Zapuntel
| Zapuntel | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Zára |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 292 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 42 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 37 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 14′ 60″, k. h. 14° 48′ 43″44.249953°N 14.811840°EKoordináták: é. sz. 44° 14′ 60″, k. h. 14° 48′ 43″44.249953°N 14.811840°E | |
| Zapuntel weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zapuntel (olaszul: Zapuntello) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 36 km-re északnyugatra, Pagtól légvonalban 29 km-re délnyugatra a Molat-sziget északi részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területe akárcsak Molat-sziget már ősidők óta lakott. Ezt igazolja számos, elsősorban a paleolitikumból származó régészeti lelet, melyek egy részét a zárai régészeti múzeumban őrzik. A legismertebb feltárásokat a falu területén Šime Batović zárai régész végezte aki Zapuntel mai kikötője Porat közelében a Ledenice nevű helyen és a zapunteli mezőn Poploton több kovakőből készített őskori szerszámot talált.[2] A Molat-szigeten talált négy vaskori illír erődített település maradványai közül kettő Zapuntel területére esik. Egyikük a sziget legmagasabb pontján a falutól délkeletre fekvő 148 méteres Lokardeniken található, míg a másik a nyugatra 141 méteres magaslaton fekvő Knežak romjai.[2] Ezen kívül határában több halomsír is található például a Gomilica, Zemljačine, Vršak nevű helyeken. A római korból nem maradt megbízható adat a sziget lakott voltáról. Nem maradtak fenn római eredetű földrajzi nevek csak egy tenger alatti lelőhely a kis Tovarnjak-szigetnél és a Zorljevica kőbánya tanúsítja az itteni római jelenlétet. Molat szigete és vele a mai Zapuntel területe a horvátok érkezésétől a velencei uralom kezdetéig 1409-ig Zára városához tartozott, amely 1151-ben a zárai Szent Kereszt bencés kolostornak adományozta. A bencések a későbbiekben is fontos szerepet játszottak a sziget fejlődésében. Miután Velence 1409-ben elfoglalta Zárát a szigetek is fennhatósága alá kerültek. Az 1421-es zárai kataszter szerint Molatot 1422 líráért a Zadulin családnak adták bérbe, majd 1464-ben a Detrišić (Detrico) család bérelte ki 1830 velencei líráért. Ez különösen fontos esemény volt a település életében, mert a család engedélyt kapott, hogy a sziget akkor Val de Zampontelnek nevezett részén a mai Zapunteli mezőn szőlőt telepítsenek.[2] Zapuntel első írásos említése 1450-ben történt „Sanpontello” kikötőjeként. 1464-ben „Val de Zampontel”, 1497-ben „Campontello” alakban említik.[2] A név eredetéről csak találgatások vannak, de nagyon valószínű a „za puntom“ (a hegyfok mögött) kifejezésből való származtatása. A másik magyarázat kevésbé valószínű. Abból indul ki, hogy Ist és Molat szigete között egykor híd (ponte) állt. Ma a két sziget közötti átjáró szélessége 155 méter, legnagyobb mélysége 6 méter. A neves horvát nyelvész Petar Skok Zapuntel nevét a dalmát kicsinyítőképzős „Žaplo” szóból származtatja, ami szorosban fekvő falut jelentett. Emiatt lakói a települést gyakran Žapunténak nevezik.[2] A falu népességének első összeírása 1527-ben történt amikor 198 lakost számláltak itt. 1539-től a szigetnek különböző bérlői voltak, de török háborúk miatt birtoklásuk időnként bizonytalan volt. A 16. és 17. században a sziget gyéren lakott volt. A csekély lakosságot törökön kívül az uszkók kalózok is támadták és fosztogatták. Még 1684-ben is húsz molati lakost hurcoltak török kalózok rabságba.[2] A 19. század elején amikor Dalmácia francia uralom alá került a törököket angol szolgálatban álló kalózok váltották fel, akik szintén többször támadták a szigetet. A kalózokon kívül a lakosságnak a Zárának és a Zára által nyakukba ültetett nagybirtokosok által támasztott terhekkel is szembe kellett néznie. 