Ugrás a tartalomhoz

Bešnjevo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bešnjevo
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség171 fő (2013)[1]
Népsűrűség29,4 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület5,82 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 18′ 37″, k. h. 17° 05′ 30″44.310300°N 17.091700°EKoordináták: é. sz. 44° 18′ 37″, k. h. 17° 05′ 30″44.310300°N 17.091700°E
SablonWikidataSegítség

Bešnjevo (szerbül: Бешњево) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 80 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2 km-re, közúton 3 km-re északra, a Harmani és a Branješće-hegység közötti völgyben, 620 méteres tengerszint feletti magasságban található. A völgyben több kis patak is átfolyik, melyek a Lubovačka bal oldali mellékvizei.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 121 70
Bosnyák 249 99
Horvát 0 1
Jugoszláv 5 0
Egyéb 2 1
Összesen 377 171

Története

[szerkesztés]

A Krst lelőhelyen talált erődített település maradványai alapján itt már az i. e. 3. században is laktak emberek. Az itt talált leletek a vaskori késői La Tène-kultúrához tartoztak. A középkorból két temető maradványa is fennmaradt a település területén. A két középkori temető sírkövei arról tanúskodnak, hogy a középkorban itt a kereszténység eretnek irányzatának tekintett bogumilok települése állt. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén mintegy 3300 helyszínen körülbelül hetvenezer ilyen stećak található.[4] A középkori település végét feltehetően a közeli Sokol várának 1518 körül bekövetkezett eleste jelentette.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Šipovo község részeként a faluban 37 házat 186 muszlim és 78 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 72 házat, 134 ortodox szerb és 286 muszlim lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 377-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került. Bešnjevo a község egyetlen muszlim többségű települése.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Delijin Brijeg – középkori temető maradványai, melynek sírköveiből két, észak-déli tájolású stećak maradt fenn.[4]
  • Krst – őskori erődített település maradványai, melyek egy domináns magaslaton fekszenek. A kevésbé vedett északi oldalát mély árok védte. A kerámiatöredékek a vaskori késői La Tène-kultúrához tartoztak és az i. e. 3. és 2. század közötti időből valók.[4]
  • Lužine - késő középkori temető maradványai. A sírkövekből 7 db stećak maradt fenn, melyek nyugat-keleti tájolásúak.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.

További információk

[szerkesztés]