Oklaj
| Oklaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Promina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22303 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 410 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′ 42″, k. h. 16° 04′ 42″43.961667°N 16.078333°EKoordináták: é. sz. 43° 57′ 42″, k. h. 16° 04′ 42″43.961667°N 16.078333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oklaj falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől 13 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Promina-hegység nyugati lejtői és a Krka-folyó középső folyása közötti területen fekszik.
Története
[szerkesztés]Oklaj területe már a rómaiak idejében lakott volt. A Drniš-Oklaj úttól balra a Džepina-háznál ókori épületegyüttes és temető maradványait találták. A faluban 1890-ben és 1891-ben is folytak ásatások, melyek során római falak maradványait találták. 1909-ben egy alkalommal három, urnás római sír került elő.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A törökök Oklajon felépítették Bandalović tornyát, ahol őrséget helyeztek el, hogy innét ellenőrizze a környék útjait. A megmaradt lakosságot a török mellett a pusztító járványok is tizedelték. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. Oklaj a 18. századtól fokozatosan a prominai térség központja lett. 1784-ben itt épült fel a plébániatemplom. 1882-ben Promina község első megalakulásakor annak székhelye Oklaj lett. A falunak 1857-ben 507, 1910-ben 606 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Plébániatemplomát lerombolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 469 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 507 | 476 | 489 | 663 | 675 | 606 | 742 | 700 | 769 | 774 | 804 | 704 | 531 | 485 | 401 | 469 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemplomát[5] 1784-ben építették, harangtornya 1794-98 között épült. 1880-ban félköríves apszissal bővítették. Több alkalommal megújították. A délszláv háború idején a szerbek lerombolták. Újjáépítése 1996-ban fejeződött be. A templom körül temető található.
A falu központjában egy másik templom maradványai[6] is találhatók. Ez egy kisebb épület, amelynek mérete 3 x 4,9 méter. Az épület egy lakóépülettel szomszédos, eredeti tetőzete nem maradt fenn, így kívülről a szakrális épület jellemzői nem ismerhetők fel. Idővel a templom el is vesztette szakrális funkcióját, mivel hálószobává alakították. Hogy nem lakó- vagy kereskedelmi épületről van szó az jelzi, hogy a homlokzaton egy félköríves portál található, amely szabályos kőtömbökből készült egy félköríves lunettával. A templomot dongaboltozat borítja. További régészeti és műemlékvédelmi kutatások hiányában egyelőre a templomot a középkorra datálják.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Promina.blog.hr:Arheološki lokaliteti u Promini (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2060.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6006.
További információk
[szerkesztés]- Promina község hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Blog a prominai települések életéről (horvátul)
