Bratiškovci
| Bratiškovci | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Skradin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22222 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 233 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 53′ 21″, k. h. 15° 54′ 18″43.889200°N 15.905135°EKoordináták: é. sz. 43° 53′ 21″, k. h. 15° 54′ 18″43.889200°N 15.905135°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bratiškovci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bratiškovci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 17, közúton 25 km-re északra, községközpontjától 9 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park és az 56-os számú főút között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település területe a középkorban Kričke falu határához tartozott. A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően főként Hercegovinából pravoszláv vallású lakosság telepedett itt meg. Az újonnan érkezettek 1572-ben felépítették Szent Miklós tiszteletére szentelt templomukat.[2] A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 375, 1910-ben 711 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb volt. A faluban alapiskola működött, ahova a környező települések tanulói is jártak. Az iskolában diszkotéka működött, mely népszerű volt a környék fiataljai körében. A falu mezőgazdasági szövetkezete is ismert volt. A délszláv háború során szerb lakói közül sokan csatlakoztak a JNA és a szerb felkelők csapataihoz és részt vettek a Plastovo környéki harcokban.[3] A településnek 2011-ben 251 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 375 | 535 | 495 | 556 | 682 | 711 | 530 | 591 | 847 | 663 | 621 | 591 | 607 | 582 | 149 | 251 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1572-ben épült. Egyhajós épület homlokzata előtt a templom arányaihoz képest nagyméretű harangtoronnyal. A templom körül temető található.
Híres emberek
[szerkesztés]A falu szülötte Jandro Baljak a Jandrino Jato dalmáciai szerb népzenét játszó együttes alapítója.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Eparhija dalmatinska.hr:Parohija Bratiškovac(szerbül)
- ↑ Novi-tjednik.hr:Napad etnika na Plastovo 24. i 25. srpnja 1991. godine[halott link](horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
- Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
