Velika Glava
| Velika Glava | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Skradin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22222 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 51′ 34″, k. h. 15° 55′ 02″43.859540°N 15.917291°EKoordináták: é. sz. 43° 51′ 34″, k. h. 15° 55′ 02″43.859540°N 15.917291°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velika Glava falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 14, közúton 24 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park nyugati szélén emelkedő hegyek között fekszik.
Története
[szerkesztés]Velika Glava a moreai háború (1684-1699) után a pravoszláv vallású telepesekkel betelepített falvak közé tartozik. A 17. század végén a török kiűzését követően sokakat telepítettek le közülük Knin, Skradin és Šibenik környékére.[2] A betelepítés előtt a falu területe a skradini kanonok birtokai közé tartozott, évszázadok óta velencei uralom alatt volt. Velika Glava lakói főként Hercegovinából érkeztek és közülük legtöbben a környék ércbányáiban dolgoztak egészen a II. világháború végéig, amikor ezeket a bányákat bezárták. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 183, 1910-ben 270 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború során a falu olasz megszállás alá került. Lakói közül sokan csatlakoztak a partizán alakulatokhoz. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb volt. A délszláv háború során a település kulcsszerepet játszott Šibenik térségének védelmében, az itteni magaslatokról ugyanis a szerb tüzérség jól támadhattta volna a város körüli horvát védelmi vonalakat. 1991. szeptember 11. és 13. között a horvát nemzeti gárda 113. brigádja sikeresen védte meg a vela glavai magaslatokat a JNA egységeitől. Ez volt Šibenik védelmének első sikeres katonai akciója.[3] A falu zömmel szerb nemzetiségű lakói már korábban elmenekültek, házaikat még 1991 augusztusának elején lerombolták a horvát erők. A háború után közülük mintegy ötvenen tértek vissza, főleg idős emberek. A többiek Szerbiában, főként Belgrád környékén, valamint külföldön (USA, Ausztrália) telepedtek le. A településnek 2011-ben mindössze 29 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 183 | 488 | 183 | 208 | 244 | 270 | 260 | 299 | 330 | 353 | 357 | 317 | 303 | 293 | 16 | 29 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Hcak.srce.hr:Prirodni i kulturni pejzaži pokrčja u mletačkim katastrima 1709/1711.(horvátul)
- ↑ Vojnapovijest.vecernji.hr:Velika pobjeda u domovinskom ratu(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
- Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
