Bjelina
| Bjelina | |
 | |
| A falu bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23421 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 82 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Terület | 27,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 02′ 46″, k. h. 15° 50′ 17″44.046000°N 15.838000°EKoordináták: é. sz. 44° 02′ 46″, k. h. 15° 50′ 17″44.046000°N 15.838000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bjelina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bjelina falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 49, közúton 60 km-re, községközpontjától 20 km-re keletre, Dalmácia északi részén, a Bukovica tájegység közepén fekszik. Határa kelet-nyugati irányban öt, észak-déli irányban öt és fél kilométerre terjed ki, területe mintegy 27,5 km². Északról Parčić, keletről Modrino Selo, délkeletről Nunić, délnyugatról Dobropoljici, nyugatról Rodaljice, északnyugatról Bruška és Medviđa településk határolják. Bjelina három, jól elkülönülő településrészből áll: a középső részen Gračak és Kalanjeva Draga, tőle elkülönülten Donje Mrkele, Donje Šuše, valamint Razbojinán Kose és Medićev stan található. A településrészek magassága általában 300 méter körül van, de van 490 méter magasan fekvő településrész is.
Története
[szerkesztés]A mai Szent Petka templom közelében valószínűleg már a római korban település állt, mely a Belone vagy a Belon nevet kapta. A mai település neve valószínűleg innen származik. Ennek lerombolása után a Žmirića Gradinára új erődítményt emeltek, mely a Biline, Bilina, Bielina és Bieline nevet viselte. A szlávok a 9. század elején telepedtek meg ezen a vidéken, majd a 13. század végén a betelepülők újabb hulláma érkezett. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török és csak a 17. század végén szabadult fel uralma alól. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a Campo Formió-i béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1843-ban plébániájához tartoztak Medviđa, Dobropoljci, Bruška és Zelengrad települések. A településnek 1857-ben 581, 1910-ben 795 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció és rövid német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 89 százaléka szerb, 11 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Horvát lakossága elmenekült. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 92 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 581 | 626 | 596 | 672 | 802 | 795 | 985 | 853 | 803 | 854 | 835 | 781 | 727 | 652 | 50 | 92 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Paraskeva (Petka) tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1815-ben épült a falu központjában levő Brežina nevű magaslaton. Hozzá tartozik a szomszédos Parčići falu 12. századi temploma is. Búcsúünnepe október 27-én van, amikor mindkét faluban ünnepségeket tartanak.
- Kalanjeva Dragán egy kis Szent György kápolna is található, amelyet a 15. században, 1418 és 1420 között építettek.
- A horvát lakosság a szomszédos Nunić falu Szent Antal templomába jár istentiszteletre.
- A Gradina nevű magaslaton régészeti lelőhely található.
- A falu felett a törökök által épített toronyvár romjai találhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Бјелина című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
