Kozila
| Kozila | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,43 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 13′ 17″, k. h. 17° 04′ 12″44.221400°N 17.070000°EKoordináták: é. sz. 44° 13′ 17″, k. h. 17° 04′ 12″44.221400°N 17.070000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kozila (szerbül: Козила) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 62, közúton 92 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 12 km-re délre, a Janj-folyó és a Vitorog-hegység északi peremén emelkedő Pljevski podovi nevű fennsík között, átlag 900 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 58 | 20 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 58 | 20 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskortól fogva lakott volt. A legrégibb leletek a bronzkorból származnak, melyek a Mijatovića gradinán található erődítmény maradványai közül kerültek elő.[4] A térség az 1463-as oszmán hódítás során kerül török uralom alá.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 397-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mijatovića gradina – őskori eredetű erődítmény maradványai a falu központjától nyugatra emelkedő 913 méteres magaslaton. A lelőhely platóját ellipszoid alakban 5 méter széles és 3 méter magasságú sánc övezi, míg a keleti oldalon egy bevágás választja el a domb teraszától. A régészeti leletek főként kerámiatöredékek, melyek a bronzkorból és a vaskorból származnak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
További információk
[szerkesztés]
