Ostrogašica
| Ostrogašica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Unešić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22323 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 315 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 46′ 13″, k. h. 16° 07′ 45″43.770197°N 16.129284°EKoordináták: é. sz. 43° 46′ 13″, k. h. 16° 07′ 45″43.770197°N 16.129284°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ostrogašica falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibeniktől légvonalban 19, közúton 26 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re északnyugatra Dalmácia középső részén a Zagorán, a Mideno-hegy alatt fekszik. Hét településrészből áll, ezek Madžari, Matasi, Jamani, Marasi, Radani, Kosori és Kedžići az ott élő családok neveit viselik.
Története
[szerkesztés]Az általánosan elfogadott nézet szerint település a késő ókorban és a kora középkorban itt élt keleti gótokról (más néven osztrogótok) kapta a nevét. Egy másik nézet szerint a mai Mirlović területén található Zvono-hegy ószláv neve volt Ostro, ahol erődítmény is állt. Amint azt Toma főesperes is feljegyzi Ostrogašica és Podumci területén együtt éltek az óhorvátok a gótokkal, akik között nem is tesz különbséget. Ezt a népességet valószínűleg a tatárjárás vihara számolta fel és később helyükre elszlávosodott vlach pásztornépek települtek.[2] A középkorban a Kosevićai Szent János plébániához tartozó Zvoničac falu állt ezen a területen. A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. Ebben az időszakban a keresztény hívek szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom után a mirlovići plébániához került és ma is hozzá tartozik.[3] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 262, 1910-ben 181 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a szerbek többször ágyúzták a Mideno környéki horvát állásokat, de a települést sohasem foglalták el. 2011-ben 47 lakosa volt, akik főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 262 | 257 | 273 | 282 | 301 | 181 | 363 | 210 | 227 | 260 | 312 | 283 | 209 | 129 | 74 | 47 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Nevest-cera.net:Povijest Archiválva 2016. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ Franjevci-split.hr:Mirlović (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Cera és Nevest települések weboldala (horvátul)
