Ugrás a tartalomhoz

Podosoje (Šipovo)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Podosoje
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség79 fő (2013)[1]
Népsűrűség27,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület2,85 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 11′ 48″, k. h. 17° 09′ 35″44.196700°N 17.159700°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 48″, k. h. 17° 09′ 35″44.196700°N 17.159700°E
SablonWikidataSegítség

Podosoje (szerbül: Подосоје) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 64, közúton 93 km-re délre, községközpontjától légvonalban 11 km-re, közúton 13 km-re délkeletre, az Osoje-hegy alatt, a Janj-folyó bal partján fekvő dombos-hegyes területen található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 150 79
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 150 79

Története

[szerkesztés]

A területén előkerült régészeti leletek alapján a településen már ősidők óta laktak emberek. A Janj bal partján levő erődítményt a bronzkorban, valószínűleg az illírek építetették, de később a vaskorban is használták. A falu területe a középkorban is lakott volt. Ezt igazolja az itt megtalált két középkori temető maradványa, bennük számos, a késő középkorban a bogumilokra jellemző sírkővel. [4] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Stroici község részeként a faluban 20 házat és 169 ortodox lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 29 házat és 208 ortodox szerb lakost számláltak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 150-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Hrid – ókori erődített település és középkori temető maradványai a Janj-folyó bal partja feletti platón találhatók. Az ókori erődből habarcs nélkül rakott falak romjai láthatók, melyek egy kisebb méretű várra utalnak. A települést ezen kívül még sáncok és paliszádok is védték. Korát a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik. A lelőhelyen egy késő középkori temető maradványai is megtalálhatók 6 db stećak sírkővel.[4]
  • Raskršće – ókori tumulus és középkori temető maradványai. A lelőhelyen két történelem előtti tumulus (sírhalom) található, melyek valószínűleg a bronzkorból származnak. Mellettük késő középkori temető maradványai találhatók, mintegy 170 db stećak sírkővel. A sírkövek sírtábla, sírláda és szarkofág formájúak, egyikük félhold és nap motívum díszítéssel van ellátva.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 19.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 64. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.

További információk

[szerkesztés]