Perušić Benkovački
| Perušić Benkovački | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23420 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 196 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 00′ 27″, k. h. 15° 38′ 13″44.007572°N 15.636873°EKoordináták: é. sz. 44° 00′ 27″, k. h. 15° 38′ 13″44.007572°N 15.636873°E | |
 | |
Perušić Benkovački falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 35, közúton 49 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délkeletre Dalmácia északi részén, Ravni kotar területén fekszik. Két részre, Gornji és Donji Perušićra oszlik. Gornji Perušić a Benkovac felé vezető aszfaltos út két oldalán található. A falu alatt délnyugatra szőlők, szántóföldek és legelők terülnek el, míg felette északkeletre magasabban fekvő sziklás terület található lakóházakkal. Három közkútja van Peruškovac, Pilipovac és Blainovac.
Története
[szerkesztés]Perušić a település feletti domináns magaslaton épített várról, az pedig egykori birtokosáról a Perušić nemzetségről kapta a nevét. A neves horvát történész Vjekoslav Klaić szerint a várat valószínűleg Fráter György sógorának Perusics Gáspárnak az őse építtette a 14. vagy a 15. században amikor ez a térség a Magyar Királyság és a Velencei Köztársaság határvidéke volt. A török terjeszkedés idején a végvári rendszer része volt. A vár 1527-ben a mohácsi csata után került török kézre és 1683-ig megszállás alatt volt.[2] A török kiűzése után előbb szerbek költöztek be, majd nem sokkal ezután a bruškai Zrilić családnak engedték át. A második világháború idején az usztasák egyik fő támaszpontja volt ezért a háború végén bosszúból a partizánok földig rombolták. A falu már a középkorban is létezett. Szent György tiszteletére szentelt régi templomát a 12. vagy a 13. században építették. Ez a templom még ma is áll a plébániaház mellett. Perušić plébániáját és Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát 1449-ben említik először. A kis középkori plébániából a 16–17. századra e vidék egyik legjelentősebb plébániája lett, amelyhez több mint harminc falu tartozott.[3] A templom átvészelte a török uralmat is, utána a visszatérő lakosság megújította. A török kiűzése után a falu 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 167, 1910-ben 454 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 73 százaléka horvát, 27 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 folyamán szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. Plébániatemplomát, amely még a török időket is átvészelte, a szerbek földig rombolták.[3] 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakói elmenekültek, és azóta is csak nagyon kevesen tértek vissza. A településnek 2011-ben 153 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 167 | 205 | 265 | 252 | 285 | 454 | 389 | 445 | 610 | 635 | 722 | 678 | 621 | 595 | 297 | 153 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt középkori temploma a mai plébániatemplommal átellenben a falut átszelő út túloldalán áll. Perušić első, legrégibb plébániatemplom a 12. vagy a 13. században épült. 1806-ban megújították. A két világháború között jelentős átalakításon esett át, mely során új bejáratot építettek hozzá. A délszláv háború során kifosztották, berendezése megsemmisült.[3] A nemrég történt megújítás során visszaállították eredeti állapotába. A munkálatokat régészeti feltárás előzte meg. A templom boltozott, bejárata felett pengefalú harangtorony áll. Belső falait szépen kidolgozott boltívek és lizénák tagolják.[6]
- A Szent György templom falára támaszkodva építették a régi plébániaházat, amely ma már más funkciót lát el, mivel helyette időközben új plébánia épült. A régi plébániát 1729-ben építették valószínűleg a középkori plébánia helyére, melyet a Szent György templommal egy időben építettek.
- Perušić vára,[7] illetve ami megmaradt belőle a falu belterületének keleti szélén egy magaslaton található. Első említése a falu plébániatemplomával együtt 1449-ben történt. Ez alapján építését a 14.-15. századra teszik. Egészen 1944-ig megőrizte eredeti formáját, amikor a partizánok lerombolták. Ma csak a főfalak maradványai látszanak. A vár négyszög alaprajzú volt, sarkain négyszögletes tornyokkal, míg a középső részen 18 méter magas hengeres torony állt. A falakon belül a délkeleti részen négyszögletes lakótorony maradványai is találhatók.[2]
- A vár közelében a temetőben találhatók az egykori Nagyboldogasszony plébániatemplom maradványai.[8] A templom 1449-ben már állt. Eredetileg gótikus stílusban épült, 1684-ben átépítették, a 18. században megújították és hajóját meghosszabbították. Ekkor készült el a homlokzat a félköríves ablakokkal és a harangtoronnyal. Egyhajós épület volt négyszögletes apszissal, csúcsos boltívekkel. Barokk oltárának képét 1845-ben festették és Mária mennybevételét ábrázolta. Homlokzati domborműves címere a paradicsomi kertet ábrázolta a tiltott fával és a kígyóval. A fától balra „G”, jobbra „P” betű volt látható, melyek valószínűleg egykori urának Perusics Gáspárnak a kezdőbetűi.[9] A délszláv háború idején 1991-ben a szerbek robbantották fel. A templomból mindössze az egykori járólapok, a keresztelőmedence és szentély falának darabjai maradtak fenn.
- A falu új Nagyboldogasszony plébániatemploma 2006-ban épült. Egyhajós épület kőből faragott oltárral és ambóval. Mellette áll a harangtorony benne két haranggal. A templomot 2006. december 10-én szentelte fel Ivan Prenđa zárai érsek.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Tz-benkovac.hr:Kaštel, Perušić Archiválva 2015. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ a b c d Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Perušić Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Tz-benkovac.hr:Sv. Juraj, Perušić Archiválva 2015. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7121.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7327.
- ↑ Tz-benkovac.hr:Crkva sv. Marije, Perušić Archiválva 2016. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
