Ugrás a tartalomhoz

Pribeljci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pribeljci
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség209 fő (2013)[1]
Népsűrűség4,0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület51,75 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 09′ 01″, k. h. 17° 12′ 35″44.150300°N 17.209700°EKoordináták: é. sz. 44° 09′ 01″, k. h. 17° 12′ 35″44.150300°N 17.209700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pribeljci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pribeljci (szerbül: Прибељци) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 105 km-re délre, községközpontjától légvonalban 19 km-re, közúton 25 km-re délkeletre, a Vaganac-patak völgye és a Stolovac-hegység közötti dombos-hegyes területen található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 615 208
Bosnyák 0 1
Horvát 0 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 1 0
Összesen 617 209

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A Vaganac-patak jobb partján emelkedő meredek sziklán ókori erődítmény maradványai találhatók, melynek korát a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Vaganj község részeként a faluban 59 házat és 534 ortodox lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 90 házat és 873 ortodox szerb lakost számláltak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 617-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Oktatás

[szerkesztés]
  • Pribeljci Általános Iskola

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Gradina – ókori (valószínűleg illír) erődítmény maradványai a Vaganac-patak jobb partja felett.[4]
  • Szent Vaszilij Ostroski tiszteletére szentelt ortodox temploma

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 19.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 284. o.

További információk

[szerkesztés]