Mratovo
| Mratovo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Promina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22303 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 47 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 246 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′ 32″, k. h. 16° 02′ 34″43.958787°N 16.042802°EKoordináták: é. sz. 43° 57′ 32″, k. h. 16° 02′ 34″43.958787°N 16.042802°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mratovo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 15, közúton 20 km-re, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyétől keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint falu területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Az ókorban római település állt itt, ezt bizonyítja a templom újjáépítési munkái során itt talált latin feliratos római kőlap.[2] A templomot 1412-ben említik először, de vélhetően ennél sokkal régebbi. Maga a település neve is a templom védőszentjének nevéből keletkezett. A Márton név ekkoriban elég ritka volt ezen a vidéken, Szent Márton kultusza valószínűleg északról, magyar hatásra érkezett.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 410, 1910-ben 461 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben lakosságának 90 százaléka horvát, 8 százaléka szerb volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Katolikus templomát felgyújtották, horvát lakossága elmenekült. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. A falunak 2011-ben 56 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 410 | 409 | 383 | 442 | 466 | 461 | 512 | 525 | 556 | 597 | 587 | 388 | 218 | 204 | 86 | 56 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Márton templomot[5] már 1412-ben említik. Az eredeti templomból fennmaradt a sekrestye és a gazdagon díszített harangtorony a két haranggal. 1841-ben új, ötszög alaprajzú templomot építettek mellé. A délszláv háború idején a szerbek felgyújtották. Újjáépítése 2002-2003-ban történt. A templom körül régi temető található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Blog.dnevnik.hr:Mratovo (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2059.
További információk
[szerkesztés]- Promina község hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Blog a prominai települések életéről (horvátul)
