Ugrás a tartalomhoz

Szalánta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Eszterágpuszta szócikkből átirányítva)
Szalánta
A Hunyadi utca (az 58-as főút belterületi szakasza) a község északi részén, télen
A Hunyadi utca (az 58-as főút belterületi szakasza) a község északi részén, télen
Szalánta címere
Szalánta címere		 Szalánta zászlaja
Szalánta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Hitre Gabriella (független)[1]
Irányítószám7811
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Strizivojna[2]
Népesség
Teljes népesség1153 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség65,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152[5] m
Terület17,08[4] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 18° 13′ 60″45.950000°N 18.233333°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 18° 13′ 60″45.950000°N 18.233333°E
Szalánta (Baranya vármegye)
Szalánta
Szalánta
Pozíció Baranya vármegye térképén
Szalánta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalánta (horvátul: Salanta) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. Első írásos említése 1192-ből ismert. Az 1690-es években katolikus bosnyákok költöztek be. A faluban óvoda és általános iskola is működik. Pécs közelsége miatt jelenleg is fejlődő település.

Fekvése

[szerkesztés]

A Baranyai-dombságban, Pécs és Harkány között majdnem félúton fekszik, mindkettőtől nagyjából 12-13 kilométerre.

A szomszédos falvak: észak-északkelet felől Pogány, kelet felől Szőkéd és Áta. délkelet felől Bisse, dél felől Túrony, nyugat felől Bosta, északnyugat felől pedig Kökény.

A falu tulajdonképpen két korábbi község, Szalánta és Németi egyesítésével jött létre. Németi (horvátul: Nijemet vagy nagykozári szóhasználattal Nimet[6]) a keleti részen, míg Szalánta a nyugati részen fekszik.

Németitől délre, illetve Szalántától mintegy 1,5 kilométerre délkeletre található egy lakott külterület is, Eszterágpuszta (horvátul: Ištrak[7]). Utóbbi lakónépessége 2011-es adatok szerint 85 fő, a lakások száma 31 volt. Az Eszterágpusztai Növényfajta Kísérleti Állomás a Dél-dunántúli Régió fajtakísérleti állomásait irányítja.[8]

Megközelítése, közlekedése

[szerkesztés]

A Pécstől a déli országhatárig vezető 58-as főút végighalad Szalánta központján, így ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Az átmenő forgalom igen nagy, az átlagot jóval meghaladó, ami a horvát határ és az M60-as autópálya közti fekvésnek is köszönhető.

Németi községrészt a főút nem érinti, oda csak az 57 109-es számú mellékút vezet, nyugati szomszédaival (Görcsöny, Regenye, Szilvás) pedig az 5828-as út kapcsolja össze a települést.

Az autóbusz-forgalom Szalántára, illetve a településen át Pécs, Harkány, Siklós irányába megfelelő sűrűségű (fél illetve 1 óránként).

Tervek szerint a falun keresztül fog vezeti a Siklós-Pécs kerékpárút.[9]

Éghajlata

[szerkesztés]

Időjárására jellemző, hogy tavasztól őszig kevés a csapadék, a nyár mérsékelten forró, a tél enyhe. Szárazföldi éghajlata van. Az évi középhőmérséklet 10,5–11 °C. Az éghajlatot befolyásolja a közeli város, Pécs és a Mecsek.[10]

Címere

[szerkesztés]

Szalánta község címere pajzs alakú, tetején a község neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel. Címerben fekete számokkal három évszám található: 1240 (Németi első említése), 1332 (a plébánia első említése), 1804 (a jelenlegi római katolikus templom építésének időpontja).[11] Több helyen helykitöltésként piros-fehér színű rózsát helyeztek el a tervezők már az 1724-es szalántai pecséten is. Ez jelképezi a tavaszt, a természet ébredését.[11]