1615-ben a gróf még azt is megtiltotta, hogy földjeiken kívül más vagyont tartsanak, 1624-ben pedig a szabad favágást tiltotta meg 25 dukát büntetés megfizetésének terhe mellett.[2] 1640-ben az olasz Lantana kereskedőcsalád vásárolta meg a szigetet amely még kegyetlenebbül bánt a lakossággal. Az elnyomás ellen a lakosság számos panaszt emelt, de azok eredménytelenek maradtak. Amíg a lakosság kemény adókat fizetett a termények, a halászat és az állattartás jövedelmei után a Lantana család egyre gazdagodott. Végül a 19. század második felében a szigetet eladták a Abelić családnak. Petar Abelić fia Kazimir a szigetet húga fiainak adta át így került az olasz Gozzetti család tulajdonába. Zapuntelnek 1857-ben 122, 1910-ben 145 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Zapuntel lakossága különösen az 1970-es években csökkent jelentősen, amikor a fiatalok közül sokan a nagyobb ipari városokba, Zárára és Fiumére költöztek, míg mások a könnyebb kenyérkereset reményében Amerikába, Ausztráliába vándoroltak ki. A II. világháború után a férfiak közük sokan mentek tengerésznek. A rabi mészgyártás kiépítéséig 1964-ig a lakosság egy része mészégetéssel is foglalkozott és az itteni mészégetők híresek voltak.[2] Az 1950-es években a halászat is fellendült, bár hagyományok hiányában nem fejlődött a legjelentősebb gazdasági ággá. Jószerivel csak a kikapcsolódás és a saját szükségletek kielégítésére korlátozódott. Mára a mezőgazdaság és az állattartás is szinte teljesen megszűnt. A lakosság számának csökkenése az utóbbi időben is tovább folytatódott. A falunak 2011-ben mindössze 42 lakosa volt. Az utóbbi években a turizmus fejlődésnek indult, két étterem is nyílt és lehetővé tették a jachtok kikötését is. A jövő gazdasági fejlődését a turizmusra kívánják alapozni.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 122 | 225 | 111 | 144 | 163 | 145 | 145 | 196 | 258 | 259 | 234 | 168 | 90 | 52 | 58 | 42 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült. Egyhajós épület sekrestyével, apszissal és homlokzatán háromszögű oromzattal. A főoltáron márvány tabernákulum és oltárkép látható a Szűzanya, Szent Joachim, Szent Anna, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Pál, valamint Páduai Szent Antal ábrázolásával. A szembemiséző oltár fából készült. A templomnak még egy márvány oltára van a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére gipsz szoborral és Páduai Szent Antal fából faragott szonrával. Értékes még a 18. századi festett feszület. A templomot 1991-ben teljesen megújították, akkor építették új harangtornyát is. A régit még 1911-ben egy vihar döntötte le. A két harangot 1881-ben és 1927-ben öntötték. A sekrestye padozatán 1712-ből származó glagolita feliratos sírkőlap található.[5]
- Ledenice, Poplot és Porat őskori régészeti lelőhely.
- Gomilica, Kurilišće, Zemljačine, Vršak, Stražica, Triskavac, Malica Straža őskori halomsírok.
- Lokardenik, Knežak vaskori illír erődök romjai.
- Rižnjak 6. századi templom romja.
- Lovreč, a 6. századi Szent Lőrinc templom romja.
- Luka középkori település a 9–15. századból.
- Solinski-fok középkori sótelep 14–19. század.
További információk
[szerkesztés]- Zapuntel weboldala (horvátul)
- Molat szigetének weboldala (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Molat-sziget turistainformációk (magyarul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f g h Zapuntel.hr:Svjetovna povijest (Zapuntel története) (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Zapuntel (Zapuntel egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
