengerszint feletti magasságban található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 156 25
Bosnyák 0 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 3 1
Összesen 160 26

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén már a bronzkortól fogva éltek emberek. A Janj jobb partja feletti dombon található ókori erődöt valószínűleg még az illírek építették és a Miljevci lelőhelyen is az ő településük állhatott, melyet a római hódítás után is tovább laktak. Jelentősebb római építkezésekre utal a Dobrljevo lelőhelyen talált római téglavető üzem maradványa az ott talált nagy mennyiségű építőanyaggal.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Volari község részeként a faluban 16 házat és 100 muszlim lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 43 házat, 364 ortodox szerb és egy muszlim lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 160-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Dobrljevo – római 3. – 4. századi téglagyártó üzem maradványai. A lelőhelyen a tégla és cseréptöredékek mellett feltárták a téglavető üzem kemencéjét.[4]
  • Miljevci – őskori és római kori település maradványai. A leletek között számos vastárgy és kerámiatöredék került elő.[4]
  • Perkovića gradina – ókori erődítmény maradványai. Az erőd a Janj jobb partja feletti dombon található, melynek könnyebben megközelíthető részét sánc védte. A leletek főként kerámia töredékekből és vashulladékból álltak. Korát a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 65. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.

További információk

[szerkesztés]