A mai címer a korábbi pecsétektől kölcsönzi a jelképeket. A mostani címerben fehér színnel ábrázolt eke az egykor önálló Németi régi pecsétjében is megjelent, a föld feltörését, megművelését szimbolizálva. Alul négy búzaszál látható, csokorszerű keretbe helyezve. Bal oldalon – Szalánta 1724-es pecsétje alapján – a hajló gabonaszálak között zöld, dús lombozatú, barna törzsű fa áll.[11] A hullámos zöld terület a Baranyai-dombságot jelképezi, ahol Szalánta található. A címer fő színe az égszínkék, ami a jó időjárást jelképezi.[11]

A címer alatt két babérág fut föl annak felső harmadáig.[11]

Története

[szerkesztés]
Bővebben: Szalánta története

Az első írásos említés Szalántáról 1192-ből ismert, ott a települést Zolounta néven említették. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Németi első írásos emléke 1240-ből való, az az irat a települést Nemti néven említi.

A 17. században katolikus bosnyákok érkeztek e vidékre. Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-es években.

1804-ben épült a ma is látható templom Németiben (védőszentje: Szent László).

Az első világháború végén, 1918. november 14-én megérkezett megszálló szerb csapatok Baranya jelentős részére igényt tartottak, így Szalántára és Németire is, ahol a lakosság 95–95%-a volt délszláv nemzetiségű. 1921 augusztusában a szerbek elhagyták Baranyát.

A második világháború vége Szalántán 1944. november 30-án volt. Előtte való nap Szalántán németek, Németiben szovjetek állomásoztak. A Németi-patak volt a front.

1977. január elsején a két falu Szalánta és Németi egyesült.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Standovár Mihály (független)[12]
  • 1994–1998: Dunai Zoltán (független)[13]
  • 1998–2002: Dunai Zoltán (független)[14]
  • 2002–2006: Dunai Zoltán Tibor (független)[15]
  • 2006–2010: Dunai Zoltán Tibor (független)[16]
  • 2010–2014: Dunai Zoltán Tibor (független)[17]
  • 2014–2019: Dunai Zoltán Tibor (független)[18]
  • 2019–2024: Dr. Hitre Gabriella (független)[19]
  • 2024– : Dr. Hitre Gabriella (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

2001-ben magyar: 55,1%; horvát: 32,2%; cigány: 2,6%; szerb: 2,1%; német: 1,7%; bolgár: 0,3%; lengyel: 0,3%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,8%[20]

A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 983 magyar, 336 horvát, 86 cigány, 23 német, 5 szerb, 4 bolgár, 3 orosz, 3 román és 11 egyéb nemzetiségű lakik.[21]

2001-ben római katolikus: 81,6%; református: 5,1%; evangélikus: 1%; görögkatolikus: 0,7%, más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 5,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,3%.[20]

A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 766 római katolikus, 64 református, 24 ateista, 10 evangélikus, 7 görögkatolikus és 9 egyéb vallási csoporthoz tartozó él. 102 fő nem tartozik egyik közösséghez sem, 208-an nem nyilatkoztak a vallásukról.

2018. január 1-jén 1154 lakosa volt.[22]

2022-es népszámlálási adatok szerint 1140 főből 1024 magyar, 60 roma, 22 német, 6 bolgár, 267 horvát volt. A kettős identitás miatt nem 100%-os az eloszlás.[23] Az 1140 lakosból 67 fő Eszterágpusztán, 214 fő Németi településrészen lakott.[24] Az 1140 főből 498 fő római katolikus, 43 fő református, 15 fő evangélikus, 4 fő görög katolikus, 176 fő nem tartozott egyik felekezethez sem, 378 fő pedig nem nyilatkozott a vallásosságról.

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1176
1146
1125
1126
1136
1149
1129
1140
1131
1153
2013201420152016201720192021202220232024
Adatok: Wikidata

Pecsétek

[szerkesztés]

Történelmi pecsétek

[szerkesztés]

Szalánta első ismert pecsétje 1724-ből való. 24 mm átmérőjű körben 33 mm-es betűszalag van a következő szöveggel SIGI PAGI SZALÁNTA 1724. Vagyis Szalánta pecsétje 1724. A szavakat és az évszámokat rózsák választják el egymástól. A képmezőben két hajló gabonaszál között egy dúslombú fa látható.[25]

