Ugrás a tartalomhoz

Babići (Šipovo)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babići
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség152 fő (2013)[1]
Népsűrűség23,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület6,46 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 11′ 24″, k. h. 17° 11′ 40″44.190000°N 17.194400°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 24″, k. h. 17° 11′ 40″44.190000°N 17.194400°E
SablonWikidataSegítség

Babići (szerbül: Бабићи) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 67, közúton 106 km-re délre, községközpontjától légvonalban 16 km-re, közúton 26 km-re délkeletre, a Vaganac-patak jobb partján fekvő dombos-hegyes területen található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 482 152
Bosnyák 0 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 0
Összesen 484 152

Története

[szerkesztés]

A területén előkerült nagyszámú régészeti lelet alapján a településen már ősidők óta élénk társadalmi élet folyt. Az első erődítményeket a bronzkorban, valószínűleg az illírek építették itt. Ezeket később a vaskorban, majd a római korban is használták. Az erődökön kívül még két római település maradványai is megtalálhatók itt, melyek közül az egyik mellett vaskohó is működött. A középkorban ez a terület meglehetősen sűrűn lakott lehetett. Ezt igazolja az itt megtalált, összesen nyolc középkori temető maradványa, bennük számos, a késő középkorban a bogumilokra jellemző sírkővel.[4] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Babići község részeként a faluban 44 házat és 400 ortodox lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 77 házat és 673 ortodox szerb lakost számláltak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 484-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

2011. július 31-én az új Strojica - Babići út megnyitása alkalmából a Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik is ellátogatott Babićiba.[7]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Prokopiusnak szentelt ortodox temploma.
  • Čadarov greb – középkori temető maradványai 7 db nyugat-keleti tájolású stećak sírkővel. A többi megsemmisült.[4]
  • Gajić - középkori temető maradványai 7 db nyugat-keleti tájolású stećak sírkővel. A többi megsemmisült.[4]
  • Gradina – ókori erődítmény maradványai a település egyik domináns magaslatán. Az erődöt a leghozzáférhetőbb oldalon sánc védte. A lelőhelyen, a felszínen számos kerámia töredéket találtak. Az erőd korát a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik.[4]
  • Krčana – ókori erődítmény maradványai. Az erőd lakókomplexumát a leghozzáférhetőbb három oldalról 8 méter széles sánc és 5 méter széles árok, míg a nyugati oldalon a Vaganac-patak meredek oldalú szurdoka védte. Az északi és a déli oldalon tumulusok láthatók. Korát a kora vaskorban határozták meg.[4]
  • Luke - középkori temető maradványai 2 db észak-déli tájolású stećak sírkővel.[4]
  • Međe – Štenkovac Selo – római település és vaskohó maradványai. A romok mellett számos kohászati hulladékot találtak, mely közelében 20 db római padlótégla is volt. A maradványok a 3. – 4. századból valók.[4]
  • Mramorje - középkori temető maradványai 39 db nyugat-keleti és észak-déli tájolású stećak sírkővel. Közülük 2 db félhold és kupola díszítésű volt.[4]
  • Nadvode - középkori temető maradványai két csoportban elhelyezett, 54 db nyugat-keleti és észak-déli tájolású stećak sírkővel. Közülük 2 db félhold, szarvas és egyéb figurális díszítésű volt.[4]
  • Raskršće – római település és középkori temető maradványai. A település központjában római padlótéglákat és néhány habarcsba rakott egész téglát találtak. A környező szántóföldeken ugyancsak találtak római kori építőanyagokat. A lelőhelyen egy középkori temető maradványaiként 112 darab, nyugat-keleti tájolású stećak sírkövet is azonosítottak, melyek közül sok megsérült, illetve időközben megsemmisült.[4]
  • Vaganac - középkori temető maradványai 35 db nyugat-keleti tájolású stećak sírkővel. Közülük néhányon nap, félhold és felemelt kéz alakú díszítés volt.[4]
  • Velika Njiva - középkori temető maradványai 14 db nyugat-keleti tájolású stećak sírkővel.[4]
  • Visovi – ókori erődítmény maradványai a Vaganac és a Janj összefolyásánál. Területét a környezetétől sánc és védőárok választotta el. Az erődöt további két tumulus is védte. Területén számos kerámia került elő, melyek a korát a bronzkorra datálják.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b c d e f g h i j k l m Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 19.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 64. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.
  7. Додик: Српска стабилна, не пријети јој опасност (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2011. július 31. (Hozzáférés: 2011. július 31.)

További információk

[szerkesztés]