Ugrás a tartalomhoz

Gornji Mujdžići

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Mujdžići
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség191 fő (2013)[1]
Népsűrűség20,6 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület9,26 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 14′ 27″, k. h. 17° 05′ 21″44.240800°N 17.089200°EKoordináták: é. sz. 44° 14′ 27″, k. h. 17° 05′ 21″44.240800°N 17.089200°E
SablonWikidataSegítség

Gornji Mujdžići (szerbül: Горњи Мујџићи) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 86 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 6 km-re délre, a Janj bal partján, átlag 550 méteres tengerszint feletti magasságban, változatos domborzatú, hegyvidéki területen található. Donji Mujdžići a Janja jobb partján, a Gornji Mujdžići pedig a bal partján található. A Donji Mujdžićinál található Janja-híd köti össze őket.[3] A folyón van egy vízimalom, amely 1965-ből származik.[3] A Sokolina nevű település feletti sziklán vár maradványai találhatók.[3]

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 270 191
Bosnyák 123 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 4 0
Összesen 397 191

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskortól fogva folyamatosan lakott volt. A legrégibb leletek a vaskorból származnak, melyek a Janj bal partján egy erődítmény maradványai közül kerültek elő. A Janj jobb partján a római korban jelentős település állt. Egyhajós bazilikájának alapfalait 1930-ban tárták fel először nagyon figyelemreméltó leletekkel, köztük oszlopfőkkel és a falkoszorú maradványaival. A templom közelében megtalált római temető szarkofágjai ugyancsak jelentős településre utalnak. A jobb parti település a középkorban is jelentékeny maradt. Ezt támasztja alá az itt talált magtár és számos középkori temető maradványa.[5] A jobb parti középkori település virágzásának feltehetően az 1463-as oszmán hódítás vetett véget.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Volari község részeként a faluban 31 házat és 168 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 87 házat, 308 ortodox szerb és 136 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború elején a lakosság elmenekült, majd amikor a településre visszatértek elfogták és élve égették el őket egy istállóban.[3] A lakosság visszaemlékezései szerint családonként átlag egy ember élte túl a második világháborút.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 397-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Sokolina – őskori erődített település maradványai a Janj bal partján emelkedő magaslaton. A romok egy 150x100 méteres területen találhatók, melyen belül számos kerámia töredéket, vaskohászatra utaló vashulladékot és salakot, valamint vastárgyakat találtak. A leletek korát a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b c d Огњишта: Мујџићи (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. március 18. (Hozzáférés: 2012. március 19.)[halott link]
  4. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  5. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 65. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.

További információk

[szerkesztés]