Korlat (Benkovac)
| Korlat | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23420 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 279 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 221 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 05′ 04″, k. h. 15° 33′ 11″44.084501°N 15.553039°EKoordináták: é. sz. 44° 05′ 04″, k. h. 15° 33′ 11″44.084501°N 15.553039°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Korlat falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 26, közúton 34 km-re keletre, községközpontjától 8 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotari és Bukovica határán fekszik.
Története
[szerkesztés]Korlat a középkorban még Karlović néven a Korlatović család birtoka volt, akiknek váruk állt a településen.[2] 1409-ben Dalmácia eladásakor Korlat a Magyar Királyság része maradt. A várat 1505-ben említi először írásos forrás. A török 1514-ben felégette, majd 1527-ben el is foglalta a települést.[2] A várat 1536-ban foglalta el és rombolta le a török. Korlaton 1636-ban 120 katolikus élt. 1651-ben a közelében kerített be Ilija Smiljanić uszkók vezér katonáival egy ötezer fős török sereget és teljesen megsemmisítette. Ekkoriban változott meg a település neve Karlovićról Korlatra. Mandevia nini püspök 1710-es egyházlátogatásakor két templomot említ a településen, melyek Szent Jere (Jeromos), illetve a Praskvić településrészen Szűz Mária tiszteletére voltak szentelve. A korlati Szent Jere templomot 1710. április 30-án látogatta meg és a látottak alapján ősréginek ítélte. Építését a 12–13. századra tette, a leírás szerint boltozott, egyhajós épület volt, keleti részén félköríves apszissal. A nyugati homlokzaton volt a kapuzat felette lunettával. A faluban akkor hét katolikus család élt.[2] A Szűz Mária templom látogatása július 1-jén történt. Ezt a katolikus hívek felújították. Kápolnája boltozott volt és a templomban a püspök egy óhorvát misekönyvet is talált. A templom körül régi temető volt számos sírral és akkor is folyamatosan temetkeztek ide.[2] A településnek 1857-ben 371, 1910-ben 576 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 43 százaléka szerb, 55 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakói elmenekültek. 2011-ben 353 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 371 | 432 | 473 | 463 | 500 | 576 | 580 | 683 | 931 | 1.019 | 1.118 | 1.142 | 1.070 | 941 | 373 | 353 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A korlati Szent Jeromos templomot[5] a délszláv háború idején a szerbek földig rombolták.[2] Maradványai a Benkovac felől jövő útról jobbra, a mezőre kanyarodva egy ciprusfacsoportnál láthatók. A templomot a 12–13. században építették román stílusban félköríves apszissal. Közvetlenül a Ninből Kninbe menő fontos középkori út a „Via Magna” mellett állt.
- A Szűz Mária templom romja[6] az út déli oldalán levő szembetűnő magaslaton áll. A keresztnél levő útelágazásnál balra kell fordulni és ötszáz méter megtétele után a temető előtt állt a szerény, de nevezetes épület. Nagyszerű kilátás nyílik innen a környező tájra, a tágas síkságból kiemelkedő néhány magaslatra, elsősorban a nyugatra látható Nadin várának tekintélyes romjaira. A templom egyhajós épület volt félköríves apszissal és egyedülálló homlokzattal, melyről e vidéken szokatlan módon hiányzott a harangtorony. Az északi falban és az apszis falában feltűnnek a szabályosra faragott kváderkövek és még áll a hajót az apszistól elválasztó ív is. A templomnak a főbejáraton kívül délről is volt bejárata, amely a felette elhelyezett glagolita feliratos tábláról volt nevezetes. A felirat szerint a templomot egy bizonyos Marko nevű pap építette híveivel 1751-ben. Ez tulajdonképpen a barokk stílusú újjáépítés ideje volt, hiszen a török uralom után ez a templom is romosan állt. A délszláv háború idején 1991. szeptember 18-án a szerb erők a Szent Jeromos templomhoz hasonlóan ezt a templomot is lerombolták.[2] Csupasz falai maradtak, de újjáépítése folyamatban van. A templom előtt a közelben a Sveta Nedeljica nevű helyen állt az eredeti 11. századi Szűz Mária templom, melyet a török még a 15. század végén rombolt le. Maradványait Ejnar Dyggve tárta fel és vázlatos rajzot készített róla. Napjainkban a zárai múzeum munkatársa Radomir Jurić vezeti a feltárását.
- A falu új plébániatemplomát 2007-ben építették, Ivan Prenđa zárai érsek szentelte fel. Négyszög alaprajzú modern épület. Harangtornyában három harang található. A plébániaházat 1998-ban építették.[2]
- Korlat középkori vára az 1520-ban készített velencei térképen látható, a török hódítás idején 1536-ban rombolták le. Nyoma sem maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f g Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Korlat Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1065.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2807.
Források
[szerkesztés]- Benkovački kraj kroz vjekove Benkovac, 1987. YU ISBN 86-7377-010-6
- A Građevinar folyóirat 2009. évi 6. száma
További információk
[szerkesztés]- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Ravni kotari és Bukovica kulturális öröksége (horvátul)
- A korlati szőlészet honlapja Archiválva 2014. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
