Kaočine
| Kaočine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22324 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 201 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 251 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 51′ 23″, k. h. 16° 04′ 11″43.856264°N 16.069719°EKoordináták: é. sz. 43° 51′ 23″, k. h. 16° 04′ 11″43.856264°N 16.069719°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaočine (olaszul: Cauzzine) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 22, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re nyugatra, Dalmácia közepén, a Čikola jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Kaočine a középkorban a knini püspökségnek alárendelt miljevci plébánia területéhez tartozott. Földesurai Kamičak és Ključ vagy Ključica várainak urai voltak.[2] Mindkét várat az egyik legjelentősebb horvát nemesi család a Nepilićek építették. Kamičak vára északra, a mai Brištane határában a Krka bal partján, Ključica vára pedig nyugatra a Čikola jobb partján emelkedő magaslaton állt. A török 1522-ben foglalta el Kamičak és Ključ várait.[3] Kaočine első írásos említése 1550-ben a Klisszai szandzsák összeírásában történt. Neve a feltételezések szerint a „kalac” (sáros), az pedig a „kal” (sár) főnévből származik és a falu egykor mocsaras területére utal.[4] Területe a kandiai háború során (1648-ban) szabadult fel a török uralom alól. Ezután híveinek lelki gondozását a visovaci ferences atyák végezték. A hívek előbb a skradini, majd a šibeniki püspökség igazgatása alá tartoztak. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott A falunak 1857-ben 254, 1910-ben 379 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben majdnem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, de mint vitatott terület a Miljevci-fennsíkkal együtt ténylegesen az UNPROFOR nemzetközi erőinek ellenőrzése alatt állt.[5] A településnek 2011-ben 203 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 254 | 254 | 263 | 288 | 363 | 379 | 364 | 425 | 518 | 553 | 580 | 538 | 407 | 392 | 253 | 203 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Zupa-miljevci.hr:Povijest župe Archiválva 2016. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Putovnica.net:Stari gradovi i utvrde na rijeci Krki (horvátul)
- ↑ Ankica Čilaš Šimpraga: Toponimija miljevačkih sela Kaočina i Ključa (horvátul)
- ↑ Rtv.rs:Dvadeset godina od stradanja srba kod Drnisa (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A miljevci plébánia honlapja Archiválva 2015. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Putovnica.net a Krka régi várairól (horvátul)