Németi első pecsétje az 1720-as évekből való. 24mm x 20 mm-es ellipszis, a betűszalag 3 mm-es. Szövege SIGI PAGI NIMEG 172X. Vagyis Németi pecsétje 172X. A szavakat 4 díszpont választja el egymástól. A pecsétképet két, szárán átkötött pálmaág keretezi, az ágak enyhén hajló ága a betűszalagba nyúlik bele. A képmezőben élére fordított, lebegő ekevas, felette gabonakalász látható. Tövében két hajló inda emelkedik ki, két oldalra, egymás alá 3-3 helykitöltő pontot, jobbra és balra az ekevas fölé 1-1 ötszirmú virágot helyeztek el.[26]

Németi 1908-as pecsétje a következő: kör alakú, a pecséten a következő olvasható: BARANYA VÁRMEGYE NÉMETI KÖZSÉG 1908.

Jelenlegi pecsétek

[szerkesztés]

Szalántának jelenleg két pecsétje is van. Az első a polgármesteri hivatal, a másik a körjegyzőség pecsétje. Mindkettő 3,5 cm átmérőjű. Középen a magyar címer látható. A felső részen a POLGÁRMESTERI HIVATAL ill. KÖRJEGYZŐSÉG szó szerepel, míg az alsó részen a SZALÁNTA szó olvasható.

Oktatás

[szerkesztés]

A községben óvoda és általános iskola is működik.

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 120 tanuló járt.[27]

Utcái

[szerkesztés]
  • Hunyadi János utca
  • Damjanich utca
  • Bem utca
  • Hunyadi köz
  • Németi út
  • Zrínyi utca
  • Barátság utca
  • Ifjúság utca
  • Eszterági út

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent László római katolikus templom Németiben. Késő barokk stílusú, 1795-1804 között építették. Műemlék védelem alatt áll.[28] 2019-ben felújították a templom tetőszerkezetét.[29]
  • Zsolnay-kápolna Eszterágpusztán. 1904-ben épült. Homlokzatain vízszintesen sávozott, sárga és barna mázas Zsolnay-csempe.[28] Ezen épület felújítására a tulajdonos plébánia nem hajlandó.[forrás?]

Kultúra

[szerkesztés]
Marica Kulturális Egyesület Zágrábban 2005-ben

A községben délszláv néptáncegyüttes működik, a Marica Kulturális Egyesület.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Szalántai Önkormányzat rendelete. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ helységnévtár
  5. ↑ Szalánta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  6. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  7. ↑ horvát név
  8. ↑ Az MgSzH székhelye és telephelyei (magyar nyelven) (pdf). Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
  9. ↑ új kerékpárút. [2017. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  10. ↑ Siklosvidek.celodin.hu a Szalántáról (magyar nyelven) (html). Siklósvidék. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  11. ↑ a b c d e Szalánta címere. magyarcímerek.hu. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 9.)
  12. ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  14. ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  15. ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  16. ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  17. ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  18. ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  19. ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  20. ↑ a b Népszámlálás 2001
  21. ↑ Területi adatok Baranya megyében - 4.1.6.1. pontja szerint
  22. ↑ 2018. január 1-jei lakosság (PDF). ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal
  23. ↑ 2022-es népszámlálás adatbázisa
  24. ↑ KSH helységnévtár 2024.02.10-i állapotban
  25. ↑ Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere, Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1983. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1984, 135. oldal
  26. ↑ Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere IV., Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1981. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1982, 127. oldal
  27. ↑ 2019/2020-as tanév tanulói listája
  28. ↑ a b Szalánta templomai. nagyvofely.hu
  29. ↑ templomfelújítás. bama.hu. [2019. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)

Források

[szerkesztés]
  • Dr. Erdődy Gyula: Szalánta - Németi története, 2001, Felelős kiadó: Dunai Zoltán, polgármester ISBN 9 63 00 6101 5

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Szalánta címszót a Wikiszótárban!
Kökény Pogány Pogány
Bosta

Észak
Nyugat  Szalánta  Kelet
Dél

Szőkéd
Garé Túrony Bisse
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szalánta&oldid=27584887”