Puljane
| Puljane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Promina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22303 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 246 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 58′ 30″, k. h. 16° 02′ 03″43.974917°N 16.034168°EKoordináták: é. sz. 43° 58′ 30″, k. h. 16° 02′ 03″43.974917°N 16.034168°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Puljane falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 15, közúton 21 km-re, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyének bal partján fekszik. Puljani a falu központi része, településrészei még Nečven és Seline.
Története
[szerkesztés]A település története szorosan kötődik a felette emelkedő magaslaton található Nečven várának történetéhez. Nečven a horvát történész Grgur Urlić-Ivanović szerint a 9. században épült. A középkorban Nelipić grófok birtoka volt. Nevét a legenda szerint egy szép Nelipić-lányról kapta, akit miután elutasította az erőszakos bribiri gróf közeledését megmérgeztek. A történet jól szimbolizálja a Nelipićek és a bribiri grófok a Šubićok közötti ellenségeskedéseket. A Nelipićek azután értek hatalmuk csúcsára, hogy 1322-ben a Šubićokat letörve Dél-Horvátország legnagyobb urai lettek. A család 1434-ben Ivaniš Nelipčić halálával halt ki. Birtokaikat Luxemburgi Zsigmond király kegyeltje, Tallóci Matkó kapta meg.[2] A török 1522-ben foglalta el Nečven várát, mely a túloldali Trošenj várával együtt a Krkán itt átívelő hidat biztosította. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 387, 1910-ben 578 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 52 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 387 | 472 | 454 | 469 | 545 | 578 | 599 | 683 | 801 | 812 | 707 | 443 | 234 | 159 | 69 | 52 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nečven várának romjai[5] a Krka bal partján találhatók. A folyó felőli meredek déli oldalon a falak magassága még mindig eléri a tizenöt métert, míg az északi oldalon teljesen le vannak rombolva. Ezen az oldalon az egyetlen magasan kiemelkedő építmény a négyszögletes torony, melynek falai mintegy öt emelet magasságban állnak.
- Puljana őskori várának maradványa Oklajtól északnyugatra, a Krka-kanyon bal oldalán, a Puljana területén fekvő Gradina nevű lelőhelyen található. A domboldalhoz való hozzáférést délkelet felől 160 m hosszúságban kialakított erős, kőből épített sánc védi, mely a tövénél legfeljebb 30 méter széles és legfeljebb 6 méter magas. A sáncok belsejében jól láthatóan körülbelül ötven kőház maradványai láthatók, ami az itteni erődített településről tanúskodik. A település kerámia leletanyaga a vaskorból, a római uralom idejéből és a késő ókorból származik.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Blog.dnevnik.hr:Nečven (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2605.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2606
További információk
[szerkesztés]- Promina község hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Blog a prominai települések életéről (horvátul)
- Nečven és Trošenj a Putovnica.net oldalán (horvátul)
