Lubovo (Šipovo)
| Lubovo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 2,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,99 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 18′ 27″, k. h. 17° 03′ 32″44.307500°N 17.058900°EKoordináták: é. sz. 44° 18′ 27″, k. h. 17° 03′ 32″44.307500°N 17.058900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lubovo (szerbül: Лубово) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 83 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3 km-re, közúton 4 km-re északnyugatra, a Mladačka- és a Trnovica-patakok összefolyásánál, a Borovica-hegység lábánál, 550 – 700 méter közötti tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 118 | 56 |
| Bosnyák | 77 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 196 | 56 |
Története
[szerkesztés]A területén talált régészeti leletek tanúsága szerint Lubovón már a neolítikumban is éltek emberek. A kőkorszaki település maradványait a Crljenice-hegység lábánál, a Ljubovačka-patak forrásánál találták meg. A nagy területű település határában három ismert bronzkori erődítmény maradványa is található, melyek még a vaskorban is használatban voltak. Mindez azt jelenti, hogy itt a bronzkorban és a vaskorban is több település léteztett és élénk társadalmi élet folyt. Az erődítmények közül a Gradinán állt erődített település egészen az ókor végéig működött.[4] A Janj és a Pliva völgyében az Orbász, a Száva és a Boszna folyók közötti területet a római hódításig maezei törzsszövetséghez tartozó sapuata és emantina illír törzsek uralták. Az itt talált erődök valószínűleg az ő építményeik voltak. A vratnicei középkori temető sírkövei arról tanúskodnak, hogy a középkorban itt a kereszténység eretnek irányzatának tekintett bogumilok települése állt. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén mintegy 3300 helyszínen körülbelül hetvenezer ilyen stećak található.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Šipovo község részeként a faluban 45 házat és 290 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 110 házat, 373 ortodox szerb és 222 muszlim lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 458-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crljenice – őskori erődítmény maradványai a település északi részén a Crljenice-hegység magaslatán. A hegység oldalában számos bronzkori és vaskori kerámia töredéke került elő, melyek az erődítmény korát is meghatározzák.[4]
- Glavice - őskori erődítmény maradványai a település nyugati részén emelkedő magaslaton. Az erődítményt tumulus határolja, a lelőhelyen pedig számos bronzkori és vaskori kerámia töredéke került elő.[4]
- Gradina – őskori erődítmény és késő ókori menedékvár maradványai a település északkeleti részén emelkedő 937 magasságú, Gradina nevű hegyen. A meredek oldalú hegy platóját három oldalról védőfalak, a negyedik oldalon pedig sánc védte. Az erődítmény falain belül lakóépületek, egy védelmi célokat szolgáló tumulus és a legmagasabb ponton egy kisebb erőd maradványai találhatók. A leletek főként vaskori és késő ókori kerámiák töredékeiből állnak.[4]
- Suknjanin Do – őskori település maradványai a Crljenice-hegység lábánál, a Ljubovačka-patak forrásánál. A szondázó ásatás során két kőszekerce és számos kerámiatöredék került elő. Korát az újkőkorszakra teszik.[4]
- Vratnice – késő középkori temető maradványai 30 db stećak sírkővel, melyek észak-déli tájolásúak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c d e f Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.
További információk
[szerkesztés]
