Žažvić
| Žažvić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Skradin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22223 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 29 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 55′ 43″, k. h. 15° 48′ 06″43.928646°N 15.801569°EKoordináták: é. sz. 43° 55′ 43″, k. h. 15° 48′ 06″43.928646°N 15.801569°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Žažvić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 22, közúton 36 km-re, községközpontjától légvonalban 15, közúton 18 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, a Ravni kotar keleti szélén, az 56-os számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu feletti Žažvička kosának nevezett dombtetőn már a történelem előtti időben is vár állt, melynek jelentőségét az adta, hogy itt a Planičnik-szoroson haladt át az a fontos kereskedelmi út, amely Knint a tengerparti Zára városával és a szintén tengerparti Pirovaccal összekötötte. A várat valószínűleg később a rómaiak is megerősítették. 1896-ban itt kezdett ásatásokba a horvát régészet atyjának is nevezett Lujo Marun, melynek során egy kora keresztény bazilika és egy késő középkori temető maradványait tárta fel. A feltárások során egy mintegy hétszáz darabból álló ezüstpénzlelet is előkerült, melyből 641 darabot a knini múzeumnak adományozott. A leletek alapján feltételezhető, hogy a település ősidők óta a török hódításig folyamatosan lakott volt. A török 1523-ban foglalta el a közeli Bribir várát. A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. Ezután a Boszniából 1686 és 1689 között betelepülő pravoszláv vlach lakosság többé már nem a középkori település helyére, hanem ez alá a domb lábához építkezett. A falu 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 90, 1910-ben 199 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90 százaléka pravoszláv szerb volt. Még ez évben lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. 1995 augusztusában a horvát hadsereg foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben mindössze 30 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 90 | 0 | 120 | 153 | 150 | 199 | 240 | 181 | 210 | 224 | 215 | 177 | 178 | 175 | 25 | 30 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu fő nevezetessége az itt feltárt ókeresztény bazilika amely eredetileg az ókor végén egyhajós épületként épült félköríves apszissal és narthex-szal. A 9. században háromhajósra bővítették úgy, hogy a belső teret négyszögletes oszlopokkal választották el. A homlokzat közepére is ekkor épült az axiális harangtorony. A feltárások során előkerültek a kora középkori oltár előépítmény (az arhitráv, a pluteum és az oszlopok) töredékei, melyek a 9. század közepéről származnak. A bazilikának ma a Lujo Marun által feltárt alapfalai láthatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
- Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
- Nikola Jakšić:Varvarina praeromanica (horvátul)
- Tonči Burić:Kameni namještaj bazilike u Žažviću Archiválva 2020. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
