Duljci
| Duljci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 47,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,19 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 18′ 29″, k. h. 17° 07′ 30″44.308100°N 17.125000°EKoordináták: é. sz. 44° 18′ 29″, k. h. 17° 07′ 30″44.308100°N 17.125000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Duljci (szerbül: Дуљци) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 77 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3 km-re, közúton 4 km-re északkeletre, a Harmani-hegyég alatt a Pliva bal partján, 500 - 550 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 186 | 151 |
| Bosnyák | 228 | 46 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 3 | 1 |
| Egyéb | 3 | 1 |
| Összesen | 421 | 199 |
Története
[szerkesztés]A Gromile lelőhelyen talált leletek alapján arra következtethetünk, hogy az 1. - 4. században itt már rómaiak éltek.[4] Területe 1518 körül került török uralom alá. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Šipovo község részeként 31 házat, 154 muszlim és 62 ortodox szerb lakost számláltak itt.[5] 1910-ben a településen 55 házat, 103 ortodox szerb és 164 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 421-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gromile – római település maradványai. A lelőhelyen téglatörmelék és kődarabokból álló halmok találhatók. Közülük az egyik alatt alapfalak maradványai találhatók.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.
További információk
[szerkesztés]
