Kali (Horvátország)
| Kali | |
_panorama.jpg) | |
| Kali látképe háttérben az Ošljak-szigettel és Zárával. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Kali |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Duško Vidov |
| Irányítószám | 23 272 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1585 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 23 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 03′ 36″, k. h. 15° 12′ 36″44.060000°N 15.210000°EKoordináták: é. sz. 44° 03′ 36″, k. h. 15° 12′ 36″44.060000°N 15.210000°E | |
| Kali weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kali témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kali (olaszul: Calle) falu és község Horvátországban Zára megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 7 km-re délre, Ugljan szigetének déli részén, az északkeleti parton két öböl (a Mul és a Baltaža) között valamint újabban a Mala Lamjana-öböl partján fekszik. A Vela Lamjana öböl partján halászkikötő és gazdasági övezet található. Északnyugaton a parton már összeépült a szomszédos Prekoval. Kali a zárai szigetvilág legnépesebb települése. A falu régi magja az ún. „Siget” szűk utcácskáival és dalmát stílusú kőből épített házaival egy dombtetőn fekszik, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környező partokra. Preko kompkikötője mintegy 5 km-re fekszik a településtől. Föléje a Szent Lőrinc templom barokk harangtornya magasodik, amely már messziről látható jelképe a településnek.
Története
[szerkesztés]Kali területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítják a feletti emelkedő Orjak dombon feltárt régészeti leletek. A települést 1299-ben említi először írásos dokumentum.[2] A hagyomány szerint mai lakóinak elődei Ravni kotari területéről érkeztek ide a török elől menekülve. Eredeti birtokaik (többnyire szőlőskertek) a Zárai-öböl partján Zára és Smiljčića között feküdtek. Ezen a területen mintegy ötszázezer szőlőtőkével rendelkeztek, amely évente mintegy száz vagon bort eredményezett.[2] Így folyt ez egészen a második világháborúig, amely után ez a terület teljesen puszta lett. Ezt követően a mai Kale község majdnem teljesen lakatlan határát mintegy száznyolcvanezer olajfával telepítették be, így mára területének egyharmada van megművelve.[2] A mezőgazdaság mellett a kaliak a 19. századtól halászattal is intenzíven kezdtek foglalkozni. A település ekkor kezdett a tengerparton is terjeszkedni. Főként tonhalat halásztak, majd a 20. század második felétől korszerű hálóikkal már szardíniát is fogtak. Az általuk használt új módszer később nemcsak az Adrián, hanem szinte az egész világon elterjedt.[2] Ugljan szigetével együtt a település a 15. századtól velencei uralom alatt állt. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 558, 1910-ben 1482 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt több fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 1638 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal foglalkoznak. Ezek mellett egyre inkább fejlődik a turizmus is. A településnek orvosi rendelője, postája, néhány élelmiszer- és vegyesboltja, húsboltja, virágüzlete és fodrász szalonja van.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 558 | 626 | 797 | 982 | 1221 | 1482 | 1594 | 2061 | 2281 | 2305 | 2251 | 2405 | 1829 | 2245 | 1731 | 1638 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült, mai formáját a 18. század második felében történt átépítés után nyerte el. Harangtornyát 1892-ben építették, 26,35 méteres magasságával ma is uralja a település képét.
- A Szent Pelegrin templomot a 14. században építették.
- Kali védőszentjének ünnepét (augusztus 10.) minden évben ünnepi szentmisével és családi körben történő lakomával ünneplik.[2] Emellett a turisták és a helyi lakosság részére minden augusztusban megrendezik a „Halász-fesztivált”, amely nagy mulatsággal fejeződik be.
- Kedvelt hely a „Braski dvuor”, ahol a helyiek hagyományosan összegyűlnek ünnepek és jeles napok alkalmával. Itt található a közösségi ház és az iskola épülete is.
- Védett műemlék a Dražić család emeletes nyaralója, mely 1770-ben épült.[5] A magas fallal körülvett épület a kastélyépítészet és a kertépítészet harmonikus keveréke. Egy egyszerű kétszintes házból áll, a szokásos földszinti szobákkal, a földszinten a társasági élethez, az első emeleten pedig az alváshoz szükséges helyiségekkel. A ház bejárata előtti területet két kőoszlop szegélyezi. Az udvart, amelyet kőoszlopok sora alkot és pergola díszít, sétány választja el a ház körüli résztől.
További információk
[szerkesztés]- Kali község hivatalos oldala (horvátul)
- A község információs oldala (horvátul)
- Kali turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Marija Stagličić: Obnova sakralne arhitekture na otoku Ugljanu (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Povijest (Kali története) Archiválva 2015. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1561.
