Ugrás a tartalomhoz

Moseć (Ružić)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moseć
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségRužić
Jogállásfalu
Irányítószám22320
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség68 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság588 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 47′ 45″, k. h. 16° 13′ 20″43.795833°N 16.222222°EKoordináták: é. sz. 43° 47′ 45″, k. h. 16° 13′ 20″43.795833°N 16.222222°E
SablonWikidataSegítség

Moseć falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ružićhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Knintől légvonalban 27, közúton 35 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re délnyugatra Dalmácia középső részén, a Moseć-hegység szélén fekszik. Két településrésze Gornji- és Donji Moseć. A falu régi tulajdonképpeni magját a hegyek közötti Gornji Moseć képezi. Itt ma már csak kevés ember él, akik még állattartással foglalkoznak. Ez volt régen Moseć lakóinak a fő és egyetlen foglalkozása. Donji Moseć azon a helyen települt, ahol a hegység és a Čikola folyó találkozik. Ma már itt lakik a népesség többsége. Nagy részük állattartásból, tejtermelésből él, de többen foglalkoznak mezőgazdasággal, kertészettel is. Kis részük a közeli vállalatoknál dolgozik alkalmazottként.[2]

Története

[szerkesztés]

A falunak 1857-ben 426, 1910-ben 533 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90 százaléka horvát, 7 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején Moseć a horvát védelmi vonal legfontosabb eleme volt, amely éppen a baljaki szerb támaszponttal átellenben helyezkedett el. A szerb erők négy évig ágyúzták az itteni állásokat és néhányszor gyalogsági támadást is megkíséreltek ellene, de mindannyiszor eredménytelenül. Moseć mindvégig horvát kézen maradt.[2] A falunak 2011-ben 75 lakosa volt, akik főként állattartással foglalkoztak. Moseć ma a község legkisebb lélekszámú falva, csökkenő lakossággal. Bár új házak már nem épülnek itt, utcáin még hallatszik gyermekzsivaj. Katolikus hívei a gradaci plébániához tartoznak.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
426 470 358 382 479 533 482 529 367 359 366 311 255 149 108 75

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1890-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]