Srima
| Srima | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Vodice |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22211 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 864 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 44′ 51″, k. h. 15° 48′ 21″43.747500°N 15.805833°EKoordináták: é. sz. 43° 44′ 51″, k. h. 15° 48′ 21″43.747500°N 15.805833°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Srima témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Srima falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 7, közúton 13 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Šibeniki-csatorna északi részén, az azonos nevű öbölben fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Srima területe már az őskorban és az ókorban is lakott volt. Legnevezetesebb régészeti lelőhelye Prižbán található, ahol egy késő ókori kétrészes bazilikát tártak fel. A falu már a középkorban is létezett. Ebből az időből származik a település feletti dombon a Szűzanya tiszteletére szentelt kis középkori templom értékes korabeli freskókkal. A település a 16. században teljesen elnéptelenedett, amikor az oszmán hódítók elől a szárazföld belsejéből a lakosság a jól védett városokba és a szigetekre menekült. Ekkor alapították a szemközti Prvić-szigeten található Šepurine települést is. A török veszély elmúltával a 17. század végén lakói nagyrészt visszatértek az eredeti lakóhelyükre. Ez volt Srima önálló településsé fejlődésének időszaka. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 51, 1910-ben 189 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Srima fejlődése a 20. század második felében a turizmus fellendülésével indult meg nagyobb mértékben. Kiépültek a strandok, egymás után épületek a magánházak és apartmanok. A település összeépült a szomszédos Vodicével. A lakosság három évtized alatt több, mint a négyszeresére nőtt. Lakossága 2011-ben 823 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 51 | 111 | 167 | 189 | 234 | 282 | 113 | 167 | 160 | 184 | 199 | 331 | 599 | 823 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település legjelentősebb régészeti emléke a prižbai kétrészes 6. századi ókeresztény bazilika 1969 és 1974 között feltárt épületegyüttesének maradványa.[4]
- A település feletti dombon áll a Szűz Mária tiszteletére szentelt középkori kis templom. Egyhajós épület harangtoronnyal. Eredeti oltára az oltárképpel együtt elégett az 1918-as tűzvészben, ezután cserélték ki a ma is látható bizánci stílusú ezüstruhás Szűzanya képre. A templom apszisában értékes freskó látható, mely a 12. század végén készült. A freskó a Szűzanyát gyermekével, valamint Szent Videt és Szent Györgyöt ábrázolja. Érdekessége, hogy a Szent György melletti szántó emberben valószínűleg a festő saját magát ábrázolta.
- Srima legfőbb turisztikai vonzóereje a számos homokos strand. Tulajdonképpen elmondható, hogy az egész település parti része olyan, mint egy nagy strand. A település 2013 óta a legjobb minőségű strandokat és kikötőket díjazó Kék zászlóval van kitüntetve, melyet főként a Šibenik felőli bejáratánál található szép, újrarendezett strandjával érdemelt ki. Egyetlen rangos szállodája a négycsillagos Hotel Duje, emellett az itt nyaralók számos magánház, apartman és kemping között válogathatnak.
- Védett építmények az Adria keleti partvidékén egyedülálló prvić lukai 19. századi földműveslakások.[5]
További információk
[szerkesztés]- Vodice város hivatalos honlapja (horvátul)
- Vodice város turisztiai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5324.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6022.
