Lisičić
| Lisičić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23420 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 232 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 01′ 44″, k. h. 15° 41′ 06″44.028938°N 15.685038°EKoordináták: é. sz. 44° 01′ 44″, k. h. 15° 41′ 06″44.028938°N 15.685038°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lisičić falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 37, közúton 46 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re keletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotari és Bukovica tájegységek találkozásánál fekszik. Itt halad át a Benkovacról Knin és Skradin felé menő út.
Története
[szerkesztés]Az emberi élet első nyomai az i. e. 5000 körüli időszakra nyúlnak vissza e vidéken. A falu területén a Dalmácia területén létezett első földművelő kultúra, a Šibenik melletti Danilo faluról elnevezett daniloi kultúra régészeti leletei kerültek elő.[2] Az itteni lakosság megélhetésének alapját már ősidők óta a kőfejtés, kőfaragás adta. Amint azt a szakemberek megállapították, az itteni kőfejtő anyagából épültek az ókori Asseria városának falai és az a vízvezeték is, amely a római várost a čatnjai források vízével ellátta. A római uralom idejéből számos apró lelet, főként üvegedények és cseréptöredékek kerültek elő.[2] A mai település neve is a régmúltra megy vissza, hiszen a Lasničić annak a tizenkét horvát nemzetségnek az egyike volt, melyet a középkori források említenek. Egy legenda a nevet összefüggésbe hozza egy aranykinccsel is, melyet egy nagy kő belsejében találtak.[2] A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török és elnéptelenedett. A török kiűzése után itt nyílt meg a vidék első iskolája. A falu ezután 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 222, 1910-ben 424 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került. A szerb agresszió során templomát és temetőjét lerombolták.[2] A jugoszláv hadsereg által támogatott szerb szabadcsapatok az itt maradt lakosság körében háborús büntetteket követtek el. 1995 augusztuságban a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. A háború után templomát újjáépítették. A falunak 2011-ben 263 lakosa volt, akik főként kőfejtéssel, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 222 | 334 | 292 | 298 | 376 | 424 | 512 | 592 | 512 | 542 | 561 | 528 | 426 | 358 | 268 | 263 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1991-ben a szerbek lerombolták. 2000-ben a helyiek újjáépítették. A perušići plébánia filiája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Tz-benkovac.hr:Lisičić Archiválva 2016. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lisičić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
