Ugrás a tartalomhoz

Duljci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duljci
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség199 fő (2013)[1]
Népsűrűség47,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület4,19 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 18′ 29″, k. h. 17° 07′ 30″44.308100°N 17.125000°EKoordináták: é. sz. 44° 18′ 29″, k. h. 17° 07′ 30″44.308100°N 17.125000°E
SablonWikidataSegítség

Duljci (szerbül: Дуљци) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 77 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3 km-re, közúton 4 km-re északkeletre, a Harmani-hegyég alatt a Pliva bal partján, 500 - 550 méteres magasságban fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 186 151
Bosnyák 228 46
Horvát 1 0
Jugoszláv 3 1
Egyéb 3 1
Összesen 421 199

Története

[szerkesztés]

A Gromile lelőhelyen talált leletek alapján arra következtethetünk, hogy az 1. - 4. században itt már rómaiak éltek.[4] Területe 1518 körül került török uralom alá. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Šipovo község részeként 31 házat, 154 muszlim és 62 ortodox szerb lakost számláltak itt.[5] 1910-ben a településen 55 házat, 103 ortodox szerb és 164 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 421-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Gromile – római település maradványai. A lelőhelyen téglatörmelék és kődarabokból álló halmok találhatók. Közülük az egyik alatt alapfalak maradványai találhatók.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.

További információk

[szerkesztés]