Prvić Luka
| Prvić Luka | |
 | |
| Prvić Luka látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Vodice |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22233 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 148 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 43′ 26″, k. h. 15° 47′ 56″43.724000°N 15.799000°EKoordináták: é. sz. 43° 43′ 26″, k. h. 15° 47′ 56″43.724000°N 15.799000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prvić Luka témájú médiaállományokat. | |
Prvić Luka falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 7 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re délre, Dalmácia középső részén, a Prvić-sziget délkeleti, védett öblében fekszik.
Története
[szerkesztés]Prvić szigetének első lakói valószínűleg remeték voltak. A feltételezések szerint a 13. században bencés szerzetesek telepedtek itt meg. Erre utal az a korabeli forrás, mely szerint 1267-ben a spliti püspök megbüntette „Santa Maria de Insula” apátját, mert a rend szabályait felrúgva egyedül élt itt.[2] Ivan Lučić a 17. századi horvát történetíró is arról ír, hogy a szigeten egy Szűz Máriának szentelt kolostor állt, de más írásos forrás ezt nem erősíti meg. Petar Kaer régész szerint a mai Szent Rókus templom temetője területén növényi ornamentikával díszített töredékek kerültek elő, melyből szintén arra következtetett, hogy itt egykor bencés kolostor állt.[2] Később, a 15. századtól nemesi családok nyaralóhelye volt. Különösen a nagyobb járványok idején menekültek ide gazdag šibeniki családok, hogy átvészeljék a vészterhes időket. A ferences harmadrend šibeniki szerzetesei a dózse beleegyezésével 1461-ben telepedtek meg itt.[2] Kolostoruk helyéül egy a Santa Maria-öbölben fekvő sziklás területet jelöltek ki számukra, melyet abban az időben Kamiknak neveztek. A kolostort többször is átépítették. Az 1881. december 1-jén kitört tűzvészben teljesen leégett, mely után teljesen újjá kellett építeni. Az Irgalmas Szűzanya tiszteletére szentelt ferences templomot a kolostorral egy időben építették. A település lakossága idővel növekedett, melyben különösen a török hódításnak volt szerepe, mely a kontinens belső területeiről a falakkal védett városokba és a szigetekre üldözte az embereket. 1557-ben a szerzetesek megkezdték a hívek egyházi szolgálatát, 1603-ban pedig megalapították a helyi plébániát. 1603-ban Lukának még csak 16 háztartása volt, 1660-ban már 66 volt a házak száma, 1775-ben pedig már 157 családban 971 fő élt a településen.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. Iskoláját 1877-ben alapították, de csak a 20. század közepéig működött. Egykori épületén ma emléktábla áll.[2] A településnek 1857-ben 793, 1910-ben 1291 lakosa volt. A lakosság száma 1921-ben érte el a csúcsát, amikor 1400-an lakták. Azóta ez a szám folyamatosan esett. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1912-ben bevezették a telegráfot, 1978-ban kiépült a helyi vízvezeték. A lakosság korábban halászattal, szőlő- és olajbogyótermesztéssel, tengerészettel foglalkozott. Rövid ideig egy szardellafeldolgozó üzem is működött a településen. Ma már a turizmus adja az itteniek egyik fő bevételi forrását. 2004-ben megnyílt az első kis családi szálloda a településen. Lakossága 2011-ben 164 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 793 | 923 | 961 | 1.066 | 1.336 | 1.291 | 1.400 | 1.033 | 641 | 672 | 612 | 404 | 238 | 229 | 191 | 164 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az Irgalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus templomát[5] a mellette fekvő kolostorral együtt 1461-ben kezdték építeni. Nem tudni, hogy kik voltak a patrónusai. Pontos befejezésének éve sem ismert. 1479. január 9-én kelt egy okirat, melyben a skabrnjai Jure és a šibeniki Hostoja Mikalović kőművesmesterek kötelezettséget vállalnak a prvići Szűz Mária templom felépítésére és befejezésére. A főoltár márványból készült nagyon szép tabernákulummal, amely nagyon hasonlít a šibeniki varoši templom főoltárához. Az oltárkép a Szűzanyát ábrázolja gyermekével Szent Ferenc és Páduai Szent Antal társaságában. Oldalt Keresztelő Szent János és Szent Jeromos képei voltak láthatók, valószínűleg Girolamo Santacroce alkotásai.[2] Helyükre 1905-ben Szent Cirill és Metód képei kerültek. Nagyon szép a Gyógyító Szűzanya oltárképe szintén a Szűzanya és gyermeke ábrázolásával 1603-ból. A Rózsafüzér királynője oltár 1885-ben készült, de oltárképe nagyon régi. Szép ezüst ruháját Botta spliti aranyműves készítette 1900-ban. Szent Ferenc szobrát 1930-ban szentelte fel a šibeniki püspök. A Kármelhegyi Boldogasszony szobrát Rómából hozatta egy Amerikába kivándorolt prvići 1939-ben. 1783-ban elzálogosították a templom ezüst tárgyait, hogy az éhező népnek gabonát tudjanak szerezni.[2] A templomban temették el 1617-ben Verancsics Faustus (Fausto Veranzio) horvát polihisztort, aki egy személyben történetíró, főpap, diplomata és humanista tudós volt. Nagybátyja Verancsics Antal esztergomi érsek volt, életének és tevékenységének jelentős része Magyarországhoz kötődött.
- A Kisboldogasszony templom[6] a település melletti mezőn található. Egy 1603-as feljegyzés szerint a šibeniki Androsović család építtette, azonban Šibeniken ilyen nevű család nem élt. A név helyesen Ambrozović, melyet az is megerősít, hogy a helyiek ma is "Ambrozovom" néven nevezik. A šibeniki püspökség sematizmusa 1877-ben azt írja, hogy a templomot bővítették és 1876. július 19-én szentelte fel A. J. Fosco püspök.[2] A templomak egy oltára van, előtte pedig jól kiépített kút áll.
További információk
[szerkesztés]- A település honlapja (horvátul)
- Vodice város hivatalos honlapja (horvátul)
- Vodice város turisztiai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f g h Prvic-luka.com:Povijest(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3192.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3326.
