Sarići
| Sarići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1359 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 257,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,27 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 16′ 28″, k. h. 17° 05′ 12″44.274444°N 17.086667°EKoordináták: é. sz. 44° 16′ 28″, k. h. 17° 05′ 12″44.274444°N 17.086667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sarići (szerbül: Сарићи) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 57, közúton 81 km-re délre, községközpontjától 1 km-re dél-délnyugatra, a Pljiva és a Janj folyók között, 500 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 666 | 1354 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 3 | 4 |
| Összesen | 675 | 1359 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Sarići területe már az őskortól fogva lakott volt, ahol egy vaskori erődítmény is állt. A legrégibb leletek két földből épített tumulus formájában a bronzkorból származnak, mely azt jelenti, hogy már ekkor laktak itt emberek.[4] A római korban feltételezhetően Saritte néven útiállomás volt itt a Pliva mellett, a Salonából Servitiumba (Bosanska Gradiska) vezető úton.[5] Ezt támasztja alá, hogy Šipovo falu alatt, közvetlenül a Pliva partján, egy hosszúkás négyszögű fal maradványait és azon belül számos falnyomot találtak, amelyek a római település minden jellegzetességével rendelkeznek. A terület néhány méterrel a Pliva szintje felett feküdt, melyet minden oldalról víz vagy láp határolt. Itt vitathatatlanul egy „castrum” állt, mely valószínűleg a régi „Saritte” volt. A téglák és vasszilánkok mellett a lakosság gyakran talál itt római tárgyakat, pénzérméket. Körülbelül 1 km-re lefelé ugyanezen a (bal) parton van egy kis domb, amelyet „Crkvinának” neveznek. Az emberek a múltban ezt a nevet szinte kizárólag a római romok leírására használták, míg a „Gradina” szinte kizárólag az őskori dombvárakra utalt. A Crkvina-hegy sűrűn tele van falmaradványokkal, téglákkal és habarcsdarabokkal. Egy gyönyörűen profilozott párkánydarabból ítélve, amit itt találtak, valószínűleg egy nagy kőépület lehetett ezen a helyen. Körülbelül 1 km-re a folyásiránnyal szemben, közvetlenül a Plivát átszelő híd közelében, mely Saricibe vezet, egyedi faragott épülettöredékek kerültek elő.[6]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Pliva község részeként a faluban 47 házat és 325 ortodox szerb lakost számláltak.[7] 1910-ben a településen 74 házat, 353 ortodox szerb és 106 muszlim lakost találtak.[8]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 675-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Lekiča Glavica – őskori erődítmény maradványai a Pliva jobb partján. A falakkal körülvett plató 45x25 méteres területet foglal el. A falaknak csak egy része maradt fenn. A falakon belül kötőanyag nélkül rakott erős épületfalak maradványai találhatók. Az erőd korát a kora vaskorra teszik.[4]
- Piskavice – két őskori sírhalom, melyek valószínűleg a bronzkorból származnak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
- ↑ Wenzel Radimsky. Die römische Ansiedlung von Majdan bei Varcar Vakuf (német nyelven), 255. o. (1895). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 3.
- ↑ Ciro Truhelka. Archäologische Forschungen auf der Burg von Jajce und in ihrer nächsten Umgebung. (német nyelven), 91. o. (1894). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 3.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 284. o.
További információk
[szerkesztés]
