Jusići (Šipovo)
| Jusići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 6,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,6 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 19′ 30″, k. h. 17° 02′ 27″44.325000°N 17.040800°EKoordináták: é. sz. 44° 19′ 30″, k. h. 17° 02′ 27″44.325000°N 17.040800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jusići (szerbül: Јусићи) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 92 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 8 km-re északnyugatra, a Mladačka-patak szurdoka feletti fennsíkon, 900 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 161 | 62 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 162 | 62 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Jusići területe már a római korban lakott volt. A falu határában, Bjelići településrészen, két különböző lelőhelyen római települések nyomaira bukkantak. Jusići középkori életéről tanúskodnak az egyik lelőhelyen feltárt középkori temető maradványai.[4] A középkori település végét feltehetően a közeli Sokol várának 1518 körül bekövetkezett eleste jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 162-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gromile – római település maradványai a Bjelići településrészen három halom alatt, benne építőanyag maradványokkal, főként tégla és cserép, valamint kerámiatöredékekkel.[4]
- Spasovina – Bjelići római település és középkori temető maradványai. A temető feltárása során római téglákba és masszív alapfalakba ütköztek. A temetőben fennmaradt egy stećak sírkő is. A római kori leletek az 1. – 4. századból származnak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
További információk
[szerkesztés]
