Kninsko Polje
Kninsko Polje | |
A pravoszláv templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Knin |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 22300 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 758 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 236 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 03′ 35″, k. h. 16° 12′ 55″44.059625°N 16.215174°EKoordináták: é. sz. 44° 03′ 35″, k. h. 16° 12′ 55″44.059625°N 16.215174°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kninsko Polje témájú médiaállományokat. | |
Kninsko Polje falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kninhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől 2 km-re északkeletre, Dalmácia északi-középső részén, a Knini-mező északi részén, a 33-as számú főút mellett fekszik. Tulajdonképpen Knin északi elővárosa.
Története
[szerkesztés]Területe már a szlávok betelepülése után lakott volt, ezt igazolja a spliti régészeti múzeumban őrzött itt talált pilaszter töredék, mely a 8. vagy a 9. századból származik.[2] A középkorban az akkor „Polje” (latinul „Campus”) nevű településnek önálló plébániája volt, mely a knini püspökséghez tartozott. 1522-ben Knin elfoglalásával együtt török kézre került. A török uralom alóli felszabadulás 1688 után a katolikusok a vrpoljei plébánia híveiként a skradini püspökség alá tartoztak, melynek egyházi szolgálatát ferences szerzetesek látták el.[3] A szerbek első hulláma Boszniából az 1437-es magyar-velencei békekötést követő három évtizedben érkezett. Ekkoriban már megkezdődtek a török támadások Bosznia ellen, így a szerb lakosság a biztonságosabb, a Magyar Királyság védelme alatt álló dalmáciai térségekbe menekült. Itt egymás után építették fel templomaikat (Kula Atlagić 1446, Pađene 1456, Polača 1458, Golubić 1462). A kninsko poljei templomot 1468-ban szentelte fel Josif zetai metropolita. A török uralom alóli felszabadulás után 1688-ban a ferencesek az itteni pravoszláv híveket is megpróbálták a katolikus hitre téríteni, de ennek ők keményen ellenálltak. Megpróbálták elvenni templomukat is azt állítva, hogy az korábban katolikus templom volt. A templom fennmaradt évkönyveinek köszönhetően azonban ennek a kísérletnek is sikerült ellenállni. A településnek 1857-ben 645, 1910-ben 1033 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 14 százaléka horvát, 84 százaléka szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 864 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
645 | 1.888 | 669 | 822 | 872 | 1.033 | 872 | 1.209 | 925 | 960 | 958 | 970 | 320 | 408 | 536 | 864 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A „Sinobadova glavica“ nevű dombon áll Szent György tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma, amely 1468-ban épült. Egyhajós, boltozatos épület, korábban a homlokzat felett álló kis pengefalú harangtornya volt. Mai formáját 1938-ban a teljes felújítás során nyerte el. Ekkor épült az új harangtorony és a kapuzat is. Ikonosztáza helyi mesterek munkája volt, mely a 18. század végén, vagy a 19. század elején készült. A felújítás során új ikonosztázt kapott, melyet azóta többször restauráltak. A templomban őriznek egy ismeretlen festőtől származó barokk ikont is, mely a 17. század második feléből származik. A templomot temető övezi. A parókia épülete egy időben a Sinobad család múzeumaként működött. A Sinobad család több tagja is a Velencei Köztársaság szolgálatában állt katonai parancsnok volt. A templomban található egyiküknek Jovan Sinobadnak a sírja is. A templom közelében áll még egy egyházi épület, melyben egykor Knin első ismert iskolája működött és ahol a 18. században a neves szerb filozófus Dositej Obradović is tanított. Később Nikodim Milaš dalmáciai pravoszláv püspök rezidenciája volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mhas-split.hr:Muzej Hrvatskih Arheoloških Spomenika:Izložbe (horvátul)
- ↑ Franjevci-split.hr:Vrpolje – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Knin város hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Knin város információs portálja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Црква Светог Ђурђа у Книнском Пољу című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.